CafeMom Tickers

2012. március 23., péntek

Most jobb előbb, mint soha

Totál ki vagyok akadva, de közben nem értem miért! Azon kattog az agyam, hogy tényleg fel tudom-e majd dolgozni az örökbefogadást, mintha már holnap lenne rá lehetőség! Talán mégis jobb, ha most pánikolok, mint később, de így hogy indítsuk el az egészet? Mondjam magamnak, hogy majd 4 év alatt megnyugszom és hálás leszek a mostani döntésemért, hogy belevágtunk? Elindítjuk, de közben azzal nyugtatom majd magam, hogy meggondolhatom az egészet? Hű, de nehéz ez! Más is indult már neki ennek így, vagy csak én vagyok defektes? Mindenki tudja, hogy gyereket akar bármilyen úton, csak én nem?
Megbeszéltük B-vel, hogy én nem egy apát kerestem, aki majd gyereket csinál, hanem megismertem őt és én tőle szeretnék gyereket. Olyat, aki belőlünk van, nekünk és mi őneki. Most akkor tényleg ennyire önző lennék? Azt hiszem megőrülök :) Épp kezdem magam jobban érzeni a lombik után, erre találok magamnak valami mást, amin pöröghetek. Nekem tényleg kellene egy pszichológus :) Gyereket, családot szeretnék, ez nem kérdés és talán tényleg mindegy, hogy hogyan...
Nagy levegő, szúúúúszááááá.
Tessék mosolyogni, minden rendben lesz!
Nekem már jobb is :)
Remélem még mindig a hormonok dolgoznak csak és ettől vannak ilyen idióta kirohanásaim!

6 megjegyzés:

  1. 4 éve gondolkozunk az örökbefogadáson.Rohadt nehéz dolog ez...Míg az embernek nem mondják meg kerek perec: NEM LEHET SAJÁT GYEREKED, addig szerintem az örökbefogadás téma háttérben szorul..Persze ez csak az Én véleményem, vagyis gondolataim:)Én húzok egy határt az életemben meddig lehet orvosi beavatkozással, és lelkileg csinálni...Ha elérem a vonalat akkor mérlegelek majd tudok-e örökbefogadni.Legutolsó infóm egy örökbefogadó csajszitól: 4év az újszülött:(( Remélem nem baj hogy Neked is hozzáfűztem egy pár sort a blogodhoz:)

    VálaszTörlés
  2. nem vagyunk egyformák, de ez nem jelenti azt, hogy defektes lennél :)
    ha ennyi kérdés kavarog benned, lehet, érdemes lenne felkeresnetek egy pszichológust, és néhány alkalommal átbeszélni vele ezeket a dolgokat, mielőtt elmentek a tegyeszhez.
    ha egészséges, fehérbőrű újszülöttet szeretnétek, az valóban 4 év körüli várakozást jelent, szóval nem azon a néhány héten/hónapon fog múlni, ami alatt tisztázzátok magatokban, hogy tényleg készen álltok-e adott esetben arra, hogy sajátként elfogadjatok egy babát, aki nem belőled és Bből van.
    egyébként a tanfolyamon azt mondta mindkét pszichológus, hogy nyugodtan lehet (és kell is!) nemet mondani a felajánlott babára, ha BÁRMI/A LEGKISEBB aggály, kétely felmerül Bennetek!
    (a mózeskosarasok tartanak összejöveteleket, klubokat, szerintem Nektek is segítenének - http://www.mozeskosaregyesulet.hu/program2.php)

    VálaszTörlés
  3. Jaj Popi ez nagyon nehéz dolog, nem vagy egyedül ezzel, nálam kevesebb a félelem, de párom már nehezebben van ezzel az örökbefogadással!Sőt az utóbbi fél évben kezdet elzárkózni tőle, most, hogy megtudtuk milyen közel is vagyunk hozzá, hát had ne mondjam mennyi, mennyi kérdés és félelem jött elő!Ő nagyon fél tőle, hogy nem tudja leküzdeni azt, hogy nem a saját vére!
    Amikor elkezdtük a procedúrát, saját megnyugtatásunk és bebiztosításunk miatt csináltuk, hogy majd ne maradjunk baba nélkül.Közben én megvoltam győződve arról, hogy addigra lesz saját baba, sajnos nem lett :-((, még most sem adom fel én biztosabb vagyok a dolgomban, szerintem én tudnám úgy szeretni mintha... és ha utána szülhetnék nem hiszem hogy másként néznék rá.De ez csak találgatás:-( Nem tudom melyik megyébe tartoztok, de itt Bács megyében 2 év alatta 42-ből , most a 3. vagyunk és 0-1 hónapos babát kértünk, természetesen fehér bőrűt :-)

    VálaszTörlés
  4. Edina, az nagyon jó hír hogy 2 év kb a várakozási idő!!!!Akkor Ti már a cél előtt álltok!

    VálaszTörlés
  5. Hát nagyon úgy néz ki hogy már látjuk a célt :-)))

    VálaszTörlés
  6. Popi, magadnál jobb pszihomókust úgysem találsz...

    VálaszTörlés

Látogatók

olvasók innen-onnan