CafeMom Tickers

2014. január 31., péntek

4. NST

Érdekesen alakult a ma délután! Még délelőtt telefonált a szülésznő, hogy mehetnénk bepótolni az elmaradt keddi NST-t. Telefon ide-oda, B mikor ér haza, akkor már a szülésznő nem lesz bent, aztán B mégis hazaér, akkor a szülésznő mégis megvár ... szóval összejött és mentünk. Baba most volt a legnyugodtabb, pedig egész délelőtt ficánkolt. B rákérdezett a szülésznőtől, hogy szerinte mi lesz a menet? Ő vázolta mi lehet, ha nem jön a baba. Hétfőn 12:45 dokinéni, kedden 17:00 NST. Papíron szülés szerdán, (szülésznőnél csütörtökre vagyok beírva). Amennyiben mégsincs szülés, úgy péntek délelőtt a dokinéni bent megnéz a kórházban (NST, uh, méhszáj), ha még mindig semmi, akkor vasárnap ismét NST, ha még mindig semmi, akkor jövőhét csütörtök körül befekvés. Egyébként a szülésznő a jövő héten szabin van, azt mondta bármikor szüljek nyugodtan, ő ráér, jön, ha hívom. Gondolom, ha így ráér, akkor a jövő hétre beírtak mind "letudták" a héten, már csak én maradtam neki. Mesélte, hogy volt, aki 20 percet töltött csak a szülőszobán, hát az nem semmi :) Audrey-ék ma mentek haza, így nem tudtam meglátogatni :( Még megvitatták (B "doktor-meteorológus" és a szülésznő :) ), hogy a hidegfront miatt lehetett ennyi szülés a héten és hogy a jövő héten pont szerda-csütörtök lesz melegfront, szóval én akkor jövök! Nekem jó!

2014. január 30., csütörtök

Félelmetes emberi elme

Kedden elmaradt az NST, mert a szülésznő telefonált, hogy szülése lesz. Azt mondta, hogy majd bepótoljuk, de azóta sem hívott. A doktornő azt kérte, hogy jövő hét hétfőn találkozzunk (február 3.), de nem volt szabad időpont, így fel kellett hívnom. Azt mondta, hogy 13 órakor kezdi a rendelést, menjünk 12:45-re. Tegnap már azon kattogtam, hogy 1 hete senki nem nézett rá a babára, se orvos, se NST, így csak remélem, hogy minden ok! Erősen gondolkodom, hogy ma felhívom a szülésznőt, hogy mi van! Kezdek szétesni, de úgy néz ki, nem csak én! A múlt héten B. megemlítette, hogy csütörtökön (ma) Horvátországba kell mennie, de csak megy és jön. Eszembe jutott, hogy végül is 3 óra alatt hazaér, ha hívom, hogy elindult a dolog, de hát én ráérek még, hiszen csak a jövőhétre vagyok kiírva. Amint Audrey babája 8 nappal korábban megérkezett, kissé elfogott a félelem. Ráadásul, ha jól számoltam az a baba pikk-pakk jött :) Lehet, hogy a mi babánk is hamarabb jön (remélhetőleg hasonló gyorsasággal)? Kedden felhoztam neki a témát, hogy én nélküle is bejutok a kórházba és még szülni is tudok nélküle, de neki hogy nem jutott eszébe, hogy lehet, hogy lemarad a fia születéséről? Eddig azt magyarázta, hogy januárban már nem is iszik alkoholt, mert bármikor kocsiba kell ülni, nem is utazik sehová, most meg mégis megy! Kicsit összekaptunk, mert először azt magyarázta, hogy mennie kell, aztán azt magyarázta, hogy de hát én jövő hétre vagyok kiírva és csak azért kaptam frászt, mert egy baba hamarabb jött, aztán meg magyarázott valamit arról, hogy ő mennyi mindenen gondolkodik (nem értettem miről beszél). Aztán azt is magyarázta, hogy én felidegesítem, pedig ő próbálja nyugodtan átvészelni a dolgokat. Mit kell átvészelnie? Nagyon be lehet szegény tojva :( Totál káosz a pasi, pont mint én :):):) Kérdeztem tőle, hogy szerinte én gondolatolvasó vagyok-e és hogy belelátok-e a fejébe és hogy minek vagdalkozik olyanokkal, hogy ő mennyi mindenen gondolkodik? Vártam, hátha megoszt velem valamit azokból a gondolatokból, de nem tette, így kicsit durcás lettem. 10 perc után úgy csinált, mintha nem történt volna semmi, próbált kedves lenni, kérdezgette kérek-e valamit, aztán mondta, hogy lemondja a mai utat.
Kedden megpucoltam 2 ablakot, kimostam a hozzá való függönyöket. Szerdán 1 ablak és 1 dupla teraszajtó pucolása, függönyei jöttek sorra. Elfáradtam, de nem éreztem semmi extrát. Persze B. előtt titkolom az egészet, mert leszedi a fejem, hogy nem fekszem és pihenek egész nap. Azt látja, hogy ruhát mostam, hiszen ott vannak a szárítón, de ez még belefér, illetve a főzés a másik, amivel nincs gondja. Mire ő délután, esténként hazaér, már kissé sötét van, nem szúrja ki az ablakpucolást, de majd meglátjuk mi lesz a hétvégén. Még az is lehet, hogy nagyon pasiból van és észre sem veszi :) Bár tegnap úgy tűnt, hogy a teraszajtót nagyon megnézte, lehet, hogy érzi, hogy történt valami, de nem tudja, hogy mi :):):) Én látom, milyen szép tiszta az ablak és a függöny, érzem is a friss illatot. Az az energia, amiről korábban mások beszéltek, hogy a 2. trimeszterben jön, nekem a 3. trimeszter legvégén jelent meg :)
(Még 2 ablakot meg kéne pucolni, aztán leállok! A gyerekszoba ablakát nem rég pucoltam meg, a gardróbban szekrény csinálás lesz, előtte festés is márciusban, így úgy döntöttem az várhat :) )
Szerda reggelre leesett a hó. Először furán ébredtem, mert nem voltam fent éjszaka, nem értettem mi történt, aztán reggel láttam, milyen szép hó van és megértettem mitől aludtam ilyen jót :) Én téli gyerek vagyok, ha leesik a hó, megnyugszom, B ideges lesz, mert havat kell lapátolni :) Tegnap többen hívtak, hogy hogy vagyok, nincs-e rám hatással a hó stb., de rám még nem hatott semmi :)

Tegnap délután épp lepihentem, majd egyszer csak a következő érzés támadt meg. Komolyan mondom azt éreztem, hogy megtámadt, mert jött egyszer csak a semmiből. Ez a terhes dolog milyen nagyon fura! Ott van bent egy élő emberke! És már jött is a kétségbeesés és rémület: hogy fog onnan kijönni? Nem fog! Nem lehet, hogy én szülni fogok, nincs az az Isten...
Nem tudom mi történt, hiszen eddig az édes várakozás és türelmetlenség uralkodott, hogy láthassam, már-már előre szerelmes voltam születendő kisfiamba, erre ez történik. Mikor bementem a szobájába, szinte láttam magam előtt, ahogy alszik a kiságyban, vagy nappaliban lévő járókában nézelődik. Hallgattam a relaxációkat, megerősítéseket a szüléshez, teljesen természetesnek vettem, hogy szülni fogok. Tudatosan tudtam, hogy ez a legtermészetesebb dolog, ami történhet, hiszen nekem nincs is rá hatásom, megtörténik magától. Tudja a testem is és a baba is, hogy mi a dolguk :) Eddig félelmet nem éreztem, de lehet, hogy ez mégis az? Előjött a tudatalattimból? Este B. rátette a kezét a pocakomra és megkérdezte, mint minden nap, hogy van-e mozgás. Hirtelen megint megijedtem, mert nem számoltam, hogy megvolt-e a napi 10 mozgás. Nem szoktam számolni, mert egész álló nap mocorog az utóbbi időben, de az ablakpucolás valahogy lekötötte a figyelmem. Szóval hirtelen a frász jött rám, hogy nem is emlékszem mióta nem mozog, majd egyszer csak ficánkolni kezdett, így végül is megnyugodtam. Hogy lehet, hogy fél másodperc alatt kitör a frász?
Ma hajnali 1 órakor ismét keltem. Vergődtem 2:45-ig. Nem bírtam rávenni magam, hogy meghallgassam a relaxációkat, mert azt éreztem, hogy az a női hang, ami vezeti a relaxációt inkább idegesít, mint ellazít. Jellemző :) Aztán mégis elkezdtem meghallgatni és sikerült belealudni, majd azt álmodtam, hogy meglátogattam Audrey-t, de nem a kórházban, hanem otthon (egyébként nem hasonlított rá a lány, de mégis ő volt), és ő azt mondta nekem, hogy minden rendben lesz a szülésemnél, ne aggódjak, nem fogok megbánni semmit. Reggel 7-kor ébredtem :)
Most megint azt érzem, minden rendben. Nem tudom mi történt, talán az ismeretlentől való félelem uralkodott el rajtam. Eddig többféle történetet hallottam és olvastam. Van aki 6 órát vajúdott, volt aki 1,5-2 óra alatt túl volt mindenen, a fodrászom tízen valahány óráról mesélt. A védőnő eddig azt magyarázta, hogy a kisfiúk ki szokták várni az idejüket, a lányok előbb jönnek, de eddig 2 kislány született a közvetlen környezetemben, a kiírt dátumtól eltérően, majdnem 1 héttel később és jött egy kisfiú 1 héttel korábban. Na most akkor mi van? Tudom, hogy nincs erre 1 kaptafa, de ez a várakozás valahogy megbolondít :) Miközben a racionális énem tombol odabent, az anyukás, elfogult agyam igyekszik őt túlkiabálni :)

2014. január 28., kedd

Hőhullám, ördögvilla, nem alvás és AUDREY SZÜL

Nem mondanám, hogy a sorrend jó, de az utóbbi hetek erről szólnak.
- Olyan melegem bír lenni, hogy alig kapok levegőt, nyitok ajtót, ablakot. Letekerem a fűtést, radiátort és még mindig melegem van. Éjszaka kitakarózom és még mindig melegem van. Veszettül bírok vergődni :)
- Hajnalban, éjszaka felkelek, majd órákig nem alszom. Fél 2, fél 3, fél 4, majd fent vagyok órákon keresztül, van, hogy reggelig. A korábban említett vezetett relaxációkat hallgatom ilyenkor, ami a szülésre készít fel, néha egész jól ellazít, majd több meditációs zenét. Van, hogy sikerül belealudni, de van, hogy nem. Aztán mélyen alszom 3 órát. B aggódik, hogy kimerült leszek, mire jön a baba, de nem érzem magam se álmosnak, se fáradtnak. Nap közben nem alszom, viszont estére hamar elálmosodom. Próbálok minél tovább ébren maradni, de így is sem sikerül átaludni az éjszakát. 
- Ehhez társul, hogy görcsökkel, ördögvilla pozícióban az ujjaimban ébredek :) A combtövem is húzódik, talán a csípőmtől, de igaziból minden ízületemben érzem a feszülést.
A mai virrasztásnak azért volt egy kis plusz töltete. Hajnali 2-kor néztem rá a FB-ra, Heni jelezte, hogy Audrey-nál azt olvasta, elindult a szülése. Azonnal megnéztem :) kb. 23 órakor írta. Atyagatyaaaaa, de hiszen, mi 1 napra voltunk kiírva és ő szül! Nincs infóm róla, pedig folyamatosan ránéztem a blogjára éjszaka, hátha ír. Mekkora hülyeség, hiszen a legkisebb gondja is nagyobb, hogy minket tájékoztasson :) de olyan jó lett volna tudni, hogy minden ok velük! Komolyan mondom úgy aggódom érte, mintha a testvérem lenne, vagy a rokonom (nincs is tesóm) Valahogy sok közös dolog köt össze vele, mint egy idős terhesség, mindketten kisfiút várunk, ugyanazon kórház, ahol szülünk, ugyan az az orvos és szülésznő, szóval ezért  :)
Ma délután 5-kor megyek be a kórházba NST-re, ha ennél korábban nem is, de 5-kor lesz infóm róla, mert a szülésznőnk csinálja az NST-t :) Reggel mondtam B-nek, hogy Audrey-nak lehet, hogy már megvan a babája. Azt mondta, hogy ezek szerint rá a hideg, rám meg majd a melegfront fog hatni, az meg csak a jövőhéten jön. Dr. B. szülész-nőgyógyász :P

2014. január 27., hétfő

Fészekrakó férfiak

Olvastam róla, tapasztaltam is, hogy a nők a terhesség alatt fészekrakásba kezdenek. Fiókokat rámolnak ki, szekrényekben raknak rendet, átrendeznek, átpakolnak olyan helyeken, ahol eddig sosem, stb. stb stb. Ez nálam több hullámban is megvalósult. Nemrég vettem észre, hogy az én drága férjem is rendet kezdett rakni itt-ott. Nem is tűnt fel, hogy ha a babáról, vagy épp a babaszobáról volt szó, akkor egy ötletet már másnap, vagy már aznap, esetleg azonnal kész volt megvalósítani egy szó nélkül. Pénteken kezdett megfogalmazódni bennem, hogy látom ám mit is csinál, fészket rak ő is, ugyanis pénteken hazaállított egy kis festékkel, takarófóliával és közölte, hogy ő szombaton kifesti a fürdőt. Kifestette! Vasárnap reggel a szőnyegen találtam rá a nappaliban a fiókjaival körülvéve és épp kidobálta ami már nem kellett neki. Vasárnap délután jutottunk hozzá a babaszoba maradék dekorációjához az üres falrészre (lufis-buborékos macis matricát választottunk :) ) Este 6 előtt értünk haza vele és nagy lendülettel annyit mondott/kérdezett, hogy akkor feltesszük?! Szóval még este nekiálltunk ragasztani :) Jó lett!
Eddig a saját dolgait, terveit képes volt hónapokig, évekig halogatni. Ilyen volt a sütögető a kertben, ami pár év halogatás után azért mégis elkészült, ilyen volt a terasz tetejének kiegészítése (itt még mindig marad egy kis munka). A múltkor a garázsban állt neki pakolni, kimentem segíteni szanálni, mert én könnyebben mondom valamire, hogy nem kell, dobd ki! Eredetileg csak egy részét akarta átpakolni, hogy elférjen a babakocsi, de a végén mindent szétkaptunk :) Féltem, hogy hamar ismét zsufi lesz, de még mindig rend van :) szuper rend van! Nagyon jó érzés körülnézni a lakáson, hogy olyan dolgok is megvannak, amikről eddig csak beszéltünk. B. szétszedte végre a zuhanykabint, átrendeztük a mosókonyhát, kiselejteztünk nagyon sok helyen, de még mindig látom, hogy jó pár fiók vár átpakolásra :) Sőt, vagyok olyan hülye, hogy már azt is látom, hogy az alacsonyan lévő fiókokban a baba számára veszélyes cuccok vannak és azokat tuti el kell még pakolni! Tudom, hogy ráér, de már most agyalok rajta :)
A gardrób szekrény már nem lesz meg a baba születése előtt, mert az asztalos is fészket rak! Ő most költözik 3 gyerekkel :) így márciusra raktuk át a projektet. A kárpitos megígérte, hogy a gyerekszobába a fotel meglesz a héten! Nyomatéknak elmentem hozzá B-vel kiválasztani a szövetet, hogy lássa, tényleg nagy a pocakom, valóban jön a baba :) Elmesélte, hogy ő évek óta ígérgeti a feleségének, hogy átalakítja a lakást, amit már szétkaptak, de az asztalos ott is csúszik. Pechére, de elmesélte, hogy összeveszett az asztalossal, mert ígérte, de nem jött időre és ő meg olyan, hogy ígéri és megy is, szóval ezzel felhívhatom, hogy ő a szavát adta és megígérte!!!

2014. január 24., péntek

Tettrekész ízületes

Szegény nagymamám mondogatta mindig, hogy ő ízületes :) Gondoltam milyen hülye kifejezést használ, hiszen az embereknek alapból vannak ízületei, de mostanság mindig ezt hallom a fejemben ébredéskor :) Öregszem :) Hetek óta érzem a kézfejemben az ízületeket, szinte minden ujjpercem kattog és sajog reggelre, még a csuklóm is. A bokámon csak nagyon ritkán látok kicsi dagadás féleséget este felé, a lábujjaimmal egyetemben :) és szerintem most már az arcomon is látszik a terhesség. Eddig mindenki mondta, hogy csak egy nagy has vagyok, de most már látom, hogy az a plusz sok kiló meglátszik máshol is, mondjuk a csípőmön és a fenekemen is. Nem mintha bánnám, mert most már tényleg a finisben vagyok!
Úgy döntöttem ma már tényleg összepakolom azokat a dolgokat, amik nem napi használati dolgok és kellhetnek a kórházban.
Elég régóta egy-két nagyobb projektben benne vagyunk, mint gardróbszekrény, könyvespolc és szivacsfotel.
A szakemberek lassan dolgoznak, de reméljük, hogy annál jobban! A gardróbszekrényre azt ígéri az asztalos, hogy jövő hétre az ajtók kivételével meglesz minden. Lehet, hogy bevállaljuk, hogy még a baba születése előtt azt összeállítja, legalább még át tudok pakolni, aztán az ajtókat majd meglátjuk. Az ajtókon szövet lesz, amit még meg kell vennem, ezt hétfőre tervezem, valamint a szoptatós kendőhöz való anyagot is megnézem, ha már ott leszek. A könyvespolc projekt marad tavaszra. A kárpitos közölte, hogy simán meg tudja csinálni azt a szivacsfotelt, amit a gyerekszobában cserére szántunk, de 3 napja nem tudja megadni mennyiért :) Tegnap este azt ígérte, hogy ma délelőtt hív! Meglátjuk!
A fészekrakás őrült hullámai ismét elkaptak tegnap. Nekiálltam több szekrényből is kirámolni, kidobálni a régi papírokat. Egész napos program lett, jól el is fáradtam. 2 hatalmas zacsi fölösleges papír jött össze, amit a nagybátyámhoz el is vittünk, hogy a kazánban végezzék. Őrület mennyi papírt halmoz fel az ember, de most milyen jó érzés, hogy rend van :)
Babóca őrült módon ficánkol továbbra is és folyamatosan lefejeli, bokszolja a húgyhólyagom. Vagy nem tudom mit csinál odalent :)
Kedden újabb NST/CTG, ez lesz a 4. A doktornő azt mondta, hogy február 3-án még találkozhatnánk (ha addig nem lesz meg a baba), de nincs kedvem időpontot kérni. Igazán megnézhetne a kórházban is, nem? Most már kicsit sok, hogy két hetente hagyunk ott nála pénzt.
Eddig azt mondtam, hogy nem igazán tudtam felkészülni a 9 hónap alatt a babára, de most veszem csak észre, hogy mégis. Most már olyan kíváncsiság van bennem és tettrekészség, amit nem is gondoltam volna.
Akarom, akarom, akarom :):):)
Sosem voltam kellő rózsaszín és csajos csaj, de most teljesen le vagyok döbbenve magamon, hogy hogy tud tetszeni egy Mickey egeres textilpelenka amit ajándékba kaptunk :)

2014. január 21., kedd

Készen állunk, de még van 2 hét és pár nap!!!

- Tegnap volt a szülinapom. Szinte egyáltalán nem foglalkoztam vele előre, pedig ez volt az utolsó harmincas :) Mikor 29 lettem, teljesen ki voltam borulva, hogy én már sosem leszek húszon, már csak harminc akárhány, de most egyáltalán nem zavart, hogy ezt is magam mögött hagytam!
Annyi készülődés volt, hogy először a szüleim, aztán anyósék, aztán a nagybátyámék is bejelentkeztek, így vasárnapra meghívtunk mindenkit és csináltunk egy nagy ebédet még a baba születése előtt.
B. a teraszon (gázégővel) csinált egy nagy bogrács gulyáslevest, én sütöttem amerikai palacsintát, azt is jó nagy adaggal. Kicsit elfáradtam, de azért jó volt és a leves nagyon finom lett, mindenki 2 tányérral kért. Hiába a bogrács, az bogrács!
Néha belém nyilall, hogy vajon mennyi időt fogok tudni együtt tölteni a gyermekemmel (ez talán mégiscsak a szülinap eredménye :) ), vajon megélem-e a 30. életévét, vajon ott leszek-e az esküvőjén és leszek-e nagymama, de ezeket igyekszem elhessegetni, illetve Esztergályos Cecíliát próbálom magam elé képzelni és biztatom magam, hogy nagyon stramm szülőknek kell majd lennünk, hogy a lehető legtovább részei lehessünk az életének.

- Tegnap voltunk terhesgondozáson. Méhszáj teljesen zárt, baba feje fent (egyébként koponya fekvésű), súlya kb 3.200g. Dokinéni szerint maradhatunk a februárban, de nem bánná, ha az elkövetkező két hétben találkoznánk a szülőszobán. Mondtam neki, hogy mi nem sietünk, maradhat a február. Még azt is mondta, hogy az együttlét segíthet, hogy a baba jöjjön. Nem tudom hová siet és miért!? A víz még sok, de már nem olyan feltűnően, mint eddig. Kicsi fiam őrült ficánkolást tart már kb 1 hete, szinte állandóan mozog. Nagyon látványos a mocorgás. Tegnap még kínosnak is éreztem, hogy ennyire látszik, mikor a háziorvos várójában vártam a táppénzes papíromra :)
Ma lesz a 3. NST/CTG.

- B-vel sokat beszélgetünk a szülésről, annak tervezett és várható menetéről. Szimpi az a könyv, amit az ismerősöm ajánlott és elolvastam, próbálom gyakorolni a relaxációt és a levegővételeket.

- Audrey gyerekszobás tárlatvezetésén felbuzdulva én is csináltam képeket az utókornak ;)
A gyerekszoba késznek tűnik :) Sőt! Anyu megvarrt mindent, amit csak tudott. A kiságyba a fejvédőt, a matrac és az ágy alja közti részre takarást, hogy ne nézzük az üres részt, míg lentebb nem kell tenni a matracot.
A zenélő pörgő-forgó világítós bigyót azért tettük egyelőre a fejrészhez, mert elforgatható, így a pelenkázóhoz is el tudom forgatni hogy lekössem a baba figyelmét, míg tisztába teszem. Azt olvastam, hogy az alváshoz egyébként sem kellenek olyan ingerek, amiket ez a bigyó csinál, mert akkor nem alszik el, inkább felébred és az ágy az a hely, ahol aludni kell, nem játszani :) A kiságyban van egy elefánt, amit anyu vett és zenél. Azért engedtem neki, hogy megvegye, mert ugyan azt a zenét játssza, amit nekem játszott egy műanyag gomba, mikor gyerek voltam :)
Ez a függő kosár (mi csak majomkosárnak hívjuk), még tizenéves koromból maradt, remélem jó szolgálatot tesz majd. Amennyiben mégsem működne a szoptatáshoz, akkor van másik fotel a lakásban ami esélyes lehet, de akkor ezt hová tesszük, még nem tudom :) Az üres falrészre B. még 2 zsiráffejet tervez, nekem kezd kissé zsúfolttá válni, így majd meglátjuk mi lesz ;) Az a vicces, hogy a plüss cuccok az enyémek, nem nagyon kell majd ilyeneket venni :) Remélem a gyerek megértő lesz, hogy kissé sok a béka, de hát az anyja "békás" az apja pedig "pingvines", ez van :P Azt a "fotelkát", amin a békák ülnek, még áthúzatjuk, mert még a nagyimé volt, illetve inkább csináltatunk egy másikat, mert én érzem rajta a régi szagot. Ez a fotelka kihajtogatható, arra az esetre, ha a gyerekszobában szeretne valaki aludni. Mondjuk én!?
Ez a sarok sok mindent elnyel még, mert itt vannak az én kreatívos dobozaim is a polc tetején. A komód egyelőre képes elnyelni a baba ruháit, textilpelenkákat, illetve a polcon több dolog is van, ami már a babáé :) Alulra suvasztottam a mózeskosarat ami a babakocsiba való, itt van a babakocsi lábzsákja is, illetve a kosár mögött van az autósülés parkoló :) 2 ülésünk van, amiket kaptuk. Az egyik sima, a másik dokkolós. Előreláthatóan majd szükség lesz rá, hogy a polcot szekrényre cseréljük.

Apukám szerint a járóka a gyerek nappalija, ami egyébként tényleg a nappaliban van, de nagyon tetszett, ahogy apu külön helynek nevezte. Ebben van már 4 olyan játék, amit a baba kapott :) Anyu varrta a lepedőt is :)
Szóval most már tényleg úgy érzem, hogy készen állunk :)

2014. január 15., szerda

2 nap alatt is sokminden történik :)

Tegnap este voltunk a kórházban, hogy megnézzük a szülészetet (nézelődés után megvolt a 2. NST/CTG - minden ok!). Engem megnyugtatott amit láttam és amiket átbeszéltünk a szülésznővel. Úgy láttam B-nek is jót tett a látogatás. Megkérdezte amit meg akart, még azt is, hogy mit csináljon majd, ha esetleg rosszul lesz! :) Annyira szeretem, mikor nem akar kősziklának tűnni és felvállalja, hogy el tud gyengülni. Kifejezetten tetszett neki a szülőszoba, mert úgy képzelte, hogy az nagyon műtőszerű lesz. A szülőszoba tényleg nagyon barátságos és kellemes. Érdekes, mert a szülésznő a naptárjába nem február 5-re, hanem 6-ra írt be. Kérdeztem miért, azt mondta azért, mert 5-re már be van írva neki 2 szülés. Egyik Audrey! :):):)
Mondtam, hogy nekem a február 6 is jó lesz :)
Egy nagyon kedves ismerősöm decemberben szült és tegnap jutott el odáig, hogy leírja mi volt, hogy volt. Azt mondta, elolvasott egy könyvet (Szülés, ahol én irányítok) és bár voltak fenntartásai azért elvégzett egy tanfolyamot is, és örömmel újságolta, hogy neki bizony működött a szülés alatt! Ma átküldte nekem a hozzá tartozó hanganyagot (meditáció) én ma el is mentem a könyvtárba, kivettem a könyvet, majd meglátom milyen lesz! A tanfolyamra már nincs idő, mert 4 hét kell hozzá, de azért remélem hasznos lesz!!! :)
Ma megvettem a homeopátiás bogyókat is, amiket jövőhét szerdától kezdek szedni. Most már tényleg minden megvan, még a mellszívó nem, de egyelőre nem tudom, hogy azzal mi legyen! Vegyünk? Milyet?
Valamiért teljesen biztos vagyok benne, hogy lesz tejem és fogok tudni szoptatni. Nem tudom honnan ez a magabiztosság :) Tegnap, mikor épp azon filóztam, hogy hogy is lesz az, mikor elmegyünk valahová és a baba éhes, akkor jutott eszembe, hogy nemrég egy külföldi műsorban láttam meg egy kendőt, ami alatt szoptatták a babát.
Nagyon megtetszett, ilyet még talán nem is láttam. Tegnap utánanéztem, hol lehet kapni, mennyibe kerül. Kicsit drága volt, amit találtam, így keresgélni kezdtem, külföldi oldalakon pedig találtam szabásmintákat is. Nagyon egyszerűnek tűnik megvarrni, de inkább anyura bízom :) Még tegnap átküldtem neki mit szeretnék, ma már hívott is, hogy mennyi anyagot vegyek! Ráér megvarrni, de ő nagyon lelkes :) Nem gondolom, hogy majd mindig mindenki előtt nekiállok szoptatni, de így komfortosabbnak fogom érezni akár a kocsiban, vagy ha kicsit félrevonulok egy társaságban. Találtam egy másik fajtát is, ez is jónak tűnik, de kevésbé szellőzik, legalább is én úgy látom! A fenti képen látszik, illetve a szabásmintánál is ott van, hogy a felső részébe be kell fűzni egy merevítőt. Ez az alsónál nincs meg.

2014. január 9., csütörtök

Elkiabáltam :)

2 poszttal korábban a pocakos képekhez leírtam, hogy cipőkötéskor és egy-egy mozdulatsor után, a szuszogáson kívül semmit nem érzek (bár az is igaz, hogy mindig is derékfájós voltam és ez a terhesség alatt csak erősödött, de már fel sem tűnik :) ). Nos, mégiscsak jelentkezett egy új tünet. Igaz, hogy nem látszik, csak érzem, de be vannak dagadva az ujjaim. Reggelre durva, még talán azt is mondanám, hogy "fáj", később javul a helyzet. Úgy néz ki, hogy mostantól lemondhatok a jegy- és karikagyűrűmről, pedig nagyon szeretem őket. Megpróbáltam felhúzni, ami még ment is, de lefelé már fájdalmas volt. Próbáltam utána nézni, hogy lehet-e tenni ellene, de csak azt találtam, hogy igyunk sok vizet.
A bokáim eddig megúszták. Remélem most ezt nem kiabáltam el!!!

2014. január 8., szerda

Teendők

Tegnap kimostam az összes babaruhát, amit vettünk vagy kaptunk.
Már csak a textilpelusok várnak mosásra, illetve az a pár darab fehér hosszú ujjú rugi, amit tegnap vettem. Napok óta azon parázok, hogy hogy fogom majd felöltöztetni, hogy ne legyen melege vagy ne fázzon :)
ÚÚÚÚtálok vasalni, így ez még várat magára, de ahogy a tegnapi teregetésnél elnéztem mindkettőnk arcát, ahogy nézegettük a csöppnyi ruhákat, lehet, hogy ezt a fajta vasalást fogom szeretni :) Egyébként ez a régi dolog még áll, hogy midig mindent ki kell vasalni? A pelust az értem, mert puhább lesz, de a ruhákkal manapság mi a helyzet?
Vettünk egy digitális hőmérőt, ami páratartalmat is mutat, hát mit ne mondjak már most függők vagyunk, visszük egyik helyiségből a másikba, de úgy tűnik megfelelő lesz minden. Arra készültünk, hogy vennünk kell majd egy párásító készüléket, de így már látjuk, hogy nem kell! A fürdőben szükség lesz egy melegítő szerkezetre (hősugárzó), mert ott nem valami nagy a radiátor. Nekünk jó, de a babának hideg lesz!
Megvettem a Tena cuccokat (bugyi+betét), amit a kórházba is ajánlottak, valamint a szülés utánra egy gumis has leszorító övet egy itteni gyógyászati segédeszköz boltban. Nagyon rendes volt a hölgy, mert mondta, hogy ha mégsem jó a méret, a férjem csak szaladjon be a blokkal, ő meg majd cseréli!
Vettem két fajta pelusból kis kiszerelést, mert még nem tudom melyik lesz jó, de legalább a kórházba már lesz mit vinni, illetve a baba kórházas popsitörlőjét is megvettem, valamint magamnak ami kellhet és amit a szülésznő ajánlott. 
Majd még a védőnőhöz kell elmennem, mert bár ő mondogatja hónapok óta, hogy jön és meglátogat, mégsem jött! Utánanézek a neten, hogy melyik gyerekorvoshoz tartozunk, mert valahonnan el kell majd indulni és ő írja majd fel ami a babának kell az indulásnál (gyógyszertár), aztán majd meglátjuk hogy leszünk vele megelégedve! 
Amit még venni kell, az minimum 1, de inkább 2 lepedő a kiságyba, mert csak 1 van.
Szoptatós melltartót még nem vettem, kb. sejtem mekkora méret lesz jó, lehet bevállalom, hogy előre megveszem, még nem tudom! Konnektorba való éjjeli fényt szeretnénk még venni, mielőtt éjszaka szép csendesen felrúgom az állólámpát, vagy bármi egyebet :) Gondolkodunk a bébiőr megvételén, bár eleinte tuti nem megyek annyira messze és olyan hosszú időre, hogy az az első napokban kelljen, de ki tudja! B szerint ha ő elmegy dolgozni és én nagyon visszaalszom, akkor talán mégis jobb, ha a fejem mellett (is) kapom a jelzést, hogy a csöppség látni szeretne :) Illetve, ha hangosabb tenni-venni valóm van és becsukok 1-2 ajtót, akkor nem árt, ha hallom, mi zajlik a baba szobában! Az első 2 hétben B. itthon lesz velünk (legalább is ez a terve, a munkahelyén már szólt!), de márciusban tuti külföldre kell utaznia több napra, szóval megmutathatom mit tudok egyedül :) Több jelentkező is van, aki szólt, hogy majd segít. Van aki azt is felajánlotta (barátnő), hogy itt alszik! Izéééé! Ezt majd még valahogy finoman le kell mondani :) A nagynéném édes volt, mondta, hogy csak szóljak mit akarok enni, ő főz és hozza! Szerencsére 2 perce laknak kocsival. Tuti anyu is szívesen jönne, meg anyós is, így ez még érdekes lesz! Ennyi embert beilleszteni a történetbe, hogy ne bánts meg senkit! Lehet, hogy cselhez folyamodok és inkább, ha tényleg szükséges lesz, akkor anyut kérem meg, mert erre mások sem mondhatják, hogy miért nem ők! Mégis csak az anyukám, nem?
B. elpakolt nagyjából a garázsban, megcsinálta a babakocsi helyét, mert egyelőre az is a gyerekszobában parkol.

Nos, úgy állunk, hogy bár még nem vagyunk indulásra készen összepakolva, tehát nincs táskában semmi, mert arról úgy gondolom korai, de a nappaliban még a járóka is össze van rakva :):):) Lehet, hogy ciki, de még kicsit be is van rendezve, szóval pingvin és 2 barátja már várja haza az új családtagot! Szóval fel vagyunk készülve :):):)

Járókáról jut eszembe...ez az egyetlen olyan dolog, amit láttam már több helyen. Rákérdeztem, illetve láttam hogy "működik" és úgy gondoltam nekünk is jó lehet majd, így külső behatásra, egyelőre csak saját igényeinket figyelembe véve, B-vel egyöntetűen beleegyeztünk, hogy nekünk KELL :) Valamelyik hirdetős oldalon találtam, 10e forint volt 100x100 cm, fa, és nagyon bízom a sikerében :) ! 3 magasságban állítható, de a legfelső állása is egyelőre alacsonynak tűnt. Anyuéknak volt otthon keményebb szivacs, kb 10 cm vastag, amit méretre vágtak, csinált neki huzatot, beletettük és most tökéletes! Akik dicsérték és akiknek bevált a következőket mondták róla: a játszóidőben nagyon jó, mert anyuka közben jön-megy, a baba élvezi a mozgolódást ami körülötte van, szólhat a tv, vagy a rádió, vagy épp csak a játékokat nézegeti, amik körülötte vannak, illetve mégiscsak más, mint a saját kiságya, ahol az alvás van. Előfordul, hogy el is alszik benne, de ha jelzi, hogy elég volt, elfáradt, akkor mehet aludni a saját kiságyába! Akiknek nem jött be, azok azt mondták, hogy be sem tudták tenni a babát :( 
A magunk életéhez szeretnénk igazítani a fiunk életét és mivel a mi életünk nagy részét a nappaliban töltjük, illetve a konyhában, ami egybe nyílik vele, ha mi itt élünk, akkor a kisfiunk is itt lesz velünk! Ez a terv ;)

Még 4 hét (+ pocakképek)

Hétfőn voltunk terhesgondozáson, minden ok odabent. Baba méretei megfelelőek, a víz még mindig kicsit több a kelleténél, súlya kb. 2900g, dokinéni azt mondta, hogy 3500g körül lehet majd a születési súly. Levette a staphílococcus vizsgálathoz a mintát, jövőhét kedden lesz az utolsó vérvétel. A pattogásokat elfelejtettem megkérdezni, mi lehet :( Fura, mert ismét megpróbáltam rákérdezni, hogy a sok víz mit okozhat, de csak annyit mondott, hogy a szülésnél máris egy feszített izomzatú méh-el indulni azért nem szerencsés, mert nem úgy húzódik vissza/össze, mint a "normál", de hogy mind ennek milyen következményei lehetnek, azt nem mondta el, hiába próbáltam kérdezni. Annyit mondott, hogy úgy állunk hozzá, hogy minden rendben megy majd és egy problémamentes, sima szülésre készülünk. Az a gond csak, hogy én szeretek előre felkészülni. Szerintem jobb tudni, hogy mi várható, ne ott szembesüljek valamivel és kapjak frászt, hogy mi történik velünk, ezért a következő találkozáskor erőt veszek magamon és újból megkérdezem mi várható és nem hagyom, hogy válasz nélkül hagyjon :)
Kedden délután voltam az első NST/CTG vizsgálaton. Szülésznő nagyon kedves volt, először megbeszéltük az én kérdéseimet, aztán mondta ő, hogy miket javasol vinni, szedni, csinálni. Tőle is rákérdeztem a vízzel kapcsolatos dolgokra, neki jeleztem is, hogy én szeretném tudni, mikor mi várható! Én nem császárra készülök, de azért az nem jó érzés, hogy mindenki csak célozgat rá, hogy az is lehet, de úgy beszélnek, mintha valami boszorkányos dolog lenne. Amennyiben beszélünk róla, akkor bevonzzuk? A szülésznő is azt mondta, hogy ne arra készüljek. Mondtam neki, hogy nem készülök, csak felkészülök :) Aztán megbeszéltük a kérdéseket, miközben kézzel kellett fognia az alsó érzékelő tappancsot, mert kisfiam erős ficánkolásba kezdett és vándorlásba :)

Mikor kell őt felhívni a szülés előtt?
Akkor, ha elfolyik a magzatvíz, vagy már 1 órája 5 perces fájásaim vannak, vagy bármikor, ha úgy érzem beszélnem kell vele, ez lehet akár hajnali 2 óra is, vagy déli 12 :)

Mit kell vinni a babának és a mamának?
Babának kb 20 db pelus és popsitörlő.
Mamának a szokásos tisztasági csomag + Tena bugyi és betét, wc-re papírülőke + a szokásos kórházi dolgok, mint evőeszköz stb

Vajúdásnál enni, inni?
Lehet vinni, mentes vizet, és csokit.
Itt sajnos kiderült, hogy a vajúdóban nem lehet bent a férjem, aminek ő nem igazán örül, de én kimehetek hozzá (meglátjuk hogy alakul).

Miben szülök?
Saját ruci, ami lehet akár pizsama felső is, ha nem vagyok nagy hálóinges.

Lehet rajtam zokni?
Lehet, de olyat vigyek, amit nem sajnálok, mert ha összekenődik, talán jobb, ha kidobom, mint kimosom.

Apás szüléshez mit kell vinni?
Lehet kapni apukáknak szüléshez előre elkészített csomagot, amiben van alsó és felső rész, satyi, maszk és cipővédő. Amire szükség lesz ebből, az csak az alsó és felső rész, illetve azt javasolta, hogy vigyünk egy tiszta papucsot, az kényelmesebb, mint cipőben a cipővédővel slattyogni. Egy ilyen szett kb. 1000 forinttal olcsóbb egy gyógyászati segédeszköz boltban, mint a kórházi automatában! Tegnap megvettem, B hatalmasat sóhajtott, mikor meglátta, hogy kék, mert előre a frász kerülgette, hogy majd zöld lesz. Micsoda problémái vannak a szülés kapcsán, nem? :)

Császárnál apuka hol van, mit csinál?
Apuka egy folyosón csücsül, nem lehet bent a műtőben, majd addig babázhat, míg engem be nem visznek a szobámba.

Szobák?
Van 1 ágyas (fizetős, még nem tudom az árát), de nem ajánlja a szülésznő, mert szerinte jobb, ha van kihez szólni a 2 ágyasban (majd ezt is meglátjuk, hogy alakul)

Szülésnél segítséget nyújtható bármi, amit lehetne előre szedni?
Homeopátiás bogyók a 38. héttől C30-as potenciában:
Cimicifuga (a méhszáj előkészítésére, előnyösen hat a méh működésére, az ezzel kapcsolatos fájdalomra)
Caulophyllum (összehúzódások rendezésére, lazító hatású, puhítja a méhnyakat)
Pulsatilla ( koordináltabbak a szülés alatt a méhkontrakciók, gyorsabban halad a szülés)
 
Jövő héten rákérdezek még egy bogyóra, amit találtam: ARNICA MONTANA Csökkenti a fájdalmat, vérvesztést, könnyebben gyógyulnak a lágy részek sérülései. Protektív a magzatra is.

Újabb NST/CTG jövőhét kedd, este 8. Így B is tud jönni. A szülésznő éjszakás lesz, elmondása szerint több ideje lesz megmutatni a szülészetet, majd megcsinálja a vizsgálatot is.

Újabb terhesgondozásra előreláthatóan pont a szülinapomon megyünk, január 20-án, gondolom ez lesz az utolsó, 2 nappal a betöltött 38. hét előtt. 
(ráadásul hétfő lesz és én egy hétfői napon születtem)

Furi, hogy most már bármikor elindulhat bármi :)

Itt a félidős (20. hetes) és a mai (36. hetes) pocakom :) 
Még megy a cipőkötés és lábköröm vágás is, valamint a borotválás. Néha szuszogok egy-egy ilyen művelet után, de azért minden ok :P











2014. január 2., csütörtök

Ébredés

Mondhatni hetek-hónapok óta aggódtam a gondolataimmal, érzéseimmel kapcsolatban. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák (hál' Istennek - szoktam volt mondani), de azért fájt, hogy én biza a várakozáson és a kíváncsiságon kívül nem sok mindent érzek a pocakban lévő kisfiammal kapcsolatban. Nem éreztem a szétáradó szeretetet, nem éreztem semmiféle harmóniát, kapcsolatot. Olvastam, hogy ez milyen boldog és felhőtlen időszak, milyen csoda kapcsolatot lehet kiépíteni a bennünk fejlődő csöppséggel, de mikor őrült ficánkolásba kezdett a baba, én felszisszentem, szinte kellemetlennek éreztem és nagyon ritkán csalt mosolyt az arcomra egy-egy hasba rúgás, bokszolás. Nem voltam boldogtalan sosem, de azért mégiscsak tettem a dolgom, miközben nőtt a hasam és a súlyom. Helyt álltam 7 hónapig a melóban , azóta itthon, persze odafigyelve magamra. Néha a férjem jobban vigyázott rám, mint én magamra. Mikor itthon volt, mindig csak azt mondta, hogy pihenjek, majd ő csinálja. Kiszolgált, segített mindenben, de hát  ő mindig ilyen volt, most inkább fokozottabban, ami őszintén szólva nagyon jól esett. Mikor már meg mertem fogalmazni magamban, hogy én bizony szeretetet nem érzek még a babával kapcsolatban, B-nek is fel mertem tenni a kérdést, hogy ő mit érez, érzi-e, hogy szereti a kisfiát? Ez pont december 31-én volt, mikor kocsival úton voltunk barátokhoz. Azt mondta, hogy mivel nem látja, így nem szeretetet érez, hanem nagyon erős várakozást. Kicsit megnyugodtam. Nem mondtam sosem, hogy valamiféle előírásnak kell és akarok  megfelelni, de én sem éreztem mást mint B, persze ehhez mindig társult egy jó adag aggódás mindkettőnk részéről minden vizsgálatkor, hogy egészséges legyen! A szilvesztert aprócska társaságban töltöttük, összesen 5 fő, szabadidő ruciban, beszélgetve és jókat kajálva. A korábbi összejöveteleken mindig igyekeztem, hogy ne én és a baba, valamint a terhességem legyen a téma, de mindig megtalált egy-egy kérdés, aztán jöttek a tapasztalt anyukák, apukák, akik közbeszóltak és felvilágosítottak, hogy milyen is lesz az én gyerekem. Hű de tudtam unni, hogy mindenki ennyire okos! Érdekes lehetett, de volt egy gyerekes buli, ahol az asztalnál ültek az anyukák és nagy lendülettel beszélgettek gyerektémákról, a gyerekek meg rohangáltak, játszottak, én meg minimum 10 lépés távolságban tartottam magam tőlük, egyszerűen nem vágytam a társaságukban lenni, nem akartam hallani, hogy hogy is lesz ez, vagy az nálunk, mert mindig ide lyukadtak ki. Majd mikor nem alszik, majd mikor nem eszik, majd mikor nem tudom miért sír és mikor kialvatlan leszek, az milyen lesz stb stb stb. Könyörgöm, mindenki ennyire utál szülőnek lenni? Miért nem mesélték el a sok nehézség mellett, hogy milyen jó és milyen szép és milyen csoda az egész? Tudom, hogy nem lesz mindig minden rózsaszín, de miért sulykolja mindenki a fejem csak és kizárólag a rossz dolgokkal? Milyen már, hogy egy apuka már most kárörvendően vigyorog a férjemre és azt mondogatja neki, hogy majd megtudod milyen sz@r, hogy nem tudsz aludni, stb stb stb. Még jó, hogy a hozzánk közelebb lévő barátok többségének nincs még gyereke, ezért velük jókat buliztunk. Táncoltam karácsonykor is és szilveszterkor is, nem is keveset!
Ez a szilveszteri buli is úgy indult, hogy nem azt terveztem, én leszek a téma! 3 lány volt a társaságban, igaz egyikük 2 gyerekes anyuka, így csak szóba került a terhességem. Annyira nem volt gáz, mert a fiúk másról beszélgettek, mi meg valahogy más megközelítésből kerülgettük a gyereknevelést mint eddig. Ott volt az a barátnőm, aki még nagyon fiatal, nem talált megfelelő párra, de van 2 unokahúga, akiket megszületésük óta látogat, pelenkázta őket, aludtak nála, "nevelgeti" őket. Néha úgy gondolom, neki könnyebb lesz majd a saját gyerekével, mert gyakorlottabb mint én. Körülöttem is sok gyerek született már a családban, de nem gondoskodtam róluk sosem, valahogy mindig tartottam a távolságot. A másik barátosném a 2 gyerekkel pedig olyan, aki elmondja a rosszat és a jót is, sőt a neki bevált praktikákat is megosztja velem és szerencsére, ha valami neki nem jött be, akkor nem azt mondja, hogy az hülyeség, hanem azt, hogy neki nem jött be! Pl ilyen a cumi kérdés, vagy a járóka. Mi, ha nem lesz feltétlen szükséges, nem tervezzük, hogy cumit kap a baba a szájába. Mikor ezt mondtuk a nagyobb, gyerekes társaságban, egyből közölték, hogy úgyis a szájába nyomom majd, hogy csönd legyen! Miért mondanak ilyen? Természetesen lehet, hogy szükség lesz a cumira, ezt nem is tagadtuk, de az "okosok" egyből közölték, hogy melyik cumi nem jó! ÁLLJON MEG A MENET! NEKIK NEM VÁLT BE! Ez nem azt jelenti, hogy nekünk sem fog, nem? Miért mondják, hogy úgysem fogom tudni betenni a járókába? Attól még, hogy nekik nem vált be, miért kell ilyeneket mondani? Döbbenet :(
Szóval szilveszter este beszélgetni kezdünk és kikívánkozott belőlem, hogy elmondjam az érzéseimet, azokat a dolgokat, amiket B-vel is az odaúton beszéltünk. Nagyon jó érzés volt, hogy megértő fülekre találtam! Kiderült, hogy normálisak vagyunk :) sőt az is, hogy sokat beszélnek rólunk a hátunk mögött (persze jó értelemben) és sok megértést tanúsítanak felénk, mert mégiscsak tisztában vannak vele, hogy mennyit vártunk, miken mentünk keresztül és nem akarnak ránk erőltetni semmit, elfogadják, hogy távolságtartó vagyok az anyukákkal, úgy gondolják majd alakulnak a dolgok, nem rohannak előre. A 2 gyerekes anyuka pl. többször mondta, hogy milyen csinos vagyok, nem látszik rajtam a sok plusz kiló, mert minden a hasamon van. Egyébként tényleg rémisztően nagy a pocakom :) ma pl.: 72kg-t mutatott a mérleg, ami már +14 kg a 157 centimhez, de minden nadrágom, ami a terhesség legelején jó volt, még a szűk terhes farmernacim is ugyan olyan jó rám, csak a pocakomról szalad le a pocakvédő anyag rész :) Többször mondták, hogy milyen jó engem pocakosan látni. Mindezek a dolgok és a lehetőség arra, hogy őszintén beszélhettem egy nagyon furcsa dolgot eredményezett. A buliból hajnal 3 körül jöttünk el és még egy kis tv-re is jutott energiám, aztán elaludtam.
2014. január elsején anyaságra ébredtem. Tudom, ez most lehet, hogy sokaknak nagyon hülyén hangzik, mondhatni bő nyállal és rózsaszínen csöpög! Magam is megdöbbentem magamon, mert nem vagyok egy nagyokat érző és gondoló és a földtől elrugaszkodott valaki, de komolyan mondom, hogy arra ébredtem, anya vagyok. Egész nap ez az érzés volt bennem, ami valami furcsa nyugalommal töltött el. Valami történt! Elkezdtem olvasni azokat könyveket, amiket kaptam baba témában, valahonnan plusz energiák érkeztek. Megszerveztem, hogy szombaton megvegyük a maradék dolgokat, amik még kellhetnek, eljön velünk Anita (már majdnem rokon (védőnő)), aztán már tervezem melyik táskát is viszem majd a kórházba, mi legyen benne, készítem a zenéket az mp3-ra, erős késztetésem van már most a babatáska összepakolására, de még várom a kórház, illetve a "rokon" védőnő listáját, hogy ők mit ajánlanak. Intenzívebb lett bennem a várakozás és már nem fáj, hogy nem szeretetet érzek. Mikor megkérdezték korábban, hogy megvan-e már minden, mindig azt mondtam, hogy fogalmam sincs, hiszen azt sem tudom mi kellhet, de már nem mondanám ezt! Tudom, hogy még mit fogunk venni, ami pedig nem lesz meg és úgy látszik majd, hogy szükség lesz rá, azt majd megvesszük később! A vonalzóm szerint még 34 nap. Hétfőn megyünk a doktornénihez, kedden vérvétel és ha minden igaz, délután NST/CTG. Szóval minden megy a maga útján, úgy mint korábban, de már van benne valami plusz töltet, amit lehet nem is kell megmagyarázni és szavakba önteni.

Látogatók

olvasók innen-onnan