41. hét Sírós reggel

Keddi NST-n a szokásos semmit láttuk a papíron, a baba remekül van, izeg-mozog, egyéb okból a méhem nem reagál semmire. A védőnőnk is előkerült. Decemberben voltam nála utoljára, mikor is kérdeztem, hogy jöjjek-e januárban, de azt mondta, majd ő meglátogat. No, nem látogatott meg :) de most felhívott, hogy megvan-e a baba? Mondtam neki, hogy még nincs, és majd mindenképpen tájékoztatjuk!
Ma betöltöttem a 41. hetet. Mióta a szülésznő vázolta, hogy holnap be kell feküdnöm, nem voltam valami jól. Ma hajnalban arra ébredtem, hogy ha nem indul be a szülés és tényleg csak vasárnap indítják, akkor én 3 nagyon hosszú és szomorú egyedül töltött napot leszek bent a kórházban B nélkül. Egyből a gyerekágyas részre fektetnek, ott nem lehet látogatni, illetve ő bejön a kórházba, én meg kiülhetek vele a folyosóra, ahol jönnek-mennek az emberek, nagyon remek fémpadokon csücsülhetünk egymás mellett (jó, mi? :( )
Szóval hajnaltájt B is észrevette, hogy fent vagyok, átölelt, majd egyszer csak sírva fakadtam, hogy nem akarok bemenni és nem akarok bent egyedül lenni. Megbeszéltük, hogy reggel felhívom a szülésznőt, hátha lehet egyezkedni vele. Szülésznő mondta, hogy a dokinénit hívjam, de készüljek fel, hogy nem fogja megengedni az otthon maradást, mert erre szabály van, hogy a 41. hét után be kell menni. Mondtam neki, hogy ok, de ez nem a rendőrség! Sebaj, hívtam a dokinénit, aki valóban hajthatatlan volt. Azt magyarázta, hogy most nem én vagyok a fontos, hanem a baba. Tényleg? Nem mondod! Magyarázta, hogy persze saját felelősségemre megtehetem, hogy nem megyek, de akkor vállaljam a kockázatot és értsem meg, hogy ha bármi történik akkor én leszek a felelős. Ki gondolta volna!?
Az x. nekifutásra sem sikerült őt meggyőzni, hogy ha kell én minden vizsgálatra egyenként bemegyek, mert csak 25-30 percre van a kórház, mindig oda lyukadtunk ki, hogy ha bármi van, akkor mégiscsak bent vagyok és azonnal van segítség. Kérdeztem, hogy mi lehet, mikor a méhszáj teljesen zárt, a baba remekül van? Azt mondta, hogy lehet, hogy rosszul leszek! Aha!
Majd elkezdte, hogy a méhben a terminus túllépésével, akár el is halhat a baba! ÓÓÓÓ de f@sza, mondj még ilyeneket. Mondtam neki, hogy de hát az NST-s gép nincs rajtam 24 órán keresztül, azt 1 nap 1x csinálják meg, amire bemennék, de csak mondta, mondta, én meg sírva fakadtam, ő meg meghallotta, pedig próbáltam csendben csinálni. Közölte, hogy ne sírjak, mert a rossz lelkiállapotom az nem tesz jót a babának. Mondtam neki, hogy pont erről beszéltem én is eddig, hogy ha itthon vagyok, az mindkettőnknek jobb lenne.
Persze abban maradtunk, hogy bemegyek. Mint természetes szülésmegindítás, javasolta az együttlétet, mondtam ok! B-t hívtam, pityeregtem kicsit, ő meg nyugtatott, hogy minden rendben lesz. Csütörtökre és péntekre is kivesz szabit és azt mondta velem lesz a kórházban, de hát az folyosón ücsörgés nem egy leányálom. Meglátjuk. Mindenesetre mondtam neki, hogy mit javasolt a dokinéni szülésmegindítás céljából, erre közölte, hogy akkor mindjárt jön is haza :) Persze nem indult el, de jól esett, hogy megmosolyogtatott :)
Majd jelentkezem.

40+4 NST

Reggel voltunk NST-n. Most legalább volt 2 olyan jel is a papírkán, ami arra utalt, hogy a méhem nem csak akkor reagál, mikor a baba rúg, hanem egyébként is, bár én nem éreztem semmit. Kérdezte, hogy szoktam-e olyat érezni, hogy az egész hasam befeszül, de hát nekem a több víz miatt, szinte egész terhesség alatt feszült a pocakom, legalább is ezt éreztem, így most nem érzek különbséget. A szülésznő volt olyan rendes és még a méhszájamat is megnézte, de ott a helyzet változatlan, sőt, még fel is hívott délután, hogy beszélt a dokinénivel, leegyeztették mi lesz a menet nálam. Megbeszélték amit a szülésznő korábban nekem felvázolt (milyen jó, hogy neki konkrét elképzelési vannak és a dokinéni hallgat rá). Kedden újra NST 15:00-kor, majd csütörtökön befekvés (persze, ha addig nem történik semmi). Most arra is rákérdeztem, hogy mi várható csütörtöktől. Csütörtökön 11 óra körül kell menni, ha szükséges, akkor még csütörtökön méhszáj érlelés, majd várnak és megnézik, hogy hat a cucc, ha jól emlékszem akkor másnap nézik meg. Minden nap NST lesz és előreláthatóan vasárnap megindítják a szülést. Ez a legutolsó időpont (41+4). Mondta a szülésznő, hogy vasárnap úgyis ügyeletes a doktornő. Most nem tudom, hogy ennek örülnöm kellene-e!? Jó az nekem, ha nem csak miattam van bent és nem csak velem foglalkozik? Bár, amit eddig hallottam másoktól, az alapján a szülésznő végzi a munka dandárját :)

Egyébként 2 nagyon erőteljes érzés kerít hatalmába folyamatosan, mondhatni felváltva. Az egyik, hogy be vagyok sz@rva, hogy egyszer csak megindul a szülés, szóval szülni fogok és ettől félek, néha szinte rettegésnek érzem, a másik meg az, hogy olyan simán fog menni minden a maga útján ahogy kell. Már nagyon kíváncsi vagyok a kisfiamra, nagyon szeretném már látni és megölelni, szeretném látni, ahogy az apja magához öleli :) Néha szinte látom magam előtt, ahogy itthon vagyunk és a karjában tartja. Nagyon jó lenne, ha már nem az üres kiságyat és járókát kellene nézegetni, jó lenne érezni az illatát, megsimogatni a buksiját, a kis kezét, pocakját, lábacskáját.
Annyi van, hogy talán szerda vagy csütörtök hajnalban éreztem először, mintha meg akarna jönni a mensim, majd tegnap 2x délután, de mikor pozíciót változtattam, ülésből fekvésbe, akkor elmúlt. Most is érzem, de most is huzamosabb ideje ülök, szóval lehet, hogy ettől van, de lehet, hogy nem :) Ilyenkor már régen bevettem egy görcsoldót :) Volt émelygésem is többször, ha akarom, akkor ez is jel, ha nem akarom, akkor nem az!
Marad a várakozó álláspont.

40+2 UH

Fél tízre volt időpont Uh-ra. Kicsit várni kellett, de megérkezett a doki, majd szórni kezdte az infókat, persze nem tudtam miről beszél, a lényeg az volt, hogy az asszisztens tudta és írta, aztán megnézhettem a leleten. Kicsit nagy a kisfiam, de azt mondták nem veszélyes!
BDP: 100 mm (hű)
HC: 340 mm
AC: 349 mm
OFD: 119 mm
TAD: 106 mm
FL: 77 mm
becsült súly: 3.662 g (jaj)

Norm.flow
Magzat fekvése: fejvégű
Placenta tapad: hátsó falon
Érettségi foka: II.
Magzatvíz: ÁTLAGOS! (ez azért a korábbiak ismeretében elég érdekes)

Aztán itt jött a még érdekesebb! Az asszisztens mondta, hogy tudja, hogy most megyek az orvosomhoz, mire megszólalt az Uh-s doki, hogy az én orvosom ügyeletes volt és már HAZAMENT!
Kint a folyosón mondom B-nek, hogy állítólag nincs bent a doki, mondja sebaj, azért menjünk fel, nézzük meg. Felmegyünk, elkapok egy dokit a folyosón, kérdezem, hogy az én orvosom bent van-e, mondja NEM TUDJA! Felhívtam a szülésznőt, nem vette fel, megint hívtam, nem vette fel, megint hívtam, NEM VETTE FEL!!!!
Szülész orvosomat hívtam NEM VETTE FEL!
Elkaptunk egy másik fehér ruhás hölgyet a gyerekágyas osztályról, aki mondta, hogy utána néz a dokimnak, de szerinte tuti nincs bent. Kiderült, hogy valóban "ügyeletes volt és nagyon sok dolga volt éjszaka és nagyon elfáradt és szegény azt sem tudta merre van arccal" stb stb stb, szóval lelépett. Ez a hölgy egyébként NEM ORVOS VOLT, DE Ő MEGNÉZTE A LELETEM ÉS KÖZÖLTE, HOGY MINDEN OK, MEHETEK HAZA!!!
A szülésznő 2 óra múlva hívott vissza, az orvos azóta sem (ez utóbbit értem), de azért elgondolkodtam, ha most épp szültem volna.....és mondjuk ügyes vagyok és nagyon gyorsan......akkor most spóroltam volna...... No de ne szaladjunk előre, nem volt szülés! Ennyire volt roppant fontos a dokinéninek, hogy ma befeküdjek és méhszájat nézzen! A szülésznővel leegyeztettük, hogy vasárnap reggel újabb NST (most nem volt, pedig a dokinéni azt is akarta, hogy legyen), aztán ő majd beszél hétfőn a dokival.
A méhszájamra úgy néz ki, mégsem kíváncsi senki :) !
Így jártam ma!

Van ötletetek, hogy hogyan lehetne megsaccolni, méretre mekkora lehet a baba? Mármint hosszra! Van erre valami számolási mód a megkapott méreteket alapul véve?

Betöltöttem

Ma betöltöttem a 40. hetet. 

Így megnézve a fotókat, nagyon durva az utolsó 1 hónap növekedése :)

Ez a farmer azért már csak állva kényelmes mert alul feszül és folyamatosan lecsúszik a pocakomon a pocakvédő része :)

Már nincs para bennem, mert tegnap voltunk NST-n és a szülésznővel egész jól meg tudtuk beszélni, hogy mi várható és ez megnyugtatott, sőt este felhívott egy nagyon kedves ismerősöm, aki 9 nappal hordta túl a babáját és ő is megnyugtatott, hogy ráérek. Addig nyugtattak, míg kisimultam teljesen :) A szülésznő szerint sem kell ilyen korán befeküdni, 2 nappal a kiírt határidő után! Amíg a baba rendben, semmi nem indokolja ezt a korai kórházasdit. Mondtam neki, hogy nem is szándékozom ilyen hamar bemenni, de azért rákérdeztem, hogy a doktornőnek van-e programja a jövőhétre, hogy ennyire sürget minket! Nincs neki :) Rákérdeztem, hogy van-e valami ötlete a beindításra, de ő is azt mondta, amit korábban ti, hogy ha még nem úgy áll a méhszáj, akkor még nem érdemes nagyon próbálkozni, egyedül az együttlétet mondta, mert hogy az ondóban van valami, ami beindíthatja a dolgot. Mi még nem próbálkoztunk vele, de lehet eljön az ideje annak is. Mesélte, hogy a bábakoktél a következőképpen hat, ha egyáltalán hat valakinek: az összekevert cucc (pálinka, ricinus és rostos üdítő) úgy hat, hogy hasmenést okoz és elviekben görcsös hasmenést, amiből a görcsök átterjedhetnek a méhre is. A korábban említett ismerősöm megitta, volt is wc-n többször is, kitisztult rendesen, de sehol egy görcs :) A homeopátiás bogyók szedése marad 2x5, nem kell rajtuk emelni.
Van aki azt kérdezgeti telefonon, hogy lentebb ment-e a pocakom, mert az jel lehet, de mondta a szülésznő, hogy az én pocakom bizony nem nagyon fog lentebb menni, mert nincs hová, a baba mindenhol kitölti a helyet, de "Dr. B" természetesen már látja, hogy lentebb ment :) !
Azért most is vannak, akik úgy gondolják nekem kell igazodnom, ilyen a doki, aki csütörtök délelőtt szeretne rendelni, vagy hétfő délután, ezért akkor ne szüljek, illetve a szülésznő is kitalálta, hogy kedden reggel 6 előtt és 10 után ér csak rá :) "milyen jó is ez"

Az alábbi menet csak és kizárólag abban az esetben áll, ha péntekig nem jön a baba:
- pénteken a kórházba 9:30-ra beírt a szülésznő uh-ra és megnézik a baba keringését is és még ki tudja mi  mindent, elviekben lesz újra NST/CTG és találkozom az orvosommal is, újabb méhszáj nézegetésre
- vasárnap délelőtt újból NST
- kedden újból NST
- csütörtökön újból és akkor kell befeküdni (2014.02.13.)
Lehet, hogy a kisfiam egy érdekes dátumra hajt 14.02.14.
Tegnap porszívóztam és felmostam, hátha a mozgás hat. Semmi.
Mára a portörlés maradt, de az nem jelent olyan aktív mozgást, mint a múltheti ablakpucolás, vagy a tegnapi takarítás, tehát ebből csak 1 következik, hiába ficánkolok :)

Kilátások

Voltunk nődokinál, méhszáj magasan, zárt. Azt mondta, hogy ez alapján még csütörtökön sem lesz szülés.
Dokinéni szerint a következő lesz a menet:
kedd NST 17:00
péntek vizsgálat a kórházban 9:00
És most jön ami nem tetszik - szeretné, ha pénteken bent is maradnék!
ÉN NEM SZERETNÉM!
Azért, mert nem születik meg aznap a gyerek, amikorra ki van írva, miért kell 2 nap múlva befeküdni?
Azt mondta, hogy mivel IVF-es a baba és volt a vesémmel is gond, illetve több a víz, ezért javasolja.
Ha tényleg kell, akkor a hétvégét még kihagynám. Bemegyek NST-re vasárnap és ha méhszáj érlelés kell, akkor akár minden nap, csak ne kelljen befeküdni!!!!
Az sem tetszett annyira, hogy B-vel arról beszélgettek, hogy ne szüljek csütörtök délelőtt, mert ő rendel :(
Az együttléten kívül van ötlet, hogy mivel lehetne beindítani a babát?
A holnapi NST-n megkérdezem a szülésznőt is, hogy van-e ötlete!

4. NST

Érdekesen alakult a ma délután! Még délelőtt telefonált a szülésznő, hogy mehetnénk bepótolni az elmaradt keddi NST-t. Telefon ide-oda, B mikor ér haza, akkor már a szülésznő nem lesz bent, aztán B mégis hazaér, akkor a szülésznő mégis megvár ... szóval összejött és mentünk. Baba most volt a legnyugodtabb, pedig egész délelőtt ficánkolt. B rákérdezett a szülésznőtől, hogy szerinte mi lesz a menet? Ő vázolta mi lehet, ha nem jön a baba. Hétfőn 12:45 dokinéni, kedden 17:00 NST. Papíron szülés szerdán, (szülésznőnél csütörtökre vagyok beírva). Amennyiben mégsincs szülés, úgy péntek délelőtt a dokinéni bent megnéz a kórházban (NST, uh, méhszáj), ha még mindig semmi, akkor vasárnap ismét NST, ha még mindig semmi, akkor jövőhét csütörtök körül befekvés. Egyébként a szülésznő a jövő héten szabin van, azt mondta bármikor szüljek nyugodtan, ő ráér, jön, ha hívom. Gondolom, ha így ráér, akkor a jövő hétre beírtak mind "letudták" a héten, már csak én maradtam neki. Mesélte, hogy volt, aki 20 percet töltött csak a szülőszobán, hát az nem semmi :) Audrey-ék ma mentek haza, így nem tudtam meglátogatni :( Még megvitatták (B "doktor-meteorológus" és a szülésznő :) ), hogy a hidegfront miatt lehetett ennyi szülés a héten és hogy a jövő héten pont szerda-csütörtök lesz melegfront, szóval én akkor jövök! Nekem jó!

Félelmetes emberi elme

Kedden elmaradt az NST, mert a szülésznő telefonált, hogy szülése lesz. Azt mondta, hogy majd bepótoljuk, de azóta sem hívott. A doktornő azt kérte, hogy jövő hét hétfőn találkozzunk (február 3.), de nem volt szabad időpont, így fel kellett hívnom. Azt mondta, hogy 13 órakor kezdi a rendelést, menjünk 12:45-re. Tegnap már azon kattogtam, hogy 1 hete senki nem nézett rá a babára, se orvos, se NST, így csak remélem, hogy minden ok! Erősen gondolkodom, hogy ma felhívom a szülésznőt, hogy mi van! Kezdek szétesni, de úgy néz ki, nem csak én! A múlt héten B. megemlítette, hogy csütörtökön (ma) Horvátországba kell mennie, de csak megy és jön. Eszembe jutott, hogy végül is 3 óra alatt hazaér, ha hívom, hogy elindult a dolog, de hát én ráérek még, hiszen csak a jövőhétre vagyok kiírva. Amint Audrey babája 8 nappal korábban megérkezett, kissé elfogott a félelem. Ráadásul, ha jól számoltam az a baba pikk-pakk jött :) Lehet, hogy a mi babánk is hamarabb jön (remélhetőleg hasonló gyorsasággal)? Kedden felhoztam neki a témát, hogy én nélküle is bejutok a kórházba és még szülni is tudok nélküle, de neki hogy nem jutott eszébe, hogy lehet, hogy lemarad a fia születéséről? Eddig azt magyarázta, hogy januárban már nem is iszik alkoholt, mert bármikor kocsiba kell ülni, nem is utazik sehová, most meg mégis megy! Kicsit összekaptunk, mert először azt magyarázta, hogy mennie kell, aztán azt magyarázta, hogy de hát én jövő hétre vagyok kiírva és csak azért kaptam frászt, mert egy baba hamarabb jött, aztán meg magyarázott valamit arról, hogy ő mennyi mindenen gondolkodik (nem értettem miről beszél). Aztán azt is magyarázta, hogy én felidegesítem, pedig ő próbálja nyugodtan átvészelni a dolgokat. Mit kell átvészelnie? Nagyon be lehet szegény tojva :( Totál káosz a pasi, pont mint én :):):) Kérdeztem tőle, hogy szerinte én gondolatolvasó vagyok-e és hogy belelátok-e a fejébe és hogy minek vagdalkozik olyanokkal, hogy ő mennyi mindenen gondolkodik? Vártam, hátha megoszt velem valamit azokból a gondolatokból, de nem tette, így kicsit durcás lettem. 10 perc után úgy csinált, mintha nem történt volna semmi, próbált kedves lenni, kérdezgette kérek-e valamit, aztán mondta, hogy lemondja a mai utat.
Kedden megpucoltam 2 ablakot, kimostam a hozzá való függönyöket. Szerdán 1 ablak és 1 dupla teraszajtó pucolása, függönyei jöttek sorra. Elfáradtam, de nem éreztem semmi extrát. Persze B. előtt titkolom az egészet, mert leszedi a fejem, hogy nem fekszem és pihenek egész nap. Azt látja, hogy ruhát mostam, hiszen ott vannak a szárítón, de ez még belefér, illetve a főzés a másik, amivel nincs gondja. Mire ő délután, esténként hazaér, már kissé sötét van, nem szúrja ki az ablakpucolást, de majd meglátjuk mi lesz a hétvégén. Még az is lehet, hogy nagyon pasiból van és észre sem veszi :) Bár tegnap úgy tűnt, hogy a teraszajtót nagyon megnézte, lehet, hogy érzi, hogy történt valami, de nem tudja, hogy mi :):):) Én látom, milyen szép tiszta az ablak és a függöny, érzem is a friss illatot. Az az energia, amiről korábban mások beszéltek, hogy a 2. trimeszterben jön, nekem a 3. trimeszter legvégén jelent meg :)
(Még 2 ablakot meg kéne pucolni, aztán leállok! A gyerekszoba ablakát nem rég pucoltam meg, a gardróbban szekrény csinálás lesz, előtte festés is márciusban, így úgy döntöttem az várhat :) )
Szerda reggelre leesett a hó. Először furán ébredtem, mert nem voltam fent éjszaka, nem értettem mi történt, aztán reggel láttam, milyen szép hó van és megértettem mitől aludtam ilyen jót :) Én téli gyerek vagyok, ha leesik a hó, megnyugszom, B ideges lesz, mert havat kell lapátolni :) Tegnap többen hívtak, hogy hogy vagyok, nincs-e rám hatással a hó stb., de rám még nem hatott semmi :)

Tegnap délután épp lepihentem, majd egyszer csak a következő érzés támadt meg. Komolyan mondom azt éreztem, hogy megtámadt, mert jött egyszer csak a semmiből. Ez a terhes dolog milyen nagyon fura! Ott van bent egy élő emberke! És már jött is a kétségbeesés és rémület: hogy fog onnan kijönni? Nem fog! Nem lehet, hogy én szülni fogok, nincs az az Isten...
Nem tudom mi történt, hiszen eddig az édes várakozás és türelmetlenség uralkodott, hogy láthassam, már-már előre szerelmes voltam születendő kisfiamba, erre ez történik. Mikor bementem a szobájába, szinte láttam magam előtt, ahogy alszik a kiságyban, vagy nappaliban lévő járókában nézelődik. Hallgattam a relaxációkat, megerősítéseket a szüléshez, teljesen természetesnek vettem, hogy szülni fogok. Tudatosan tudtam, hogy ez a legtermészetesebb dolog, ami történhet, hiszen nekem nincs is rá hatásom, megtörténik magától. Tudja a testem is és a baba is, hogy mi a dolguk :) Eddig félelmet nem éreztem, de lehet, hogy ez mégis az? Előjött a tudatalattimból? Este B. rátette a kezét a pocakomra és megkérdezte, mint minden nap, hogy van-e mozgás. Hirtelen megint megijedtem, mert nem számoltam, hogy megvolt-e a napi 10 mozgás. Nem szoktam számolni, mert egész álló nap mocorog az utóbbi időben, de az ablakpucolás valahogy lekötötte a figyelmem. Szóval hirtelen a frász jött rám, hogy nem is emlékszem mióta nem mozog, majd egyszer csak ficánkolni kezdett, így végül is megnyugodtam. Hogy lehet, hogy fél másodperc alatt kitör a frász?
Ma hajnali 1 órakor ismét keltem. Vergődtem 2:45-ig. Nem bírtam rávenni magam, hogy meghallgassam a relaxációkat, mert azt éreztem, hogy az a női hang, ami vezeti a relaxációt inkább idegesít, mint ellazít. Jellemző :) Aztán mégis elkezdtem meghallgatni és sikerült belealudni, majd azt álmodtam, hogy meglátogattam Audrey-t, de nem a kórházban, hanem otthon (egyébként nem hasonlított rá a lány, de mégis ő volt), és ő azt mondta nekem, hogy minden rendben lesz a szülésemnél, ne aggódjak, nem fogok megbánni semmit. Reggel 7-kor ébredtem :)
Most megint azt érzem, minden rendben. Nem tudom mi történt, talán az ismeretlentől való félelem uralkodott el rajtam. Eddig többféle történetet hallottam és olvastam. Van aki 6 órát vajúdott, volt aki 1,5-2 óra alatt túl volt mindenen, a fodrászom tízen valahány óráról mesélt. A védőnő eddig azt magyarázta, hogy a kisfiúk ki szokták várni az idejüket, a lányok előbb jönnek, de eddig 2 kislány született a közvetlen környezetemben, a kiírt dátumtól eltérően, majdnem 1 héttel később és jött egy kisfiú 1 héttel korábban. Na most akkor mi van? Tudom, hogy nincs erre 1 kaptafa, de ez a várakozás valahogy megbolondít :) Miközben a racionális énem tombol odabent, az anyukás, elfogult agyam igyekszik őt túlkiabálni :)

Hőhullám, ördögvilla, nem alvás és AUDREY SZÜL

Nem mondanám, hogy a sorrend jó, de az utóbbi hetek erről szólnak.
- Olyan melegem bír lenni, hogy alig kapok levegőt, nyitok ajtót, ablakot. Letekerem a fűtést, radiátort és még mindig melegem van. Éjszaka kitakarózom és még mindig melegem van. Veszettül bírok vergődni :)
- Hajnalban, éjszaka felkelek, majd órákig nem alszom. Fél 2, fél 3, fél 4, majd fent vagyok órákon keresztül, van, hogy reggelig. A korábban említett vezetett relaxációkat hallgatom ilyenkor, ami a szülésre készít fel, néha egész jól ellazít, majd több meditációs zenét. Van, hogy sikerül belealudni, de van, hogy nem. Aztán mélyen alszom 3 órát. B aggódik, hogy kimerült leszek, mire jön a baba, de nem érzem magam se álmosnak, se fáradtnak. Nap közben nem alszom, viszont estére hamar elálmosodom. Próbálok minél tovább ébren maradni, de így is sem sikerül átaludni az éjszakát. 

- Ehhez társul, hogy görcsökkel, ördögvilla pozícióban az ujjaimban ébredek :) A combtövem is húzódik, talán a csípőmtől, de igaziból minden ízületemben érzem a feszülést.
A mai virrasztásnak azért volt egy kis plusz töltete. Hajnali 2-kor néztem rá a FB-ra, Heni jelezte, hogy Audrey-nál azt olvasta, elindult a szülése. Azonnal megnéztem :) kb. 23 órakor írta. Atyagatyaaaaa, de hiszen, mi 1 napra voltunk kiírva és ő szül! Nincs infóm róla, pedig folyamatosan ránéztem a blogjára éjszaka, hátha ír. Mekkora hülyeség, hiszen a legkisebb gondja is nagyobb, hogy minket tájékoztasson :) de olyan jó lett volna tudni, hogy minden ok velük! Komolyan mondom úgy aggódom érte, mintha a testvérem lenne, vagy a rokonom (nincs is tesóm) Valahogy sok közös dolog köt össze vele, mint egy idős terhesség, mindketten kisfiút várunk, ugyanazon kórház, ahol szülünk, ugyan az az orvos és szülésznő, szóval ezért  :)
Ma délután 5-kor megyek be a kórházba NST-re, ha ennél korábban nem is, de 5-kor lesz infóm róla, mert a szülésznőnk csinálja az NST-t :) Reggel mondtam B-nek, hogy Audrey-nak lehet, hogy már megvan a babája. Azt mondta, hogy ezek szerint rá a hideg, rám meg majd a melegfront fog hatni, az meg csak a jövőhéten jön. Dr. B. szülész-nőgyógyász :P

Fészekrakó férfiak

Olvastam róla, tapasztaltam is, hogy a nők a terhesség alatt fészekrakásba kezdenek. Fiókokat rámolnak ki, szekrényekben raknak rendet, átrendeznek, átpakolnak olyan helyeken, ahol eddig sosem, stb. stb stb. Ez nálam több hullámban is megvalósult. Nemrég vettem észre, hogy az én drága férjem is rendet kezdett rakni itt-ott. Nem is tűnt fel, hogy ha a babáról, vagy épp a babaszobáról volt szó, akkor egy ötletet már másnap, vagy már aznap, esetleg azonnal kész volt megvalósítani egy szó nélkül. Pénteken kezdett megfogalmazódni bennem, hogy látom ám mit is csinál, fészket rak ő is, ugyanis pénteken hazaállított egy kis festékkel, takarófóliával és közölte, hogy ő szombaton kifesti a fürdőt. Kifestette! Vasárnap reggel a szőnyegen találtam rá a nappaliban a fiókjaival körülvéve és épp kidobálta ami már nem kellett neki. Vasárnap délután jutottunk hozzá a babaszoba maradék dekorációjához az üres falrészre (lufis-buborékos macis matricát választottunk :) ) Este 6 előtt értünk haza vele és nagy lendülettel annyit mondott/kérdezett, hogy akkor feltesszük?! Szóval még este nekiálltunk ragasztani :) Jó lett!
Eddig a saját dolgait, terveit képes volt hónapokig, évekig halogatni. Ilyen volt a sütögető a kertben, ami pár év halogatás után azért mégis elkészült, ilyen volt a terasz tetejének kiegészítése (itt még mindig marad egy kis munka). A múltkor a garázsban állt neki pakolni, kimentem segíteni szanálni, mert én könnyebben mondom valamire, hogy nem kell, dobd ki! Eredetileg csak egy részét akarta átpakolni, hogy elférjen a babakocsi, de a végén mindent szétkaptunk :) Féltem, hogy hamar ismét zsufi lesz, de még mindig rend van :) szuper rend van! Nagyon jó érzés körülnézni a lakáson, hogy olyan dolgok is megvannak, amikről eddig csak beszéltünk. B. szétszedte végre a zuhanykabint, átrendeztük a mosókonyhát, kiselejteztünk nagyon sok helyen, de még mindig látom, hogy jó pár fiók vár átpakolásra :) Sőt, vagyok olyan hülye, hogy már azt is látom, hogy az alacsonyan lévő fiókokban a baba számára veszélyes cuccok vannak és azokat tuti el kell még pakolni! Tudom, hogy ráér, de már most agyalok rajta :)
A gardrób szekrény már nem lesz meg a baba születése előtt, mert az asztalos is fészket rak! Ő most költözik 3 gyerekkel :) így márciusra raktuk át a projektet. A kárpitos megígérte, hogy a gyerekszobába a fotel meglesz a héten! Nyomatéknak elmentem hozzá B-vel kiválasztani a szövetet, hogy lássa, tényleg nagy a pocakom, valóban jön a baba :) Elmesélte, hogy ő évek óta ígérgeti a feleségének, hogy átalakítja a lakást, amit már szétkaptak, de az asztalos ott is csúszik. Pechére, de elmesélte, hogy összeveszett az asztalossal, mert ígérte, de nem jött időre és ő meg olyan, hogy ígéri és megy is, szóval ezzel felhívhatom, hogy ő a szavát adta és megígérte!!!

Tettrekész ízületes

Szegény nagymamám mondogatta mindig, hogy ő ízületes :) Gondoltam milyen hülye kifejezést használ, hiszen az embereknek alapból vannak ízületei, de mostanság mindig ezt hallom a fejemben ébredéskor :) Öregszem :) Hetek óta érzem a kézfejemben az ízületeket, szinte minden ujjpercem kattog és sajog reggelre, még a csuklóm is. A bokámon csak nagyon ritkán látok kicsi dagadás féleséget este felé, a lábujjaimmal egyetemben :) és szerintem most már az arcomon is látszik a terhesség. Eddig mindenki mondta, hogy csak egy nagy has vagyok, de most már látom, hogy az a plusz sok kiló meglátszik máshol is, mondjuk a csípőmön és a fenekemen is. Nem mintha bánnám, mert most már tényleg a finisben vagyok!
Úgy döntöttem ma már tényleg összepakolom azokat a dolgokat, amik nem napi használati dolgok és kellhetnek a kórházban.
Elég régóta egy-két nagyobb projektben benne vagyunk, mint gardróbszekrény, könyvespolc és szivacsfotel.
A szakemberek lassan dolgoznak, de reméljük, hogy annál jobban! A gardróbszekrényre azt ígéri az asztalos, hogy jövő hétre az ajtók kivételével meglesz minden. Lehet, hogy bevállaljuk, hogy még a baba születése előtt azt összeállítja, legalább még át tudok pakolni, aztán az ajtókat majd meglátjuk. Az ajtókon szövet lesz, amit még meg kell vennem, ezt hétfőre tervezem, valamint a szoptatós kendőhöz való anyagot is megnézem, ha már ott leszek. A könyvespolc projekt marad tavaszra. A kárpitos közölte, hogy simán meg tudja csinálni azt a szivacsfotelt, amit a gyerekszobában cserére szántunk, de 3 napja nem tudja megadni mennyiért :) Tegnap este azt ígérte, hogy ma délelőtt hív! Meglátjuk!
A fészekrakás őrült hullámai ismét elkaptak tegnap. Nekiálltam több szekrényből is kirámolni, kidobálni a régi papírokat. Egész napos program lett, jól el is fáradtam. 2 hatalmas zacsi fölösleges papír jött össze, amit a nagybátyámhoz el is vittünk, hogy a kazánban végezzék. Őrület mennyi papírt halmoz fel az ember, de most milyen jó érzés, hogy rend van :)
Babóca őrült módon ficánkol továbbra is és folyamatosan lefejeli, bokszolja a húgyhólyagom. Vagy nem tudom mit csinál odalent :)
Kedden újabb NST/CTG, ez lesz a 4. A doktornő azt mondta, hogy február 3-án még találkozhatnánk (ha addig nem lesz meg a baba), de nincs kedvem időpontot kérni. Igazán megnézhetne a kórházban is, nem? Most már kicsit sok, hogy két hetente hagyunk ott nála pénzt.
Eddig azt mondtam, hogy nem igazán tudtam felkészülni a 9 hónap alatt a babára, de most veszem csak észre, hogy mégis. Most már olyan kíváncsiság van bennem és tettrekészség, amit nem is gondoltam volna.
Akarom, akarom, akarom :):):)
Sosem voltam kellő rózsaszín és csajos csaj, de most teljesen le vagyok döbbenve magamon, hogy hogy tud tetszeni egy Mickey egeres textilpelenka amit ajándékba kaptunk :)

2 nap alatt is sokminden történik :)

Tegnap este voltunk a kórházban, hogy megnézzük a szülészetet (nézelődés után megvolt a 2. NST/CTG - minden ok!). Engem megnyugtatott amit láttam és amiket átbeszéltünk a szülésznővel. Úgy láttam B-nek is jót tett a látogatás. Megkérdezte amit meg akart, még azt is, hogy mit csináljon majd, ha esetleg rosszul lesz! :) Annyira szeretem, mikor nem akar kősziklának tűnni és felvállalja, hogy el tud gyengülni. Kifejezetten tetszett neki a szülőszoba, mert úgy képzelte, hogy az nagyon műtőszerű lesz. A szülőszoba tényleg nagyon barátságos és kellemes. Érdekes, mert a szülésznő a naptárjába nem február 5-re, hanem 6-ra írt be. Kérdeztem miért, azt mondta azért, mert 5-re már be van írva neki 2 szülés. Egyik Audrey! :):):)
Mondtam, hogy nekem a február 6 is jó lesz :)
Egy nagyon kedves ismerősöm decemberben szült és tegnap jutott el odáig, hogy leírja mi volt, hogy volt. Azt mondta, elolvasott egy könyvet (Szülés, ahol én irányítok) és bár voltak fenntartásai azért elvégzett egy tanfolyamot is, és örömmel újságolta, hogy neki bizony működött a szülés alatt! Ma átküldte nekem a hozzá tartozó hanganyagot (meditáció) én ma el is mentem a könyvtárba, kivettem a könyvet, majd meglátom milyen lesz! A tanfolyamra már nincs idő, mert 4 hét kell hozzá, de azért remélem hasznos lesz!!! :)
Ma megvettem a homeopátiás bogyókat is, amiket jövőhét szerdától kezdek szedni. Most már tényleg minden megvan, még a mellszívó nem, de egyelőre nem tudom, hogy azzal mi legyen! Vegyünk? Milyet?
Valamiért teljesen biztos vagyok benne, hogy lesz tejem és fogok tudni szoptatni. Nem tudom honnan ez a magabiztosság :) Tegnap, mikor épp azon filóztam, hogy hogy is lesz az, mikor elmegyünk valahová és a baba éhes, akkor jutott eszembe, hogy nemrég egy külföldi műsorban láttam meg egy kendőt, ami alatt szoptatták a babát.

Nagyon megtetszett, ilyet még talán nem is láttam. Tegnap utánanéztem, hol lehet kapni, mennyibe kerül. Kicsit drága volt, amit találtam, így keresgélni kezdtem, külföldi oldalakon pedig találtam szabásmintákat is. Nagyon egyszerűnek tűnik megvarrni, de inkább anyura bízom :) Még tegnap átküldtem neki mit szeretnék, ma már hívott is, hogy mennyi anyagot vegyek! Ráér megvarrni, de ő nagyon lelkes :) Nem gondolom, hogy majd mindig mindenki előtt nekiállok szoptatni, de így komfortosabbnak fogom érezni akár a kocsiban, vagy ha kicsit félrevonulok egy társaságban. Találtam egy másik fajtát is, ez is jónak tűnik, de kevésbé szellőzik, legalább is én úgy látom! A fenti képen látszik, illetve a szabásmintánál is ott van, hogy a felső részébe be kell fűzni egy merevítőt. Ez az alsónál nincs meg.

Elkiabáltam :)

2 poszttal korábban a pocakos képekhez leírtam, hogy cipőkötéskor és egy-egy mozdulatsor után, a szuszogáson kívül semmit nem érzek (bár az is igaz, hogy mindig is derékfájós voltam és ez a terhesség alatt csak erősödött, de már fel sem tűnik :) ). Nos, mégiscsak jelentkezett egy új tünet. Igaz, hogy nem látszik, csak érzem, de be vannak dagadva az ujjaim. Reggelre durva, még talán azt is mondanám, hogy "fáj", később javul a helyzet. Úgy néz ki, hogy mostantól lemondhatok a jegy- és karikagyűrűmről, pedig nagyon szeretem őket. Megpróbáltam felhúzni, ami még ment is, de lefelé már fájdalmas volt. Próbáltam utána nézni, hogy lehet-e tenni ellene, de csak azt találtam, hogy igyunk sok vizet.
A bokáim eddig megúszták. Remélem most ezt nem kiabáltam el!!!

Még 4 hét (+ pocakképek)

Hétfőn voltunk terhesgondozáson, minden ok odabent. Baba méretei megfelelőek, a víz még mindig kicsit több a kelleténél, súlya kb. 2900g, dokinéni azt mondta, hogy 3500g körül lehet majd a születési súly. Levette a staphílococcus vizsgálathoz a mintát, jövőhét kedden lesz az utolsó vérvétel. A pattogásokat elfelejtettem megkérdezni, mi lehet :( Fura, mert ismét megpróbáltam rákérdezni, hogy a sok víz mit okozhat, de csak annyit mondott, hogy a szülésnél máris egy feszített izomzatú méh-el indulni azért nem szerencsés, mert nem úgy húzódik vissza/össze, mint a "normál", de hogy mind ennek milyen következményei lehetnek, azt nem mondta el, hiába próbáltam kérdezni. Annyit mondott, hogy úgy állunk hozzá, hogy minden rendben megy majd és egy problémamentes, sima szülésre készülünk. Az a gond csak, hogy én szeretek előre felkészülni. Szerintem jobb tudni, hogy mi várható, ne ott szembesüljek valamivel és kapjak frászt, hogy mi történik velünk, ezért a következő találkozáskor erőt veszek magamon és újból megkérdezem mi várható és nem hagyom, hogy válasz nélkül hagyjon :)
Kedden délután voltam az első NST/CTG vizsgálaton. Szülésznő nagyon kedves volt, először megbeszéltük az én kérdéseimet, aztán mondta ő, hogy miket javasol vinni, szedni, csinálni. Tőle is rákérdeztem a vízzel kapcsolatos dolgokra, neki jeleztem is, hogy én szeretném tudni, mikor mi várható! Én nem császárra készülök, de azért az nem jó érzés, hogy mindenki csak célozgat rá, hogy az is lehet, de úgy beszélnek, mintha valami boszorkányos dolog lenne. Amennyiben beszélünk róla, akkor bevonzzuk? A szülésznő is azt mondta, hogy ne arra készüljek. Mondtam neki, hogy nem készülök, csak felkészülök :) Aztán megbeszéltük a kérdéseket, miközben kézzel kellett fognia az alsó érzékelő tappancsot, mert kisfiam erős ficánkolásba kezdett és vándorlásba :)

Mikor kell őt felhívni a szülés előtt?
Akkor, ha elfolyik a magzatvíz, vagy már 1 órája 5 perces fájásaim vannak, vagy bármikor, ha úgy érzem beszélnem kell vele, ez lehet akár hajnali 2 óra is, vagy déli 12 :)

Mit kell vinni a babának és a mamának?
Babának kb 20 db pelus és popsitörlő.
Mamának a szokásos tisztasági csomag + Tena bugyi és betét, wc-re papírülőke + a szokásos kórházi dolgok, mint evőeszköz stb

Vajúdásnál enni, inni?
Lehet vinni, mentes vizet, és csokit.
Itt sajnos kiderült, hogy a vajúdóban nem lehet bent a férjem, aminek ő nem igazán örül, de én kimehetek hozzá (meglátjuk hogy alakul).

Miben szülök?
Saját ruci, ami lehet akár pizsama felső is, ha nem vagyok nagy hálóinges.

Lehet rajtam zokni?
Lehet, de olyat vigyek, amit nem sajnálok, mert ha összekenődik, talán jobb, ha kidobom, mint kimosom.

Apás szüléshez mit kell vinni?
Lehet kapni apukáknak szüléshez előre elkészített csomagot, amiben van alsó és felső rész, satyi, maszk és cipővédő. Amire szükség lesz ebből, az csak az alsó és felső rész, illetve azt javasolta, hogy vigyünk egy tiszta papucsot, az kényelmesebb, mint cipőben a cipővédővel slattyogni. Egy ilyen szett kb. 1000 forinttal olcsóbb egy gyógyászati segédeszköz boltban, mint a kórházi automatában! Tegnap megvettem, B hatalmasat sóhajtott, mikor meglátta, hogy kék, mert előre a frász kerülgette, hogy majd zöld lesz. Micsoda problémái vannak a szülés kapcsán, nem? :)

Császárnál apuka hol van, mit csinál?
Apuka egy folyosón csücsül, nem lehet bent a műtőben, majd addig babázhat, míg engem be nem visznek a szobámba.

Szobák?
Van 1 ágyas (fizetős, még nem tudom az árát), de nem ajánlja a szülésznő, mert szerinte jobb, ha van kihez szólni a 2 ágyasban (majd ezt is meglátjuk, hogy alakul)

Szülésnél segítséget nyújtható bármi, amit lehetne előre szedni?
Homeopátiás bogyók a 38. héttől C30-as potenciában:
Cimicifuga (a méhszáj előkészítésére, előnyösen hat a méh működésére, az ezzel kapcsolatos fájdalomra)
Caulophyllum (összehúzódások rendezésére, lazító hatású, puhítja a méhnyakat)
Pulsatilla ( koordináltabbak a szülés alatt a méhkontrakciók, gyorsabban halad a szülés)
 
Jövő héten rákérdezek még egy bogyóra, amit találtam: ARNICA MONTANA Csökkenti a fájdalmat, vérvesztést, könnyebben gyógyulnak a lágy részek sérülései. Protektív a magzatra is.

Újabb NST/CTG jövőhét kedd, este 8. Így B is tud jönni. A szülésznő éjszakás lesz, elmondása szerint több ideje lesz megmutatni a szülészetet, majd megcsinálja a vizsgálatot is.

Újabb terhesgondozásra előreláthatóan pont a szülinapomon megyünk, január 20-án, gondolom ez lesz az utolsó, 2 nappal a betöltött 38. hét előtt. 
(ráadásul hétfő lesz és én egy hétfői napon születtem)

Furi, hogy most már bármikor elindulhat bármi :)

Itt a félidős (20. hetes) és a mai (36. hetes) pocakom :) 
Még megy a cipőkötés és lábköröm vágás is, valamint a borotválás. Néha szuszogok egy-egy ilyen művelet után, de azért minden ok :P

Ébredés

Mondhatni hetek-hónapok óta aggódtam a gondolataimmal, érzéseimmel kapcsolatban. Tudom, hogy nem vagyunk egyformák (hál' Istennek - szoktam volt mondani), de azért fájt, hogy én biza a várakozáson és a kíváncsiságon kívül nem sok mindent érzek a pocakban lévő kisfiammal kapcsolatban. Nem éreztem a szétáradó szeretetet, nem éreztem semmiféle harmóniát, kapcsolatot. Olvastam, hogy ez milyen boldog és felhőtlen időszak, milyen csoda kapcsolatot lehet kiépíteni a bennünk fejlődő csöppséggel, de mikor őrült ficánkolásba kezdett a baba, én felszisszentem, szinte kellemetlennek éreztem és nagyon ritkán csalt mosolyt az arcomra egy-egy hasba rúgás, bokszolás. Nem voltam boldogtalan sosem, de azért mégiscsak tettem a dolgom, miközben nőtt a hasam és a súlyom. Helyt álltam 7 hónapig a melóban , azóta itthon, persze odafigyelve magamra. Néha a férjem jobban vigyázott rám, mint én magamra. Mikor itthon volt, mindig csak azt mondta, hogy pihenjek, majd ő csinálja. Kiszolgált, segített mindenben, de hát  ő mindig ilyen volt, most inkább fokozottabban, ami őszintén szólva nagyon jól esett. Mikor már meg mertem fogalmazni magamban, hogy én bizony szeretetet nem érzek még a babával kapcsolatban, B-nek is fel mertem tenni a kérdést, hogy ő mit érez, érzi-e, hogy szereti a kisfiát? Ez pont december 31-én volt, mikor kocsival úton voltunk barátokhoz. Azt mondta, hogy mivel nem látja, így nem szeretetet érez, hanem nagyon erős várakozást. Kicsit megnyugodtam. Nem mondtam sosem, hogy valamiféle előírásnak kell és akarok  megfelelni, de én sem éreztem mást mint B, persze ehhez mindig társult egy jó adag aggódás mindkettőnk részéről minden vizsgálatkor, hogy egészséges legyen! A szilvesztert aprócska társaságban töltöttük, összesen 5 fő, szabadidő ruciban, beszélgetve és jókat kajálva. A korábbi összejöveteleken mindig igyekeztem, hogy ne én és a baba, valamint a terhességem legyen a téma, de mindig megtalált egy-egy kérdés, aztán jöttek a tapasztalt anyukák, apukák, akik közbeszóltak és felvilágosítottak, hogy milyen is lesz az én gyerekem. Hű de tudtam unni, hogy mindenki ennyire okos! Érdekes lehetett, de volt egy gyerekes buli, ahol az asztalnál ültek az anyukák és nagy lendülettel beszélgettek gyerektémákról, a gyerekek meg rohangáltak, játszottak, én meg minimum 10 lépés távolságban tartottam magam tőlük, egyszerűen nem vágytam a társaságukban lenni, nem akartam hallani, hogy hogy is lesz ez, vagy az nálunk, mert mindig ide lyukadtak ki. Majd mikor nem alszik, majd mikor nem eszik, majd mikor nem tudom miért sír és mikor kialvatlan leszek, az milyen lesz stb stb stb. Könyörgöm, mindenki ennyire utál szülőnek lenni? Miért nem mesélték el a sok nehézség mellett, hogy milyen jó és milyen szép és milyen csoda az egész? Tudom, hogy nem lesz mindig minden rózsaszín, de miért sulykolja mindenki a fejem csak és kizárólag a rossz dolgokkal? Milyen már, hogy egy apuka már most kárörvendően vigyorog a férjemre és azt mondogatja neki, hogy majd megtudod milyen sz@r, hogy nem tudsz aludni, stb stb stb. Még jó, hogy a hozzánk közelebb lévő barátok többségének nincs még gyereke, ezért velük jókat buliztunk. Táncoltam karácsonykor is és szilveszterkor is, nem is keveset!
Ez a szilveszteri buli is úgy indult, hogy nem azt terveztem, én leszek a téma! 3 lány volt a társaságban, igaz egyikük 2 gyerekes anyuka, így csak szóba került a terhességem. Annyira nem volt gáz, mert a fiúk másról beszélgettek, mi meg valahogy más megközelítésből kerülgettük a gyereknevelést mint eddig. Ott volt az a barátnőm, aki még nagyon fiatal, nem talált megfelelő párra, de van 2 unokahúga, akiket megszületésük óta látogat, pelenkázta őket, aludtak nála, "nevelgeti" őket. Néha úgy gondolom, neki könnyebb lesz majd a saját gyerekével, mert gyakorlottabb mint én. Körülöttem is sok gyerek született már a családban, de nem gondoskodtam róluk sosem, valahogy mindig tartottam a távolságot. A másik barátosném a 2 gyerekkel pedig olyan, aki elmondja a rosszat és a jót is, sőt a neki bevált praktikákat is megosztja velem és szerencsére, ha valami neki nem jött be, akkor nem azt mondja, hogy az hülyeség, hanem azt, hogy neki nem jött be! Pl ilyen a cumi kérdés, vagy a járóka. Mi, ha nem lesz feltétlen szükséges, nem tervezzük, hogy cumit kap a baba a szájába. Mikor ezt mondtuk a nagyobb, gyerekes társaságban, egyből közölték, hogy úgyis a szájába nyomom majd, hogy csönd legyen! Miért mondanak ilyen? Természetesen lehet, hogy szükség lesz a cumira, ezt nem is tagadtuk, de az "okosok" egyből közölték, hogy melyik cumi nem jó! ÁLLJON MEG A MENET! NEKIK NEM VÁLT BE! Ez nem azt jelenti, hogy nekünk sem fog, nem? Miért mondják, hogy úgysem fogom tudni betenni a járókába? Attól még, hogy nekik nem vált be, miért kell ilyeneket mondani? Döbbenet :(
Szóval szilveszter este beszélgetni kezdünk és kikívánkozott belőlem, hogy elmondjam az érzéseimet, azokat a dolgokat, amiket B-vel is az odaúton beszéltünk. Nagyon jó érzés volt, hogy megértő fülekre találtam! Kiderült, hogy normálisak vagyunk :) sőt az is, hogy sokat beszélnek rólunk a hátunk mögött (persze jó értelemben) és sok megértést tanúsítanak felénk, mert mégiscsak tisztában vannak vele, hogy mennyit vártunk, miken mentünk keresztül és nem akarnak ránk erőltetni semmit, elfogadják, hogy távolságtartó vagyok az anyukákkal, úgy gondolják majd alakulnak a dolgok, nem rohannak előre. A 2 gyerekes anyuka pl. többször mondta, hogy milyen csinos vagyok, nem látszik rajtam a sok plusz kiló, mert minden a hasamon van. Egyébként tényleg rémisztően nagy a pocakom :) ma pl.: 72kg-t mutatott a mérleg, ami már +14 kg a 157 centimhez, de minden nadrágom, ami a terhesség legelején jó volt, még a szűk terhes farmernacim is ugyan olyan jó rám, csak a pocakomról szalad le a pocakvédő anyag rész :) Többször mondták, hogy milyen jó engem pocakosan látni. Mindezek a dolgok és a lehetőség arra, hogy őszintén beszélhettem egy nagyon furcsa dolgot eredményezett. A buliból hajnal 3 körül jöttünk el és még egy kis tv-re is jutott energiám, aztán elaludtam.
2014. január elsején anyaságra ébredtem. Tudom, ez most lehet, hogy sokaknak nagyon hülyén hangzik, mondhatni bő nyállal és rózsaszínen csöpög! Magam is megdöbbentem magamon, mert nem vagyok egy nagyokat érző és gondoló és a földtől elrugaszkodott valaki, de komolyan mondom, hogy arra ébredtem, anya vagyok. Egész nap ez az érzés volt bennem, ami valami furcsa nyugalommal töltött el. Valami történt! Elkezdtem olvasni azokat könyveket, amiket kaptam baba témában, valahonnan plusz energiák érkeztek. Megszerveztem, hogy szombaton megvegyük a maradék dolgokat, amik még kellhetnek, eljön velünk Anita (már majdnem rokon (védőnő)), aztán már tervezem melyik táskát is viszem majd a kórházba, mi legyen benne, készítem a zenéket az mp3-ra, erős késztetésem van már most a babatáska összepakolására, de még várom a kórház, illetve a "rokon" védőnő listáját, hogy ők mit ajánlanak. Intenzívebb lett bennem a várakozás és már nem fáj, hogy nem szeretetet érzek. Mikor megkérdezték korábban, hogy megvan-e már minden, mindig azt mondtam, hogy fogalmam sincs, hiszen azt sem tudom mi kellhet, de már nem mondanám ezt! Tudom, hogy még mit fogunk venni, ami pedig nem lesz meg és úgy látszik majd, hogy szükség lesz rá, azt majd megvesszük később! A vonalzóm szerint még 34 nap. Hétfőn megyünk a doktornénihez, kedden vérvétel és ha minden igaz, délután NST/CTG. Szóval minden megy a maga útján, úgy mint korábban, de már van benne valami plusz töltet, amit lehet nem is kell megmagyarázni és szavakba önteni.

Hangok odabentről

Kicsit félelmetes hangok jönnek a pocakból. Utána olvastam, elvileg normális! Baba nagyon aktív mostanában, rugdos, bokszol, ficánkol. Előfordul, mikor az előbbiek közül valamelyik variációt nyomja, pattanó hangot hallani odabentről. Olyan a hang, mikor kattog a térd, vagy nyak, könyök. Azt írja az "okos net", hogy a baba izületét lehet hallani!?
Érdekes.

Vas és cukor

Ma hívtak a leleteimmel kapcsolatban. Azt mondta az asszisztens hölgy, hogy minden rendben, csak a cytológia leletem nem érkezett meg, de idén már nem is fog. Rákérdeztem a vasra, hiszen az volt az egyik fontos dolog. Eddig 102 volt, most végre elindult felfelé, már 115, aztán a 0 perces cukorra kérdeztem rá, az 3,9. Ez egy kicsit alacsony, de talán nem akkora gáz!?

Minden megy a maga útján

Tegnap nődokinál jártunk terhesgondozáson. Ő is mondta, hogy valóban több a magzatvíz, de azért nem ijedt meg. Azt mondta, hogy minden méret rendben van, becsült súly 2.100g, ami szerinte normális én valamiért úgy gondolom kicsit sok :) Ismét mosolyogva konstatálta, hogy kicsi fiúnk mennyire aktív, alig lehetett lemérni. Megbeszéltük, hogy nem fog a duplájára gyarapodni a súlya :) Azt is mondta, hogy a víz miatt ilyen nagy a pocakom. Elmondtam neki, hogy miket mondott a genetikus, annyit mondott, hogy majd meglátjuk hogy alakul a befordulás, tegnap már ismét lefelé volt a feje. Dokinéni egyáltalán nem dramatizálta el a  vízdolgot, ami nagyon tetszett, de azért kért egy éhgyomri cukormérést, valamint a vas miatt ismét vérvételt és a vese miatt vizelet vizsgálatot, valamint ellenanyag szűrést. Elmeséltem az urológus történéseket, mondta, hogy neki is akartak katétert feltenni, de ő sem hagyta :) Ma reggel elmentem a belvárosba, mindent elintézni a dokinéni laborjába. Tudom, én leszek az, akinek mindig van valami baja az egészségüggyel, de a helyzet most is érdekesen alakult. A háziorvos kiírta a múltkor a beutalót az ellenanyag szűrésre. Az itteni laborban mondták, hogy azt ők nem fogadhatják el, majd a védőnőtől kérjek papírt. Voltam a védőnőnél, aki közölte, hogy ő sem írhat már ilyet, el kellene mennem a helyi nőgyógyász szakrendelésre, ahol írnak végre beutalót, merthogy elküldik Pestre egy másik laborba a vért, így más papír kell stb stb stb. A nőgyógy rendelésre kaptam időpontot 2014. január 3-ra!!! Na persze! Úgy döntöttem, inkább irány a belváros kora reggel. Rég jártam arra, minden fel van túrva, le van zárva, így keringtem egy sort, mire sikerült célt érnem. Megismertem leendő szülésznőmet :) Már rég sejtettem, hogy ő lesz az! Ő volt aki a barátnőmnek is segített. Felírta a számom, beírt a naptárjába. Január elején megint kell majd vérvétel, akkor újra találkozunk, akkor már fogja tudni a beosztását is és megbeszéljük, hogy mikor sétálunk egyet a szülészeten. Annyit mondott még, hogy minden kedden délután lesz NST a Szent Imrében amire járnom kell január elejétől.
Gyerekszoba úgy néz ki, hogy kész :) Megvettük az ágyat, matracot, pelenkázót. Ahogy B. szokta mondani, már csak a gyerekalkatrészek hiányoznak, mint cumi, paplan stb., amik megvásárlásához lesz segítségünk, mert az unokatesóm menyasszonya védőnő és szívesen eljön velünk :) Neki van összeírt listája, hogy mi kell (babakelengye), így könnyebb lesz! Átnéztem azokat a babaruhákat, amiket eddig kaptunk, nem sok mindent kell venni hozzá :)
Ami nem megy simán, hogy valahogy nem vagyok karácsonyi hangulatban, pedig össze kellene szednem magam! B. lassan megveszi a fát, ki kellene találni mi legyen 24-én a vacsi. Ami tuti, hogy nem állok neki nagy pocakkal halászlevet passzírozni. Annyit intéztünk eddig, hogy nekünk nem kell nagy családlátogatást előadni, hozzánk jönnek anyuék és anyósék 26-án.

Félelmek

Többször nekiültem írni, de valahogy nem fogalmazódott meg rendesen, hogy mit is érzek. Volt félelem szüléssel, anyasággal, korábbi életünk feladásával kapcsolatban, de aztán hirtelen átcsapott várakozásba, hirtelen már nem féltem, hanem nagyon akartam, hogy már velünk legyen a baba, így a végén a nagy kuszaságban nem tudtam semmit normálisan megfogalmazni.
Most viszont újabb félelemérzet érkezett. Voltunk genetikai uh-n, ahol is kiderült, hogy az átlagnál több a magzatvíz, ami az orvos elmondása szerint valaminek a következménye, de a baba jól van! Méretei egyáltalán nem nagyobbak az átlagnál, még a combcsontja sem, ma 31+1 van, és a papíromra is ez került fel. Úgy döntött a kispasi, hogy most a kukiját hajlandó csak mutogatni, az arcából nem sokat láttunk, de nem is érdekelt, csak az, hogy minden egyéb rendben legyen és az rendben is van. A magzatvíz aggaszt, illetve a baba súlya! Azt mondta a doki, hogy a sok víz miatt, nem biztos, hogy be fog tudni állni irányba rendesen, nem fogom tudni megszülni, szóval császár gyanús, illetve már most 1.786g a becsült súlya. Ótejóééééég!
Fej. 85
HC: 300
AC: 272
FL: 59
G-0 Mitől ilyen nagy és mitől ilyen sok a víz? Gondolom a víz nem lesz kevesebb!? Csináltassak megint terheléses cukrot? A doki egyből a cukorra kérdezett rá! Nem tudom mi legyen, holnap felhívom a nődokit, próbálok hozzá időpontot kérni.

Tükörrel, világosban

Már akkora a pocakom, hogy nem látok tőle, legalább is a köldökömtől lefelé. Többször gondoltam, hogy meg kellene néznem mi újság a pocak alsó részén. Kenegetem, kenegetem, de vajon látszik-e valami bőr repedés. Próbálkoztam a mosdónál lévő tükörnél, de az messze van ehhez és a fényviszonyok sem épp megfelelőek a pocaknézegetéshez. Az odalenti bozótirtást már egy ideje csak emlékezetből csinálom, meg érzésből. Ennek ellenőrzéséhez az ottani fény és tükör ok. Egyébként mostanság nincs visszajelzésem, hogy hogy sikerült, mert férjem számára átmentem hímestojásba, pedig még hol van húsvét! No sebaj! Szóval ma reggel felhúztam a rolót és úgy ítéltem meg, hogy egy kis tükörrel, az ablak előtt átvizsgálom a pocakot. Az a bizonyos barna csík felül már nagyon régen megvan, az is igaz, hogy sokáig nem futott végig és olyan kis ferdének is tűnt, de mára már a köldökömig fut. Ami meglepett, hogy alul is teljes a csík és 2x olyan vastag mint a felső :) Egyebet nem fedeztem fel, illetve van pár piros pötty bal oldalt felül, ezt tükör nélkül is kiszúrtam. Megnéztem tükörrel közelebbről és olyan, mint az orrom körüliek, mikor megpattan egy ér, a sok fújástól, de ezek csak olyan pötty szerűek. Előfordult már, hogy kicsit beütöttem a pocakom, mert nem fértem el valahol, vagy rutinból mozdultam, de egy-két dolog közelebb volt mint gondoltam, lehet, hogy ettől van. Szerencsére egyik ilyen sem volt durva, vagy fájdalmas, inkább vicces, hogy ilyen hülye vagyok, hogy elfelejtem, terhes vagyok. Pocakra egyébként mindkét "végletes" véleményt megkaptam már:
-Máris ekkora? Mi lesz később?
-Nem is olyan nagy, sőt!
Gondolom erre sincs sablon, szóval pont úgy jó, ahogy van.
(nekem azért elég nagynak tűnik :D)

Mostanság

A hosszúnak nevezett hétvégére sikerült 98%-ra hozni a gyerekszobát. Péntek este negyed 9-re végeztünk a takarítással is. Nem azért lett kész ilyen hamar, mert rohanunk, hanem mert ritka az olyan, hogy én félbe hagyok valamit és a kupit is nehezen viseltem. Tudom, szokjak hozzá! :)
B közölte, hogy neki annyira tetszik, hogy lehet átköltözik :) Többször át kellett festenie, de a végeredmény jó lett, már csak a bordűr hiányzik és a roló. Jártunk az IKEA-ban, vasárnap. Nem gondoltam, hogy ilyen őrület tömeg lesz. Amiért mentünk, a roló, az épp nem volt, azt mondták kb. 1 hónap és lesz újra. Gyerekszobába (számunkra) megfelelő bordűrt nagyáruházakban esélytelen kapni. Sok helyen jártunk, de semmi. Találtunk 1 fajtát, ami jó lett volna, de csak 1 féle színben lehetett kapni, vagy épp olyat, ami rosszul lett nyomva és szellemképes :( így maradt a net, majd onnan rendelünk. Díszítőelem van még hátra, mint falmatrica, ezt is a neten néztük ki és B épp megy jövő héten Nyíregyházára, ami tetszett, azt pont ott lehet kapni, úgyhogy lehet elmegyek vele és megnézzük "élőben".
Esküszöm nem mi sietünk a babás dolgok beszerzésével, de valahogy úgy alakul, hogy lassan megvan minden (kivétel a mumus kiságy). B kollégája annyira örül, hogy kiselejtezheti a padlást 3 gyerek után, hogy nem tudott tovább várni, így tegnap kaptunk egy járókát, fürdető kádat és 2 bilit is :) ami nálunk is megy a padlásra!
A szokásos döbbeneteket adja elő "kedvenc" kolléganőm, nagyon igyekszik minden napra több vérforraló dolgot mondani, ilyenkor többször elmantrázom magamban, hogy még hány napig kell találkoznom vele személyesen. Ma az mondogattam, hogy már csak 7 nap, de mire ezt leírom, már csak 6!!!! A helyettesem természetesen nem érkezett meg, de nem idegesítem magam. Tudatosítottam a főnökömben, hogy én 15-én vagyok utoljára, azt mondogatjta, hogy tudja! Van valaki, akinek a jövő héten (valamikor) meg kell majd mutatnom mit is csináltam a cégnél. Érdekes lesz :) Komolyan azt hiszik, hogy egy táblázatot kell megmutatnom?  Egyik nap még azt mondják, hogy le kell adnom laptopot, telefont, aztán meg azt, hogy laptop marad, mert még idén a pályázatokat csinálnom kellene otthonról. Ma pl azt hallottam, hogy figyeljem az e-maileket a telefonon, erre mondtam, hogy az nem lesz nálam! Ja, akkor nem tudják! Szóval kapkodós lesz a vége, de nem is számítottam másra!
A védőnő kicsit megijesztett, mert azt mondta, hogy nagyon feszül a hasam és kérte, hogy lazítsak, de nekem legtöbbször ilyen! Hétfőn a doktornőt megkérdezem, hogy ő hogyan látja. Bár a dokinéni kérte, még fogorvosnál nem jártam, valahogy nehéz rávenni magam.
Odabent (pocakban), elég gyakran őrült dörömbölés van, néha pedig feszítve felköltözik a fiatalúr a bal bordám alá, talán szeret közel lenni a szívemhez. Ez a kedvenc helye, gyakran időzik ott, ilyenkor elég amorf a pocakom :) ha már nagyon feszít, ráteszem a kezem (talán a buksijára), ilyenkor visszahúzódik.