Tuti, hogy már nem leszek se napra, se hétre, se hónapra kész friss infókat író, "rendes" anyuka.
Rengeteg új és megdöbbentő dolgot csinál. Néhány tevékenységnél komolyan átgondolt taktika figyelhető meg. Megfogja a labdát a teraszon, a korlát előtt (korlát vízszintes fa lécekből áll), megfigyeli a réseket, majd úgy méri fel, hogy a két léc között nem fog kiférni, ezért felemeli, majd 1 vagy 2 kézzel átpöccinti a legfelső felett. A nagykapu kulcsak nem szokványos kulcs, hanem hosszú és hengeres, a vége pedig olyasmi, mint egy csavarhúzó. Töki kezébe került a kulccsomó, végignézegette a kulcsokat, majd a nagykapu kulcsával odament egy csavarhoz és odaillesztette. Volt már a kezében csavarhúzó, sokat babrál, szerel az apjával.
Sosem tanítottuk, de kérdésre tegnap gyönyörűen végigmutogatta milye, hol van. A szomszédunk kérdezte tőle nemrég, hogy hol az okos feje, döbbentem láttam, hogy megmutatta neki. Korábban próbálkoztam, de nem reagált nekem. A szomszéd sikerén felbuzdulva ismét próbálkoztam, ismét sikertelenül, de mikor feltünő lett, hogy mennyi mindent megért és lereagál, tettünk egy próbát. Megmutatta kezét, lábát, fülét, orrát, száját, fejét, pocakját, fürdésnél a kukiját.
Ó és még mennyi minden van :) Jelenleg 2 szó van amit használ, ez a hoppá és a vava (kutya). Gagyarászik, néha olyan, mintha énekelne, nagyon szereti a zenét és rugózik, ha tetszik neki amit hall. Imádja az állatokat.
Már kevésbé harap, viszont helyette fejel. Sebaj, majd elmúlik, mint a hasfájás :)
Vokt nemrég egy nagyon meghitt pillanatunk, ezt azért megörökítem itt.
Egyik este olyan békés volt és nyugodt, hogy ilyet még nem láttam. B elköszönt tőle, ő szokta betenni az ágyába, én még maradok, megbeszéljük az aznapi történéseket, lekapcsolom a villanyt, marad az éjjeli fény, simizem, elalszik. Tegnap, ahogy az apja letette, ő meg sem mozdult, feje alatt a kispárnával csak nézett rám. Én is némán ültem, simiztem és csak néztük egymást, aztán mondtam neki, hogy nagyon szeretem, erre elmosolyodott, nekem meg potyogni kezdtek a könnyeim. Kinyúlt hozzám, mikor meglátta a könnyeket. Mondtam neki, hogy minden rendben van, csak a boldogságtól sírok. Visszahúzta a kezét, aztán becsukta a szemét és elaludt. Alig tudtam kijönni tőle. Csak ültem és néztem. Sugárzott belőle a nyugalom, pedig nap közben visított rendesen.
A nap közbeni és esti altatások nagyon nyugodtak, nincs hiszti, nincs sírás, max ficánkol, míg a kispárnáját gyömöszöli maga alá, de ez a szokása, rituáléja nincs mindig.
Tudom, hogy elkiabálom, de pár napja 2 órákat alszik délután és este mondhatni 8-8-ig alszik. Ez tegnap anyunak meséltem, aztán persze még éjfél előtt felsírt, át is mentem hozzá, szóval gyanús, hogy mátol se 2 órás alvás, se reggel 8-kor ébredés nem lesz :D
