Fáziskésés

Azt hittem, hogy már nem jön elő, azt hittem, hogy az új tervek majd tovább segítenek, de sajnos csak utolért a sikertelenség fájdalma. Szombaton megjött, nagyon fájt a hasam, aztán vasárnap hajnalban is be kellett venni bogyót, hogy ne fájjon. Még ma is érzem a pocakom és úgy látszik ezzel a fájdalommal felerősödött a veszteség érzete is. Sírhatnékom van és begubózhatnékom. Botrány kedvetlen képet vágok a munkahelyemen, a főnököm pedig aggódik, hogy valami bajom van. Ő a barátom is, így megosztottam vele, hogy mit érzek. Mindketten sajnáljuk. Ráadásul múlt héten meghalt a nagypapája, szombaton volt a temetés, amin rá és a családjára való tekintettel részt vettem. Valahogy megérintett ez az élet vége érzés és a szeretteim lehetséges elvesztése, valamint megint előjött, hogy milyen rohadt régen vágyunk babára és hogy elmentek az évek.
Hátha csak ez a szar idő...

Döntés született

Összedugtuk a kis fejünket, átbeszéltük az eddigieket és úgy döntöttünk, hogy az utolsó lombikra intézetet váltunk. Nem mondom, hogy bajom lenne a régivel, azon kívül, hogy nem jött össze a baba, de igaza lehet Ezüstmacinak és Katának, mert hát nézzük meg, hogy a 24 sejtemből nem maradt egy sem. A korábbi lombikoknál is mindig 15 sejt vagy több volt és nem maradt egy sem, sőt fagyiba sem tudtak soha eltenni semmit. Kata példáját látva és a korábbi intézetes múltját, hasonló sok sejtből nem sok minden maradt, az új intézetben 8 sejtből 3 fagyiba ment, 2 pociba (az ikrek otthon szuszognak :) ). Ezeket az arányokat látva és az előzményeket, valahogy úgy látjuk, nekünk is menni kell. Olyan itt, mintha "jól megstimulálnának", hogy a sokból hátha beakad majd egy, de nekünk már nincs több lehetőségünk a próbálkozásokra. Itt az IR-emre legyintettek, hogy nem olyan rossz, de emlékezzetek, hogy ti is sokalltátok az értékeket, ők azonban még kontrollt sem kértek lombik előtt. A 4. lombik előtt rákérdeztem Tanár úrnál egy méhtükrözésre, illetve aggódva kérdeztem, hogy nem kellene-e körülnézni odabent, de azt mondta nem kell, az új helyen pedig belépő lesz egy méhüreg vizsgálat, amit ott meg is csinálnak majd.
Az új helyről már szereztem annyi infót, hogy tudjam milyen leleteket várnak még, ezeket beszerzem (persze amit tudok). Arról is van infóm, hogy milyen vizsgálatokat fognak ott megcsináltatni és nagyjából már azt is mennyibe fognak kerülni. Elkezdtünk erőteljesen spórolni. Milyen frankó, hogy most jöhetnénk rendbe a kocsi eladása után, aztán így minden csúszik. Anyunak mondtam, hogy sajnos nem tudjuk visszaadni egyelőre amivel tartozunk. Megértő volt és azt mondta, hogy csináljuk :)
Most megvárom míg megjön, aztán irány a nőgyogyi rákszűrésre, ott megpróbálom elintézni a vérvételes beutalókat és az IR miatt meg elkezdek odafigyelni jobban a kajára. A mozgással még nem tudom mi lesz, majd kitalálom. Januárig talán minden lelet eredmény meglesz, addigra lesz egy pénz is az induláshoz így januárban fogok telefonálni az új helyre, addig már nem akarom magam stresszelni, hogy mégis miből menjünk le stb és odabent is pihi kell az alkatrészeimnek.
Nem tudnék tükörbe nézni és hibáztatnám magam, hogy nem próbáltuk ezt meg. Nem gondolom, hogy egy újabb ugyanolyan stimu, ugyanazokkal a szerekkel, újabb vizsgálatok nélkül hatásos lenne.
Nem tudok mást mondani, csak hogy meg akarom próbálni és ezerrel bízom a sikerben.
Most utoljára :)

Ma esti program

Intézetet hívtam, kaptam egy olyan jövő nyári időpontot, illetve sorszámot (1773), amire S. doki azt mondta, hogy szerinte a nyáriakat már tavasszal megcsinálják. Ezzel nem is lenne gondom, ha nem az utolsó lombikra készülnénk! Nincs túl messze, talán anyagilag is megoldható lenne.
B-vel többször is beszéltem ma telefonon, először csak vigasztalgatásképpen, aztán később próbáltunk kicsit okosak lenni! Katával és Ezüsmacival is váltottunk (jó)pár mondatot :) így körvonalazódik már a következő lépésünk. Talán nem is baj, hogy most nem kesergünk, illetve nem morgok tovább a nyomoromon, mert ezen már úgy sem tudok változtatni. Elvesztettem, nagyon fáj, de menni kell tovább, amíg van hová és nekünk még van!!! B-nek is az a véleménye, hogy gondoljunk egy nagyon és váltsunk taktikát, intézetet. Na ezt fogjuk ma átbeszélni otthon, hogy miből, hogyan, mikor stb stb stb.

Különben sem tetszik ez a szám! 1773. Hülye szám, távozz tőlem sántán :D
1773-ban volt a Bostoni teadélután, ami Anglia elleni támadásra adott jelet amerikai gyarmatokon és ebben az évben oszlatta fel Mária Terézia a jezsuita rendet.
Hát nekem nem is kell ilyen oszlatós és támadós szám.
HESSS

Mérges maradtam

A mai teszt sem változtatott a helyzeten. Nem sikerült. Fáj és komoly veszteséget érzek. Soha senkinek nem kívánom ezt! Sőt azt kívánom, ha bárki átél egy ilyen veszteséget, tudjon mosolyogni, derűs lenni és könnyedén továbblépni. 7 és fél év küzdelme van a hátunk mögött, többek között 7 inszemmel és ez volt a 4. lombik és akik olvasnak tudják, hogy még mennyi marhaságot megtettünk. Nekem valahogy nem megy a derű.
Már csak 1 lombik lehetőségünk maradt (támogatott).
Januárban 38 éves leszek.
Mi mindig is családra vágytunk. Nekünk csak a vágyak maradnak?
Az örökbefogadással lesz babánk, azonban az alapítványnál azt mondták, hogy 3-4 év mire sikerül, de az újszülött és a mama között max 40 év lehet. Hogy lesz ez most? Nekem már nincs 3-4 évem a 40-ig!
Ez a rohadt rohanó idő, ez a francos kiborult hosszú lombikos várólista, ez a nyomorult pénztelenség....
Megtettünk mindent.
Elegem van.
Nem vagyok biztos benne, hogy az 5. lombikot is az Intézetben kellene...nem hibáztatom őket, csak valahogy az utolsó lehetőséget lehet nem hagynám náluk.
Tudom, hogy korai ezen agyalni, de talán mégsem...
Remélem lecseng bennem ez a düh, mert így nem lehet józanon gondolkodni.
Tudom, B. azt mondaná, hogy ne foglalkozzam most ilyenekkel és igaza van.

Szilvának S.O.S.

Ez a nyomorult okos telefon kitörölte a megjegyzésed és még csak el sem olvastam, csak rossz helyre nyúltam! Ne haragudj, nem volt szándékos!!!!!

Teszteltem, negatív, nagyon mérges vagyok

Bürökrácia az élet sója

Most már kimondhatom, hogy megszabadultunk a kocsi hitelétől. Talán említettem korábban, hogy beígérte B. főnöke, megvenné az autónkat, mert úgyis kellene neki kocsit venni (mármint B-nek a melóba) és legalább erről tudja, hogy jó. Múlt héten bementek a bankba és elintézték a tartozás kiegyenlítését. Volt egy kisebb macera, mert egyedi volt B. rendszáma, így intézni kellett egy másikat (nem akarta odaadni a sajátját és nagy macera is lett volna, mivel cég veszi meg stb. stb. stb.). Ezt a rendszámosdit elintézni csak csupán 2-3 nap volt. Egyik okmányiroda küld egy másikhoz, pedig azt hirdetik, hogy mindent intézhetsz mindenhol, aztán téves infókat adnak net-en a nyitva tartást illetően, sorszámosztást illetően, majd telefonon sem tájékoztat arról, hogy nem oda kell menni, hanem máshová, bár B. szépen végigmesélte neki, hogy miért megy. Szegénykém ma fél 7-re elment sorba állni, majd 8 után közölték, hogy nem is ott intézik az ügyét, így elküldték máshová és 9:45-re már végzett is.
Nem is tudom mit csinálnánk, ha nem lenne ennyire bonyolult elintézni valamit :)
Mára új rendszámmal gurul a gép és nem a miénk.

Nekiállhatunk összerakosgatni a tartozásainkat, amiket így szépen lassan vissza fogunk tudni adni :)

Álmos gyümölcsök

Péntekről szombatra B. egy terméseitől roskadozó almafáról álmodott illetve szilváról. Elmondása szerint, sosem álmodott még ezekkel a gyümölcsökkel. Nem kérdeztem, hogy milyen egyéb gyümölcs emlékei vannak :) Álmában egyik sem esett le a fáról és egyik sem volt férges. Ezek után, megnézte az álmoskönyvet :)
Alma
- szerelmi jelkép: az életkörülményei javulnak vagy már megjavultak
- almát látni: esküvő
- jó almát enni: boldogság
- férges almát enni: válás és szomorúság
- almafa szüret előtt: üzleti ügyei fényesen haladnak előre
- virágzó vagy már termő almafa: örömhír, amely meghatározó az egész életre
 
Szilva
- szilvát szedni, vagy enni: elégedettség

Ebbe az álomba próbálok most kapaszkodni és hinni, hogy sikerült!
Sőt még azt is belevariáltam, hogy a beágyazódás kezdete miatt álmodta ez!
Fogamzás + 7 nap az nekem péntek-szombat. Akkor is ha nem!!! :)

Kérdés nem csak Katának!

Punkció után mondta Tanár úr, hogy lehet inni Isostar-t. Nem tudtam beszerezni pont azt és aznap, így csak ma érkezett meg egy nagy adag izotóniás italpor, amit a sógorom küldött. Most nem tudom mit kezdjek vele!? Valakinek valami ötlet? Igyam, vagy már mindegy!?

Kata!
Emlékszem te ittad, de arra már nem, hogy mettől-meddig!?

Becsapósdi

A mai elkeseredés kellős közepén ülve, egyszer csak hangosan segítséget kértem. Észre sem vettem, hogy közben összetettem a két kezem. Jött is a segítség, olyan igazi Popis, olyan igazi hidegzuhanyos, szóval nekem való :) Segítségkérés után, az volt a következő lépésem, hogy bezárom a net-et, erre ez ordít a képembe a face-en: "Eljön az idő, hogy elfogadjuk, vannak olyan emberek akik csak a szívünkben vannak jelen, az életünkben nem" Természetesen kiborultam. Milyen segítség ez? Nesze, ezt fogadd el, neked csak a szívedben lehet gyerek!? Na nem, kérem szépen, ez így nem járja. Most jut eszembe, hogy valóban nem jól kértem. Azt kellett volna kérnem, hogy segítsenek, de ha lehet, akkor finoman közöljék velem a tényeket, mert nem vagyok abban a lelki állapotban, hogy az arconcsapós variációt könnyen fogadjam. Nem voltam elég konkrét. Mondjuk az is igaz, hogy ma már voltam konkrét reggel, és mivel azt kaptam, amit vártam, nem is volt gond. Van egy ingám, amit totál szentségtörés az embernek magán alkalmazni (ezt valahol olvastam), de pont nem érdekelt és kipróbáltam. Úgy rémlik az előző lombiknál nem akart megmozdulni, most azonban szépen mutatta, hogy 1 baba és lány. Tény, hogy ezt az adást, sokkal könnyedebben fogadta be a szívem, miközben azért megrögzötten terelgetem a gondolatot, hol az ágy alá, hol a plafonra, hogy terhes vagyok. Az is ide tartozik, hogy rejtegetem magamban a tényt, hogy a boszi 1 leány gyermek lelkét kötötte hozzám, mert mint tudjuk, Ő jönni szeretne. Másnak is feltűnt, hogy ezek a dolgok egybe csengenek? Hiszem, nem hiszem, hiszem, nem hiszem, vállalom, hogy hiszem, nem vállalom, hogy hiszem...eközben egyszer csak megszáll egy fura érzés. Mi olyan igazi anya-lánya leszünk. Jó leszek anyából! És most még azt sem érzem, hogy becsapnám magam. Pedig azért ez elég direkt így.
Reggel elindultam egy nekem tetsző gondolattal, egy kikényszerített megfelelő visszajelzéssel, aztán lepattantam a nem tetsző válaszról. Megyek jobbra, aztán balra ezen a tekervényes gondolatkötegen, és csak remélni tudom, hogy az én Minótauruszom babát tart a kezében, kellemesen mosolyog, mert látja, hogy nálam nincs kard és tudom, hogy neki is hányattatott volt a gyermekkora!

Mértékegységek

Lefagyasztottak száma: 0 db
24-ből az a 2 maradt ami odabent van, ez 8,3%. Sosem szerettem a matekot, nem tudom most mit várok a száraz tényektől. Talán pont az érzelmeket segít kizárni. Szóval a 8,3 % az nem olyan sok.
A laboros hölgy természetesen azt mondta, hogy amik odabent vannak, azok százszor jobban néztek ki. Száz mivel? Gondolom százalékkal...
Mindig nagyon kedvesek az Intézetben és látszik rajtuk, hogy ők tényleg hisznek és tényleg bíznak. Abban a pillanatban, mikor feküdtem a műtőben és jött a hölgy, lelkesen mesélte, hogy milyen szép a 7 sejtes, mert már majdnem 8 és a laborban tudják, hogy ebből baba lesz, akkor még hittem is.
Most...nem tudom...hogyan kell...hinni.

Süt a nap. Ezerrel süt. Ezer nem tudom mivel, de nagyon szép.

Amit megtehetek, azt megteszem, eddig is azt tettem.

Szeretném ha sikerülne. Nagyon szeretném.

2 db-nak 100%-ban

Telefonok sora

Transferkor azt az infót adták, hogy ma 12-kor telefonáljak, maradtak-e 5. napra fagyis babáink. Telefonáltam, de Tanár úr nem volt sehol, így fél óra múlva újra telefonáltam, mindeközben persze B. is hívott, hogy mi van, de nem volt infó. Az újra telefonáláskor Tanár úr megint megkért, hogy holnap telefonáljak vissza, mert még nézegetik őket!?
Ezt hallottam a telefonban: "Egyenlőre abból legyen terhes, ami odabent van! Van két compact (tudnám ez mi!) és ha holnapra kibújik bármelyik, akkor lefagyasztjuk."
Most mi van? Hogy lehetnek szegények ilyen lassúak?
Szerettem volna ma egy "végső számadást" csinálni, miszerint volt 24 leszívott petesejt, 15 érett, 12 megtermékenyült, 3. napra 8 maradt, amiből kettőt visszakaptam, a maradék hatból pedig a lefagyasztottak száma: X.
Mint látható, hiába volt sok sejt, a végeredmény mégsem olyan fényes.
Bízom a bent lévők tökéletes minőségében és mielőtt totál beleszédülök a lelki hullámzásomba (kicsit korán jött a nincs odabent semmi érzés) most kikapcsolásképpen fűzök egy Shamballás karkötőre hajazót, mert az jó nekem!

Sokaság

Érdekes, hogy pár megjegyzésetek arról szólt, hogy a 2 pöttyünkből, akár 4-es ikrek is lehetnek. A transzfer napja is sok ikres sztoritól volt "hangos". Ettől a lehetőségtől azért tartok! Kicsi vagyok (157 cm), nem tudom hogy bírnám. Ráadásul még csak 2. napja vagyok itthon egyedül (punkcióval együtt 3) de már fészkelődök rendesen. Egyedül vagyok, így nagyon leépülősen érzem magam.

Tanár úr eddig mindig azt mondta, hogy ne legyenek ikreim, másoknak is úgy beszélt erről, hogy jobb, ha egyesével leszünk terhesek, mert veszélyes üzem az ikerterhesség, most meg nem volt ellene, sőt mikor megtörtént a transzfer, az asszisztens hölgy közölte velem, hogy 1 fiú és 1 lány, majd megsimogatta az arcom és még akkor sem ellenkezett.
Valahol érzem, hogy ez ideális lenne ennyi idő után, de a fejemben mégis csak az a kislány motoszkál, akiről korábban írtam :) Próbálom az érdekes fiókban tartani ezt a dolgot a fejemben, de valaki nyitogatja a fiókjaim. Több sztorit is mesélt Tanár úr, mind ikres történet volt. Nagyon büszkén mesélte, hogy egy 46 éves hölgynek 1 petesejtje volt a transzferre, majd abból egypetéjű ikrek lettek és hamarosan meg is születnek. Náluk ez most a rekord :) Aztán mesélt 2 sejtből 3 babáról.
Úgy érzem ez a fajta sokadalom nincs a közelemben, vagy csak tagadom, hogy szeretném, vagy annyira be vagyok sz@rva, hogy ez a lombik sem sikerül, hogy próbálom a minimumon tartani a gyerekkel kapcsolatos gondolataimat, ami jelen esetben az 1 gyerekre gondolásban nyilvánul meg.
Megfogadtam, hogy mindig csak az aznapra, max a következőre fogok koncentrálni. Talán sikerül hinnem magamnak :):):)
Próbálom megértetni magammal, hogy nincsenek jelek, nincs olyan, hogy minden összejátszik, nincs semmi, ami arra utalna, hogy ez most összejön, csak jön aminek jönnie kell és én elfogadom, bármi legyen is az!
Bármi!

Helyszíni tudósítás

Itt fekszem az Intézetben, 2 pöttyel a méhemben :)
Egyikük 7 sejtes (már majdnem 8), másikuk 6 sejtes és vannak még hatan, akik lassúak, de fejlődnek. Belőlük lehet, hogy marad fagyis baba. Megmondom őszintén, mikor 9-kor hívtak el voltam kenődve, mert azt mondták, hogy a 12-ből 8 maradt és ebből 2 nagyon szép amit be kellene tenni, és mert bíztam az 5. napi transferben, de tudjátok mit, így is jó ;) A nyálkahártyám 12,4 (ha jól értettem, de lehet, "csak" 12! Nekem ez is jó, talán korábban nem nézett ki ennyire jól ez sem!? Nem sokáig bírtam feküdni, talán 10 percig, mert szabályosan fájtam a pisilhetnéktől, így kimentem. Gondolom ezzel nem tettem keresztbe!

Számok

24 sejtből 15 volt érett, 12 pedig megtermékenyült. Hétfőn kell telefonálnom, hogy lesz-e transfer. Tanár úr szerint ebből 5 napos transzfer lesz, de én majd akkor hiszem, ha szerda lesz!

Nagy számok törvénye?

Nagyon sokan voltunk ma reggel! Én voltam a 7. és utánam volt még egy lány, sőt, mikor ébredtem kiderült, hogy van még valaki a műtőben. Hogy ő hol várakozott, azt nem is tudom! A lényeg, hogy 24 sejtet sikerült leszívni. Nagyon remélem, hogy mindebből nem csak 2 marad a végén, mint korábban! Tudom, én szoktam mondani, hogy mindenből elég 1, de most mégis nagyon bízom abban, hogy maradhat fagyis is!

Hajóvonták találkozása tilos

Mai uh-t S. doki csinálta. Örvendezett, dícsért és közölte, hogy pénteken punkció lesz, ha törik, ha szakad! Délutáni vv eredménye ugyan az, mint tegnap! Tanár úrral beszéltem, azt mondta, hogy nem kell Merional, csak a tüszőrepi és most tetőzik a hormon! :)

Na így számolj előre!

A mai uh és vérvétel eredményem:
- van már 16 mm itt-ott
- hormon 2.798, így nem kellett újabb Merional-t szúrni (de az nem azért van, hogy nőjenek azok odabent?)
- holnap megint kell menni uh és vv (?) reggel csak a Cetrotide kell

Azt mondta Tanár úr, hogy hétfőn szeretne punkciót a péntek helyett.
Kibírják a 19. ciklusnapig ezek a tüszők?
Tuti felír még Cetrotide-ot! Banyek, már a hitelkártyám is ürül!

MEGŐRÜLÖK! :)

Konferenciabeszélgetést MOST!

jó lenne, ha meg tudnám valakivel beszélni az alábbiakat:
12. ciklusnapon a mai program ultrahang volt. Már a hét végén is feszült rendesen a pocakom, valamelyik hajnalban arra keltem, hogy a mellbimbómmal üveget lehetett volna vágni, így abban a reményben mentem be az Intézetbe ma reggel, hogy azt fogják mondani szerdán punkció. Ezzel ellentétben, a legnagyobb tüszőm 14 mm a többi 12 körüli és van jó pár. Tanár úr azt mondta, hogy szép kiegyensúlyozott a két oldal, a méh nyálkahártyám 10 mm (sosem volt még ilyen szép, ilyen korán). Azt mondta, hogy pénteki punkcióra készüljek és 5 napos transzferre, mert most azt szeretne csinálni. Mondtam, nekem jó :) Még kért egy vérvételt is, közben elmondta, hogy mi lesz a menet. Felírtak 5 doboz Merional-t, a Cetrotide injekcióból pedig még 2 db-ot. Fél 1-kor telefonálni kell, majd megmondják, hogy 2 vagy 3 adag Merionál-t lőjek. Telefonáltam. Azt kérdezte Tanár úr, hogy honnan szereztem ennyi hormont, mert 2158 és ez ahhoz képest, amekkorák a tüszők, nagyon magas, így behívott holnapra is vérvételre, kontrollnak.
Nomármostkérdemén: ha holnap azt mondja, hogy mégis szerdán lesz punkció, akkor mi lesz a tüszőrepis injekcióval? Elmarad? Vagy telelőnek még Cetrotide-dal (kutya drága), hogy kihúzzam péntekig? Egyik sem valami színpatikus megoldás.
És különben is, mi ez a hormon, ami a 12. napon 2158?