Tamko kérdez (illetve, ha jól tudom eredetileg Molly kérdezett) és most Popi válaszol :)
Elolvasva a kérdéseket, először az jutott eszembe, hogy most igazán nem is tudom, hogy a saját esetem alapján válaszoljak, vagy úgy, hogy mit gondolok másokról? Mert úgy gondolom, hogy nagyon különbözőek vagyunk, nagyon sok dolgot láttam már én is, így sajnos bármit el tudok képzelni!
1) Aki rengeteg lombikot meg ilyesmit vállal, az tényleg nagyon szeretne gyereket, vagy inkább valamiféle versenyszellem hajtja?
Mi 8 éve szeretnénk nagyon gyereket, ezért mindenre képesek vagyunk, voltunk (sok baromságra is). A lombikról úgy gondolkodtunk, hogy nem lehet rá szükség, hiszen minden ok velünk, de 7 inszem után nem volt más lehetőség, így szinte természetes lett, hogy most ez jön. Versenyszellemet sosem éreztem ezzel kapcsolatban, inkább csak azt a vágyat, hogy sikerrel járjunk és ha az első nem hozta meg a sikert, akkor majd a második, vagy a harmadik, jelen esetben már csak az ötödikben bízunk :( Valóban hajtottam magam, magunkat előre, mert ez a nyomorult idő nagyon halad. Bár lehet, hogy ez már verseny. Verseny az idővel!
Sajnos a pénz is nagy szerepet játszik ebben az ügyben. Nekünk mondhatni nincs meg sosem előre, mindig valahogy alakul, valahogy kifizetjük a végén. Van ismerősöm, akiknél a pénz nem számít, így nem is igazán szeretne inszemekkel "bajlódni", hanem úgy gondolja, hogy jöjjön a lombik, mert neki kell gyerek (így mondta) és az sem érdekli, ha a párja nem szeretne, mert ő igen....(nem is merek erről többet hangosan gondolkodni) Nem hiszem, hogy tudja miről beszél :(
Van olyan ismerősöm akinek elég volt 1 inszem, hogy azt mondja köszi elég volt. Utóbbiakról jobb és rosszabb passzban mást és mást gondolok :)
Hallottam olyanról is, aki simán csak gyereket akar és pont, nem annyira hajtja a vágy, inkább csak kell neki mert akar és kész. Talán itt lehet verseny, hogy ha a szomszédnak, vagy a barátnőjének is van gyereke, akkor neki is kell!? Ez utóbbi esetben sincs gond a finanszírozással. Nem akarok anyagiasnak tűnni és általánosítani sem, és kicsit szégyellem is magam, mert mégiscsak elmentem ebbe az irányába, de sajnos talán több a rossz "példa" ilyen esetekben (van pénz, semmi nem számít) Kevesen vannak, akik megbecsülik amit elértek és olyan is, aki átlátja és nem irigy arra, aki tényleg megdolgozik a sikerért. Egyelőre azért vagyok keserű, mert én hiába teszem ki a lelkem, mégsem érzem az anyagi biztonságot, így félek is, hogy elég hamar vége szakad a lombiklehetőségeknek, konkrétan most az ötödikkel.
2) Aki lombikra
vállalkozik, és elfogadja ezáltal a hármasikrek lehetőségét/veszélyét
is, az jobban szereti a gyerekeket? Az átlagosnál strapabíróbb?
Automatikusan boldog-e, ha sok gyereke születik végül?
Nem hiszem, hogy jobban szeretném én a gyerekeket bárki másnál, aki normálisan szeret :) Én csak nagyon vágyakozom, de nem vagyok megszállott, ha meglátok egy babát, nem ugrom neki, nem akarom dögönyözni, fogdosni, inkább csak gyönyörködöm kicsit és tovább vágyakozom. Ennyi idő után én vállalnám ha sokan lennének odabent, mert talán kárpótolva érezném magunkat az eltelt évekért. Ráadásul mindig több gyerekben gondolkodtunk. Nem tudom megítélni ki mennyire bírja a strapát, mert nem élek azzal a babával, gyerekkel, nem tudom mit kell kibírni, kiállni. Én megfogadtam, hogy ha nekünk babánk lesz, nekem már a terhesség alatt sem lesz egy hangom sem, hiszen 8 éve azért küzdök, hogy terhes lehessek és babát szülhessek, hogy család lehessünk :) (Remélem majd valaki az orromra koppint, ha majd mégis nyafogni fogok :) ) Természetesen azért hálás tudok lenni, ha őszinte dolgokat olvasok a terhességről, nincsenek rózsaszín tévképzeteim, hogy minden gyönyörű és harmonikusan akadálymentes lesz! Azzal azonban fenntartásaim vannak, aki nyafog és olyanokat mond, hogy elege van már a terhesség alatt. Sajnos ilyennel is találkoztam.
Mi úgy döntöttünk, hogy boldogok leszünk bárhogy is alakul, csak alakuljon!
3) A sokáig
sikertelenül próbálkozó szülők jobb vagy rosszabb (=túlféltő) szülők
lesznek-e? Befolyásolja-e a nevelési stílusunkat az, hogy miképpen
fogant egy gyerek?
Lehet, hogy a sokat próbálkozó párok felett eljár az idő és már korosabbak (mint pl. én), így előfordulhat, hogy másként látnak dolgokat, ezért talán féltőbbek és másként nevelnek fel egy gyereket, mint a huszonévesek. Ennek egyébként én lehetnék az egyik ellenpéldája :) Anyu és köztem 20 év van (19 és fél), apu és köztem 22. Szorosabban fogtak gyereknek, mint azokat a kortársaimat, akiknek idősebbek voltak a szüleik. Mindenki irigyelt, hogy milyen fiatalok a szüleim, de mikor arról volt szó, hányra kell hazamenni, akkor elég rendesen alulmúlták a várakozásaimat :) Megint csak az időt és az élettapasztalatot tudom előhozni, ha arra gondolok, hogy 30 évesen, mikor is eldöntöttük, hogy babát szeretnénk, talán nem gondoltuk át, hogy mit és hogyan szeretnénk majd csinálni. Mostanra már kellő tapasztalatot szereztünk, elég sok gyerekes példát láttunk, hogy komolyabb elképzeléseink legyenek arról, mi hogyan is szeretnénk. Természetesen ezek csak elképzelések! Azt, hogy mit tudunk majd megvalósítani, gondolom a gyermek is befolyásolja majd :) Engem nem érdekel hogyan fogant, csak az, hogy nagy küzdés volt és talán valóban jobban értékelem majd a terhességem, de nem gondolom, hogy jobban szeretném mint más, aki őszintén szeret!
Asszem ezeket gondolom épp most, épp itt, aztán majd alakul...
2012. november 29., csütörtök
2012. november 27., kedd
Kicsit zűrös
mostanság az élet.
Voltam hétfőn vérvételen. Hihetetlen, hogy a laborban értetlenkednek egy HIV, vagy Hepa vérvételi beutaló láttán, az pedig még inkább hihetetlen, hogy azért, mert hormonokat is néznek, csak december 10. után lesz lelet, vagy még később (mikorra lesz meg a 21. napi vv-m?) Ma voltam laktózos vizsgálaton. Mivel a doki nem mondta, hogy mi lesz ma, csak azt, hogy ma menjek, nem készültem. Ma reggel 8-kor közölte, hogy ha éhgyomorral vagyok és van 3 órám, akkor nem kell jövő héten visszajönni 2x, csak 1x! F@sza! Szóval, ha reggeliztem volna és nem lenne ilyen rendes főnököm, akkor ma kivártam volna a sorom, hogy adjon egy másik időpontot? NEM ÉRTEM! Sebaj, a főnököm rendes és a tegnapi vérvételre vitt könyvem nálam volt, szóval csak eltelt az a 3 óra.
Őrület van a melóban, ezer a dolog, szakadunk szerte szét, dolgozom szinte éjjel-nappal. Pályázatok, új munkák indítása, hétvégi melók, vadi új projektek stb stb stb. + csudi jó kolléganő :)
Örülök, ha hazaérek, kikapcsolódásképpen gyöngyöt fűzök, aztán jön a másnap.
Most még van 1 órám az újabb indulásig, így sikerült kicsit olvasnom és most írnom!
Voltam hétfőn vérvételen. Hihetetlen, hogy a laborban értetlenkednek egy HIV, vagy Hepa vérvételi beutaló láttán, az pedig még inkább hihetetlen, hogy azért, mert hormonokat is néznek, csak december 10. után lesz lelet, vagy még később (mikorra lesz meg a 21. napi vv-m?) Ma voltam laktózos vizsgálaton. Mivel a doki nem mondta, hogy mi lesz ma, csak azt, hogy ma menjek, nem készültem. Ma reggel 8-kor közölte, hogy ha éhgyomorral vagyok és van 3 órám, akkor nem kell jövő héten visszajönni 2x, csak 1x! F@sza! Szóval, ha reggeliztem volna és nem lenne ilyen rendes főnököm, akkor ma kivártam volna a sorom, hogy adjon egy másik időpontot? NEM ÉRTEM! Sebaj, a főnököm rendes és a tegnapi vérvételre vitt könyvem nálam volt, szóval csak eltelt az a 3 óra.
Őrület van a melóban, ezer a dolog, szakadunk szerte szét, dolgozom szinte éjjel-nappal. Pályázatok, új munkák indítása, hétvégi melók, vadi új projektek stb stb stb. + csudi jó kolléganő :)
Örülök, ha hazaérek, kikapcsolódásképpen gyöngyöt fűzök, aztán jön a másnap.
Most még van 1 órám az újabb indulásig, így sikerült kicsit olvasnom és most írnom!
2012. november 21., szerda
Már megnyugodtam?
Valahol Pocilakó és a szokásos magam érzelmei között lebegtem kb 1 órát. Én valóban megértem az ő problémáját a melóhellyel kapcsolatban, mert bár nekem csak 1 csudi virágszál kolléganő jutott, de ez az 1 be tudna teríteni egy egész virágos rétet! Jelzem, hogy már megnyugodtam!!!!!!!!!!
A képébe vágom a tűzőgépet, a fejére borítom a forró teámat, a totál bika erőből bokán rúgom az asztal alatt variációkból sajnos egyiket sem vittem véghez. És hogy tudja, hogy f@szságot csinált, mert 20 perc után már jön, hogy hozzon-e valamit a mekiből. Rá sem néztem, csak bólintottam, hogy nem kell. Mondhattam volna, hogy tőled semmi sem kell és ha már elmész, akkor mehetnél messzebb is, mondjuk a *icsába.
Az a baj velem, hogy minden ilyet "benyelek" mert nem is hiszem el, hogy valóban ennyire tetü.
Nem is olyan rég, volt egy kifakadása (talán írtam róla!?), hogy akkor most kinek mi a dolga stb. Leültünk a főnökkel, aki lediktálta, én meg leírtam, hogy őnagysága miért felel és én miért. Tartotta a saját sorát egy ideig, de aztán persze nem bírt magával. Az én dolgom az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, erre ő előszeretettel intézkedik, telefonál helyettem, majd megbeszéli a főnökkel, hogy ő elintézte, ezt persze úgy, hogy halljam, hiszen nekem is tudnom kell mindenről, nehogy már azt mondjam majd, hogy én nem hallottam róla. A többi ügyben, ami rám tartozik, azonnal átdobja a mobilját, hogy ezt velem kell megbeszélni. Ilyenkor persze nem ügyfél van a másik oldalon, hanem egy kolléga.
Amin most kiborultam az az, hogy mivel ő hívogatja az egyik ügyfelünket, az ügyfél őt hívta fel. Nem az ügyfelet hibáztatom, hogy őt hívta, hiszen neki 1 kontakt bőven elég, de hát egy nagyobb munkával kapcsolatban, amire tőlem kapta az ajánlatot (jelzem én dolgoztam vele) mégis talán engem kellett volna, de mindegy, nem is ez volt a gondom. Csacsog a telefonba és ujjong, amiből rájövök, hogy megkaptuk a munkát, majd ezekkel a szavakkal és mondatokkal búcsúzik a telefonba: Nagyon örülök, hogy mehetünk dolgozni! Mikor küldöd a megrendelést? G-nek (főnök) is küld már át légyszi, ne csak nekem! MAJD LETESZI A TELEFONT ÉS KÖZLI VELEM, HOGY MEGVAN A MELÓ, DE NEKI FOGALMA SINCS, HOGY MIRŐL VAN SZÓ, CSAK A CÍMET HALLOTTA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hogy miért nincs bátorságom ilyenkor visszaszólni? Mondhattam volna, hogy tényleg? Csak a címet? Akkor mi a f@szért nem veszel annyira ember számba b@zd meg, hogy nekem is kéred a megrendelést, mert én dolgoztam vele, te idióta szemétláda.
Hű, szóval már megnyugodtam!
Nem, nem nyugodtam meg!
Emellett még tetéződik ez, mert a múlt héten elmesélte, hogy 1.000.- forint havi támogatást igényelt a fiára, aki még tanul és ő tartja el (a lánya fiatalabb, gondolom arra több jár), DE NEM EZZEL VAN A GOND, hanem azzal, hogy tudom mennyit keres, sőt mindketten ismerjük a másik körülményeit, hogy milyen kiadásaink vannak, azt is tudom, hogy a párja annyit keres, amit leírni sem tudok és még elmeséli, hogy 1000 Ft.............. őőőőőőőrület.
Eddig azt hittem, hogy nála ez nem tudatos, de már nem hiszem.
Alattomos tetü! És még bajsza is van, meg szőrös a lába és az orrából is kilóg a szőr!
NA! Akkor most jó kisovodáshoz méltóan, elégtételt vettem, hogy ezeket mind leírhattam ide :D
A képébe vágom a tűzőgépet, a fejére borítom a forró teámat, a totál bika erőből bokán rúgom az asztal alatt variációkból sajnos egyiket sem vittem véghez. És hogy tudja, hogy f@szságot csinált, mert 20 perc után már jön, hogy hozzon-e valamit a mekiből. Rá sem néztem, csak bólintottam, hogy nem kell. Mondhattam volna, hogy tőled semmi sem kell és ha már elmész, akkor mehetnél messzebb is, mondjuk a *icsába.
Az a baj velem, hogy minden ilyet "benyelek" mert nem is hiszem el, hogy valóban ennyire tetü.
Nem is olyan rég, volt egy kifakadása (talán írtam róla!?), hogy akkor most kinek mi a dolga stb. Leültünk a főnökkel, aki lediktálta, én meg leírtam, hogy őnagysága miért felel és én miért. Tartotta a saját sorát egy ideig, de aztán persze nem bírt magával. Az én dolgom az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, erre ő előszeretettel intézkedik, telefonál helyettem, majd megbeszéli a főnökkel, hogy ő elintézte, ezt persze úgy, hogy halljam, hiszen nekem is tudnom kell mindenről, nehogy már azt mondjam majd, hogy én nem hallottam róla. A többi ügyben, ami rám tartozik, azonnal átdobja a mobilját, hogy ezt velem kell megbeszélni. Ilyenkor persze nem ügyfél van a másik oldalon, hanem egy kolléga.
Amin most kiborultam az az, hogy mivel ő hívogatja az egyik ügyfelünket, az ügyfél őt hívta fel. Nem az ügyfelet hibáztatom, hogy őt hívta, hiszen neki 1 kontakt bőven elég, de hát egy nagyobb munkával kapcsolatban, amire tőlem kapta az ajánlatot (jelzem én dolgoztam vele) mégis talán engem kellett volna, de mindegy, nem is ez volt a gondom. Csacsog a telefonba és ujjong, amiből rájövök, hogy megkaptuk a munkát, majd ezekkel a szavakkal és mondatokkal búcsúzik a telefonba: Nagyon örülök, hogy mehetünk dolgozni! Mikor küldöd a megrendelést? G-nek (főnök) is küld már át légyszi, ne csak nekem! MAJD LETESZI A TELEFONT ÉS KÖZLI VELEM, HOGY MEGVAN A MELÓ, DE NEKI FOGALMA SINCS, HOGY MIRŐL VAN SZÓ, CSAK A CÍMET HALLOTTA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hogy miért nincs bátorságom ilyenkor visszaszólni? Mondhattam volna, hogy tényleg? Csak a címet? Akkor mi a f@szért nem veszel annyira ember számba b@zd meg, hogy nekem is kéred a megrendelést, mert én dolgoztam vele, te idióta szemétláda.
Hű, szóval már megnyugodtam!
Nem, nem nyugodtam meg!
Emellett még tetéződik ez, mert a múlt héten elmesélte, hogy 1.000.- forint havi támogatást igényelt a fiára, aki még tanul és ő tartja el (a lánya fiatalabb, gondolom arra több jár), DE NEM EZZEL VAN A GOND, hanem azzal, hogy tudom mennyit keres, sőt mindketten ismerjük a másik körülményeit, hogy milyen kiadásaink vannak, azt is tudom, hogy a párja annyit keres, amit leírni sem tudok és még elmeséli, hogy 1000 Ft.............. őőőőőőőrület.
Eddig azt hittem, hogy nála ez nem tudatos, de már nem hiszem.
Alattomos tetü! És még bajsza is van, meg szőrös a lába és az orrából is kilóg a szőr!
NA! Akkor most jó kisovodáshoz méltóan, elégtételt vettem, hogy ezeket mind leírhattam ide :D
Popi ügyes
Tegnap lementem a körzetihez XR-t íratni. Már a váróban izgultam, hogy mit fog szólni majd, mert a múltkor is húzta az orrát, de mégis vettem egy nagy levegőt és elkezdtem, hogy lenne még 1-2 vizsgálat, ami a lombikhoz kellene. Rezzenéstelen arccal nézett. Gondoltam, akkor előadom és soroltam.
Hepatitis A, B, C, HIV, laktóz intolerancia, valamint glutén érzékenység.
A nővérke nézte a dokit, majd a doki megszólalt.
Írja a Hepatitis A, B, C-t.
Közben felhívott valakit.
Megkérdezte, hogy itt nálunk a laborban ezeket csinálják-e, majd megtárgyalta a vonal másik végén lévővel, hogy milyen hülyék a nőgyógyászok, hogy laktóz és glutén cuccot nézetnek és hogy engem hogy sajnál stb. stb. stb., de velem nem akar vitatkozni.
Mondhattam volna, hogy velem nem is érdemes, mert nekem erre van szükségem és pont.
A "hepás-hives" beutalóra kézzel ráírta a glutén vizsgálatot.
Jól sejtettem, hogy gasztroenterológus, mert adott magához egy beutalót jövő hét keddre a laktóz miatt. Igaz, hogy azt mondta, hogy majd kitalálunk valamit, ami nem volt túl biztató, de sebaj, csak megoldódik.
Szóval ügyes voltam :)
Hepatitis A, B, C, HIV, laktóz intolerancia, valamint glutén érzékenység.
A nővérke nézte a dokit, majd a doki megszólalt.
Írja a Hepatitis A, B, C-t.
Közben felhívott valakit.
Megkérdezte, hogy itt nálunk a laborban ezeket csinálják-e, majd megtárgyalta a vonal másik végén lévővel, hogy milyen hülyék a nőgyógyászok, hogy laktóz és glutén cuccot nézetnek és hogy engem hogy sajnál stb. stb. stb., de velem nem akar vitatkozni.
Mondhattam volna, hogy velem nem is érdemes, mert nekem erre van szükségem és pont.
A "hepás-hives" beutalóra kézzel ráírta a glutén vizsgálatot.
Jól sejtettem, hogy gasztroenterológus, mert adott magához egy beutalót jövő hét keddre a laktóz miatt. Igaz, hogy azt mondta, hogy majd kitalálunk valamit, ami nem volt túl biztató, de sebaj, csak megoldódik.
Szóval ügyes voltam :)
2012. november 20., kedd
Titok?
Mint ahogy korábban írtam, férjem eredményei a legutóbbi lombiknál nem voltak túl fényesek.
A papírok ott voltak az asztalon, de nem nézte meg őket, vagy ha mégis, akkor sem tűnt fel neki, mert hogy is mondjam, annyira nem ásta bele magát a témába, hogy az értékekkel tisztában legyen. Kérdezni nem kérdezett, én meg nem osztottam meg vele amit láttam. Szóval eltitkoltam. Nem szoktam titkolózni, de most valamiért nem akartam ezzel terhelni. Hiába mondanám, hogy lombiknak ez is tökéletes, és mindketten ismerünk olyanokat, akiknek ennél sokkal rosszabb eredményekkel spontán sikerült. Amilyen lelkis, talán nem is tudna túllendülni rajta és rányomná a bélyegét a közeljövőre, a magába és a lombikva vetett hitére, vagy mit tudom én mi lenne, de úgy érzem nem lenne jó, ha tudná.
Közben meg tisztességtelennek érzem, hogy nem mondtam el.
Találnom kellene egy megfelelő időpontot, hogy megmutassam neki a papírt és beszéljünk róla.
Ma külföldön van, holnap jön haza, aztán csütörtökön megint megy. Hét végén anyuéknál leszünk. Marad a jövő hét.
A papírok ott voltak az asztalon, de nem nézte meg őket, vagy ha mégis, akkor sem tűnt fel neki, mert hogy is mondjam, annyira nem ásta bele magát a témába, hogy az értékekkel tisztában legyen. Kérdezni nem kérdezett, én meg nem osztottam meg vele amit láttam. Szóval eltitkoltam. Nem szoktam titkolózni, de most valamiért nem akartam ezzel terhelni. Hiába mondanám, hogy lombiknak ez is tökéletes, és mindketten ismerünk olyanokat, akiknek ennél sokkal rosszabb eredményekkel spontán sikerült. Amilyen lelkis, talán nem is tudna túllendülni rajta és rányomná a bélyegét a közeljövőre, a magába és a lombikva vetett hitére, vagy mit tudom én mi lenne, de úgy érzem nem lenne jó, ha tudná.
Közben meg tisztességtelennek érzem, hogy nem mondtam el.
Találnom kellene egy megfelelő időpontot, hogy megmutassam neki a papírt és beszéljünk róla.
Ma külföldön van, holnap jön haza, aztán csütörtökön megint megy. Hét végén anyuéknál leszünk. Marad a jövő hét.
2012. november 15., csütörtök
Papírok innen oda
Tegnap reggel Ibolya "utasításának" megfelelően 8:20-kor telefonáltam, kértem Sipos dokit. Röviden vázoltam, hogy máshová megyünk és szeretnék igazolást az eddigi OEP-es lombikok számáról, valamint, amennyiben lehetséges, legalább az utolsó lombik vér és egyéb eredményeiről. Kérte, hogy 13-órára érjek oda. Odaértem. Zsuzsa éppen jött le a lépcsőn, kérdezi mi járatban, mondom, hogy a papírokért jöttem. Azonnal beszólt, hogy ott vagyok, kicsit várni kellett. Zsuzsa még intézte kint a dolgait és kérdezte hová megyünk. Megmondtam. Annyira kedves volt, mert azonnal mondta, hogy kérdezzem meg a Tanár urat, hogy nem tudna-e segíteni, hogy bejussak, mert ő az ottani dokival nagyon jóban van. Mondtam neki, hogy gondoltam rá én is, csak nincs bátorságom, de biztatott :) Aztán ő is megkérdezte, hogy miért oda, én meg ismét megemlítettem Katát :) ZSUZSA KÉRT, HOGY ADJAM ÁT ÜDVÖZLETÉT KATÁNAK, ÍGY MOST EZÚTON ÁTADOM :)
Üldögélek, üldögélek és egy kinyitott pletykalapot veszek észre az asztalon. Csisztu Zsuzsa megint terhes. Hurrá! 40 felett a terhesség bla bla bla. Kicsit furán éreztem magam ettől, pedig nem szoktak az ilyenek zavarni. Ibolya is kijött, de csak pár szót tudtunk váltani, mert Tanár úr behívott, majd kereste a papírjaim. Mondom neki, hogy talán Sipos doktor úrnál van, mert reggel már hívtam ezügyben. Lényeg a lényeg, Sipos doki már megírta az igazolást, sőt hallottam, ahogy Tanár úrnak mondta, hogy szeretnék fénymásolatot az utolsó lombik vérvételéről. Megkaptam azt is, és egy lapot, amin minden rajta volt a 4. lombikról, még a férjem eredményei is, amiről még írok később. Megkaptam azokat a papírokat is, amiket nem ők csináltak régről, így előkerült az átjárhatóságim röntgen felvétele is :) Próbálkoztam Tanár úrnál, hogy tudna-e segíteni időpontot kapni Győrbe, de nem hajlott ár, annyit mondott, hogy hívogassam őket, biztos bejutok :) Köszi!
Aztán jött a búcsúzkodás. Átmentem a vizsgálóba (nem volt páciens) és elköszöntem. Sipos doki kezet fogott velem, kérdezte hová megyünk, majd azt mondta, hogy csak oda engednek el :) Ibolyával kezet fogtam, majd mondta, hogy azért adjak már egy puszit, így Zsuzsa is kapott :) Tanár úr még fogta kicsit a kezem és ismét megkért, hogy adjam át üdvözletem Kőrösi dokinak és feltétlen mondjam meg, hogy ő csak őket ajánlaná....(személyesen is elmondhatta volna neki telefonon, miközben kér egy időpontot nekem, nem? :-D)
Eredmények:
Ahogy én néztem, az én eredményeim mind értékhatárokon belül vannak az 5. napon
(legalább is, amennyire én értek hozzá, azaz semennyire!)
TSH 1,215 mIU/L
FSH 6,7 IU/L
LH 6 mIU/ml
Prolactin 284 mIU/l
Ösztradiol 32 pg/ml
Tesztoszteron 1,8 nmol/l
Férjem eredménye azért kicsit meglepett, igaz, hogy legutolsó infónk 2009-ből van róla/tőle, de igen eltérőek az eredmények és a 2009-es is a Forgácsban készült! Lehet, hogy jelezniük kellett volna, nem?
2009.11.24. 2012.10.08.
volumen (ml) 4 3
konc. (M/ml) 38 7 (?)
motilitás (%) 55 53
morphológia (%) A=20 42
Tud valaki ezekre mondani valamit?
Férjemnél a mennyiség aggaszt igazán, mert lombik előtt több hónapig Maca Vibét is szedett!
Üldögélek, üldögélek és egy kinyitott pletykalapot veszek észre az asztalon. Csisztu Zsuzsa megint terhes. Hurrá! 40 felett a terhesség bla bla bla. Kicsit furán éreztem magam ettől, pedig nem szoktak az ilyenek zavarni. Ibolya is kijött, de csak pár szót tudtunk váltani, mert Tanár úr behívott, majd kereste a papírjaim. Mondom neki, hogy talán Sipos doktor úrnál van, mert reggel már hívtam ezügyben. Lényeg a lényeg, Sipos doki már megírta az igazolást, sőt hallottam, ahogy Tanár úrnak mondta, hogy szeretnék fénymásolatot az utolsó lombik vérvételéről. Megkaptam azt is, és egy lapot, amin minden rajta volt a 4. lombikról, még a férjem eredményei is, amiről még írok később. Megkaptam azokat a papírokat is, amiket nem ők csináltak régről, így előkerült az átjárhatóságim röntgen felvétele is :) Próbálkoztam Tanár úrnál, hogy tudna-e segíteni időpontot kapni Győrbe, de nem hajlott ár, annyit mondott, hogy hívogassam őket, biztos bejutok :) Köszi!
Aztán jött a búcsúzkodás. Átmentem a vizsgálóba (nem volt páciens) és elköszöntem. Sipos doki kezet fogott velem, kérdezte hová megyünk, majd azt mondta, hogy csak oda engednek el :) Ibolyával kezet fogtam, majd mondta, hogy azért adjak már egy puszit, így Zsuzsa is kapott :) Tanár úr még fogta kicsit a kezem és ismét megkért, hogy adjam át üdvözletem Kőrösi dokinak és feltétlen mondjam meg, hogy ő csak őket ajánlaná....(személyesen is elmondhatta volna neki telefonon, miközben kér egy időpontot nekem, nem? :-D)
Eredmények:
Ahogy én néztem, az én eredményeim mind értékhatárokon belül vannak az 5. napon
(legalább is, amennyire én értek hozzá, azaz semennyire!)
TSH 1,215 mIU/L
FSH 6,7 IU/L
LH 6 mIU/ml
Prolactin 284 mIU/l
Ösztradiol 32 pg/ml
Tesztoszteron 1,8 nmol/l
Férjem eredménye azért kicsit meglepett, igaz, hogy legutolsó infónk 2009-ből van róla/tőle, de igen eltérőek az eredmények és a 2009-es is a Forgácsban készült! Lehet, hogy jelezniük kellett volna, nem?
2009.11.24. 2012.10.08.
volumen (ml) 4 3
konc. (M/ml) 38 7 (?)
motilitás (%) 55 53
morphológia (%) A=20 42
Tud valaki ezekre mondani valamit?
Férjemnél a mennyiség aggaszt igazán, mert lombik előtt több hónapig Maca Vibét is szedett!
2012. november 13., kedd
Szenziációs :)
Imádom Ibolyát :)
Most tettem le a telefont. Rácsörögtem az Intézetre, hogy holnap be tudnék menni, mizu a papírokkal!? Az ő stílusában, ami mindig mosolyt csal az arcomra elmondta, hogy Tanár úr nem csinált még velük semmit és holnap 8:20-kor hívjam, kérjem Sipos dokit és minden rendben lesz és most visszatette a paksamétámat a Tanár úr asztalára :) Mondott még egy-két dolgot, amit szívesen leírnék, ha zárt lenne a blogom. Sok dologban egyetértettünk... Megemlítettem Katát is, mikor Győr szóba került, hogy miért pont oda és egyből mondta, hogy emlékszik rá és nekik is nagyon drukkolt, szóval holnap telefon, aztán mehetek a papírokért, aztán...
Főnököm anyukája sok embert ismer, megkérdeztem, van-e Győrben ismeretsége. Mondta, hogy ha én nem akarok "hazudni" a lombikokat illetően, majd ő telefonál és megmondja, hogy neki aztán nem volt még lombikja :) aztán azt is mondta, hogy mivel Kőrösy dokihoz szeretnénk menni, azt fogja mondani a telefonba, hogy őt Kőrösy Katalinnak hívják (nem így hívják :D ) és kér időpontot. Mondtam neki, hogy nagyon kedves, de egyenlőre próbáljunk meg ismerőst találni, aztán meglátjuk :)
.......nem lehetek ennyire nyuszi.........
..............mi a franctól tartok, nem tudom................
2012. november 6., kedd
Csak egy újabb TB-s sztori
Az új Intézethez előkészületképpen szereztem infót, hogy mit kérnek majd, így elindultam beszerezni azokat! Nem telefonáltam még időpont miatt, mert annyira szeretném, ha nem üres kézzel mennénk, hanem a lehető legtöbb lelet meglenne!
Ott kezdődik a történet, hogy múlthét csütörtökön felhívtam a nőgyógyászati rendelőt (egy doki vette fel) és megkérdeztem, hogy be kell-e jelentkezni, mire közölte, hogy nem. Ez nem az a rendelő ahová tartozom, de sebaj, jártam már ott, el is láttak, szóval tegnap elmentem egy dokihoz, aki 17:00-ig rendelt. Gondolván, hogy lehet, hogy lesznek előttem, fél 16-ra odaértem.
Bejelentkező pultnál rám néz a hölgy: Terhesgondozásra?
Én: Nem.
Ő felhúzza a szemöldökét: Nem jelentkezett be?
Én: Múlt héten idetelefonáltam és azt mondták nem kell!
Ő: Azon nagyon csodálkoznék, ha azt mondták volna, hogy nem kell időpont!
Én: Akkor most azt mondja, hogy nem mondok igazat?
Ő: 10 éve itt dolgozom és itt ilyet nem mondanak!
Én: Nagyszerű!
Ő: Azért én beírom, ha nem haragszik és nem biztos, hogy fogadni tudják.
Én: Egyáltalán nem haragszom!
Felmentem, leültem, vártam. Nagyon jópofán oldották meg, mert sokan vártak és a következő doki, már a rendelési ideje előtt fogadta azokat, akik nem ragaszkodtak egy konkrét dokihoz, így elég jól haladt a sor. Persze megtudtam azt is, hogy nem szoktak ennyien lenni. Én 2 órát vártam. Elment az idő, ezzel nem is volt gond, no de odabent okoztam némi fejtörést! Nem is tudom hogy írjam le szépen :)
Idősebb dokibácsi fogadott, idősebb asszisztens segítségével. Röviden vázoltam a lombikos intézetváltós helyzetet, odaadtam a papírkámat, amire fel voltak írva azok a vérvételes beutalók amire szükségem lenne, valamint a rák és chlamydia szűrés. Nézegették, nézegették, majd mikor dokibácsi eljutott a szűréshez, mondta is, hogy azt megcsinálja. Miközben fekszem azon a vackon, kiderül, hogy én nem is itt lakom és már vége a vizsgálatnak, mikor mondják, hogy nem is lennének kötelesek ellátni. Meséltem nekik, hogy melyik dokijuknál jártam már és ő mondta, hogy nem gond, erre aztán csend telepedett ránk. Visszacsücsültem a székemre, jött a doki is. Elkezdték kiírogatni a hormonos beutalókat, aztán rájöttek, hogy nem jól írták ki, de megoldották, mert kézzel ráírtak még valamit az egyik lapra, közben olvasgatta a papírt a bácsi, majd elment vele a szomszéd szobába. Visszajött és jött utána egy másik idős bácsi és közölték, hogy van a papíron olyan, amiről nem tudják mi az! Azt hiszem az SHBG-re mondták ezt, majd nem tudta kimondani a bácsi a DHEA-S-t, aztán ez hangzott el: az a másik T-betűs valami pajzsmirigy...
Na én csak ültem és vártam, hogy kiszabaduljak. A szűrés eredményére azt mondták, hogy 4-5 hét! Te agyaééééég!!!!! Mi a bánat tart ennyi ideig? A beutalókkal kapcsolatban már megkérdeztem azt a labort, ahová tartozom, hogy mehetek-e és mondták igen, szóval ez jó! Amire még nincs megoldásom: SHBG, DHEA-S, (nem tudom, hogy ezek kellenek-e de még nem volt ilyenem szerintem: AMH, MTHFR, HBsAg)
A HIV szűrést térítésmentesen el lehet intézni, de az összes Hepatitis már húzós lesz, mert ugyebár 3 van belőle és mindkettőnknek kellene :( Eddig olyat találtam, ahol 2.500/Hepa, szóval az már kapásból 15.000.-
Hazafelé menet, vettem egy nagy levegőt és felhívtam a régi Intézetet. Tanár úr nagyon rendes volt és kedves és mondta, hogy megérti, hogy váltunk és megkérdezte, hogy hová megyünk. Mikor mondtam, akkor kérte, hogy adjam át üdvözletét (név szerint egy dokinak) és azt is mondjam meg, hogy ő is őket tudná ajánlani, ha ajánlania kellene :) Az még ködös, hogy milyen leleteket, papírokat fognak adni, mert vázoltam, hogy kellene igazolás, meg lelelt, de azt válaszolta, hogy minden lombik után kaptam zárójelentést az az igazolás, de hát nekem nem az kell, no sebaj, majd a jövő héten, mielőtt bemegyek, felhívom őket, hogy minden meglegyen!
Ott kezdődik a történet, hogy múlthét csütörtökön felhívtam a nőgyógyászati rendelőt (egy doki vette fel) és megkérdeztem, hogy be kell-e jelentkezni, mire közölte, hogy nem. Ez nem az a rendelő ahová tartozom, de sebaj, jártam már ott, el is láttak, szóval tegnap elmentem egy dokihoz, aki 17:00-ig rendelt. Gondolván, hogy lehet, hogy lesznek előttem, fél 16-ra odaértem.
Bejelentkező pultnál rám néz a hölgy: Terhesgondozásra?
Én: Nem.
Ő felhúzza a szemöldökét: Nem jelentkezett be?
Én: Múlt héten idetelefonáltam és azt mondták nem kell!
Ő: Azon nagyon csodálkoznék, ha azt mondták volna, hogy nem kell időpont!
Én: Akkor most azt mondja, hogy nem mondok igazat?
Ő: 10 éve itt dolgozom és itt ilyet nem mondanak!
Én: Nagyszerű!
Ő: Azért én beírom, ha nem haragszik és nem biztos, hogy fogadni tudják.
Én: Egyáltalán nem haragszom!
Felmentem, leültem, vártam. Nagyon jópofán oldották meg, mert sokan vártak és a következő doki, már a rendelési ideje előtt fogadta azokat, akik nem ragaszkodtak egy konkrét dokihoz, így elég jól haladt a sor. Persze megtudtam azt is, hogy nem szoktak ennyien lenni. Én 2 órát vártam. Elment az idő, ezzel nem is volt gond, no de odabent okoztam némi fejtörést! Nem is tudom hogy írjam le szépen :)
Idősebb dokibácsi fogadott, idősebb asszisztens segítségével. Röviden vázoltam a lombikos intézetváltós helyzetet, odaadtam a papírkámat, amire fel voltak írva azok a vérvételes beutalók amire szükségem lenne, valamint a rák és chlamydia szűrés. Nézegették, nézegették, majd mikor dokibácsi eljutott a szűréshez, mondta is, hogy azt megcsinálja. Miközben fekszem azon a vackon, kiderül, hogy én nem is itt lakom és már vége a vizsgálatnak, mikor mondják, hogy nem is lennének kötelesek ellátni. Meséltem nekik, hogy melyik dokijuknál jártam már és ő mondta, hogy nem gond, erre aztán csend telepedett ránk. Visszacsücsültem a székemre, jött a doki is. Elkezdték kiírogatni a hormonos beutalókat, aztán rájöttek, hogy nem jól írták ki, de megoldották, mert kézzel ráírtak még valamit az egyik lapra, közben olvasgatta a papírt a bácsi, majd elment vele a szomszéd szobába. Visszajött és jött utána egy másik idős bácsi és közölték, hogy van a papíron olyan, amiről nem tudják mi az! Azt hiszem az SHBG-re mondták ezt, majd nem tudta kimondani a bácsi a DHEA-S-t, aztán ez hangzott el: az a másik T-betűs valami pajzsmirigy...
Na én csak ültem és vártam, hogy kiszabaduljak. A szűrés eredményére azt mondták, hogy 4-5 hét! Te agyaééééég!!!!! Mi a bánat tart ennyi ideig? A beutalókkal kapcsolatban már megkérdeztem azt a labort, ahová tartozom, hogy mehetek-e és mondták igen, szóval ez jó! Amire még nincs megoldásom: SHBG, DHEA-S, (nem tudom, hogy ezek kellenek-e de még nem volt ilyenem szerintem: AMH, MTHFR, HBsAg)
A HIV szűrést térítésmentesen el lehet intézni, de az összes Hepatitis már húzós lesz, mert ugyebár 3 van belőle és mindkettőnknek kellene :( Eddig olyat találtam, ahol 2.500/Hepa, szóval az már kapásból 15.000.-
Hazafelé menet, vettem egy nagy levegőt és felhívtam a régi Intézetet. Tanár úr nagyon rendes volt és kedves és mondta, hogy megérti, hogy váltunk és megkérdezte, hogy hová megyünk. Mikor mondtam, akkor kérte, hogy adjam át üdvözletét (név szerint egy dokinak) és azt is mondjam meg, hogy ő is őket tudná ajánlani, ha ajánlania kellene :) Az még ködös, hogy milyen leleteket, papírokat fognak adni, mert vázoltam, hogy kellene igazolás, meg lelelt, de azt válaszolta, hogy minden lombik után kaptam zárójelentést az az igazolás, de hát nekem nem az kell, no sebaj, majd a jövő héten, mielőtt bemegyek, felhívom őket, hogy minden meglegyen!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
olvasók innen-onnan
