Nem merem...

Olvasok sok sikertelen próbálkozásról, sok kudarcról, feladásról, gondról. Átérzem mindenki fájdalmát, mert nem volt az olyan régen, hogy én is abban a cipőben jártam. Sosem fogom elfelejteni honnan indultam, miken mentem keresztül, de a saját 8 évnyi sikertelen próbálkozásai után most mégis itt vagyok terhesen és erre számomra csak egy magyarázat van, az pedig Győr. De hogy mondhatnám felelősséggel bárkinek is, hogy kövesse a példámat és menjen Győrbe? Tudok olyanról, akinek nem jött be Győr, legalább is azt tudom, hogy elsőre nem sikerült, de azt nem tudom, hogy próbálták-e többször. A váróban ültem, mikor egy hölgynek nem sikerült az inszem, természetesen egyikőjük problémáját, élethelyzetet sem ismerem konkrétan, de szeretném hinni, hogy a mi csodánk másokkal is megtörténhet, sőt, nagyobb csodákat is el tudok képzelni :)
Nem fogom mondani senkinek, hogy menj oda és tedd ezt vagy azt, mert nem merem, de annyira szeretnék segíteni, mert hát megiscsak itt vagyok én és Kata, akit követtem Győrbe és a baba a pocakomban. Nekünk és egy nagyon kedves ismerősömnek, valamint az ő szomszédjának is elsőre sikerült a lombik Győrben. Az ismerősöm azt mondta, hogy Győrből mindenki babával jön el.
Egy kicsit át kell írni a mindenki által ismert mondatot, hogy legyen értelme a mai bejegyzésemnek: "nem mondhatom meg senkinek, elmondom hát mindenkinek"
Valahogy így :)

Csak mert megígértem

Tegnap elfelejtettem tesztet venni, így ma nem tudtam csinálni, ami talán nem is baj, már a saját agyamra megyek ezzel :) Ígértem, hogy megmutatom ami kedden készült, de ez az utolsó. Mármint kép a blogon, egy tesztről.
Fura, hogy nap közben eszembe sem jut, hogy tesztet csináljak, csak reggel. Még ez is egyfajta régi berögződés lehet.

Tudom, hogy ígértem, de nem merem szabadjára engedni a vándor zebrámat az ultrahangig! Bocsi, de ha minden ok lesz, küldöm az egész csordát.

Domborítok

Előre vetíteném, hogy nem parázok, de azért elég furát érzek!
Minden lombiknál előfordult eddig és úgy rémlik, hogy ez a fajta csak akkor, hogy kényszer nyújtózkodás jött rám. Nem tudom hogy magyarázzam el, hogy mi ez, de valami olyasmi, hogy egyszerűen has környékén jelentkezik és kényszert érzel, hogy homorítsd a hátad, jól megfeszülj, mint egy íj. Mivel valahol olvastam, vagy valaki mondta, hogy ne nyújtózkodjak, nagyon igyekeztem nem azt tenni. Már épp örültem, hogy a mostaninál hamar túlestem ezen a szakaszon, erre ma éjszaka folyamatosan gyötört az érzés. A következőt csináltam, mikor jött a feszíthetnék: domborítottam, nem homorítottam, összegömbölyödtem és vártam, hogy elmúljon ez a fura érzés, ami így összegömbölyödve is végigmegy rajtam, olyan remegősen. Elég fura érzés úgy nyújtózkodni, hogy megpróbálsz a lehető legkisebbre összehúzódni, és remélni tudom, hogy nem jelent rosszat és sikerül ezzel a módszerrel kiküszöbölni, hogy megfeszítsem a hasam, a méhem, a mit tudom én mim.
Na jó, parázok :)

Győr 9. ET+15 hCG

A legújabb számunk 413,4 :)

Már egész hihető, hogy terhes vagyok! 2 hét múlva ultrahangra megyünk. Szerintem akkor lesz meg a sírós áttörés, ha dobog is a kicsi szíve! 

Egyelőre minden szuri és bogyó marad.

Ma kicsit sokat kellett várni, 1 óra csúszás volt, de megérte!

Hazafelé beszaladtunk Katához, ezúton is ezer köszönet az ajándék ampullákért :)

Nagyon tüneményes babái vannak :) és a kutyusok is helyesek voltak, bár ők, a mi 2 németjuhászunkhoz képest igen csak minikék :)

Hazaértünk, ebédeltünk és végre aludtam egy jót! Mostanában nem jól alszom, 2-3x járok pisilni és régóta nem is álmodtam már. Az elmúlt éjszaka sikerült valami marhaságot álmodni, ébredés után jót mosolyogtam rajta. Egy gyerekkori szerelmem bajusszal úgy nézett ki, mint egy brazil szappanopera hős. Hose Armandó kutya f@sza volt hozzá képest :D Nekem nem volt jó a hajam és bújkáltam előle :) 

Anyut hívtam még hazafelé. Próbálom neki adagolni és kérem, hogy még ne meselje mindenkinek, mert akármi történhet. Mondtam neki, hogy 2 hét múlva többet tudunk és majd így haladunk szépen előre. Azt mondtam neki, hogy egyelőre úgy néz ki, hogy jól állunk :) Szívem szerint elmesélném mindenkinek :)

ET+14 teszt és a különbségek

Azt tudom, hogy működik egy lombik, mikor mi zajlik odakint és idebent, néha többet is tudok egy női szervezetről, mint azok, akik több gyereket szültek, de bakker én tegnap tudtam meg, hogy csak a 7. hónapban szabad bababútort venni meg miegymást, mert hát ugye a babona :D
Van még mit tanulnom a terhességről, ezen a terepen egyelőre elveszettnek érzem magam :) Fogalmam sincs, hogy mikor milyen vizsgálatokra kell majd menni, de ezt a dokik úgyis mondják majd. Rémlik, hogy a 6. héttől már lehet szívhangot hallani, így remélem, hogy mire mi megyünk az első ultrahangra, már lesz dobogás, akkor már 7 hetes lesz pötyi. Legalább is a hivatalos számítások szerint 7 hetes.
Azért teszteltem ma reggel, hogy lássam, erősödik :) Szerintünk erősödött :)

És az eddigi lombikokhoz képest a különbségek:
(nem tudom, hogy az Intézet váltás is ide tartozik-e, de azt sejtem, hogy nagyon is :D )
Eddig volt Elonva (1x kellett csak szúrni), mint stimulálószer, de korábban Puregont is használtam és Merionalt is. Volt korábban Cetrotide, Orgolutran és ha jól emlékszem akkor Ovitrelle, de Choragon-t is szúrtam régen. Szedni kellett mindkettőnknek a Prednisolont punkcióig, volt Doxycycline és használni kellett Betadine kúpot, majd Estrimax-ot punkciótól. Úgy rémlik, hogy Utrogestanból 3x3-at kellett használni, kettőt lentről, egyet fentről.
Most
Volt egy méhüregtükrözésem a lombik előtt, mintát is vettek a méh falából.
Gonal F volt a stimuláló 10 napon át, közben szedtem Prednisolont, de csak én (12db).
8.cn-től ment a Cetrotide (6 db), használni kellett hüvelykrémet (4 alkalom), tüszőrepi Ovitrelle.
Punkciótól Tinidazol (4db).
Punkció után indult 2 naponta a Prontogest szuri, minden nap Clexane, esténként 3 Utrogestan (ezek most is mennek), Isostar ivás (3-4 nap) és Medrolból (10xfél).
ET utáni nap volt 1 szuri Gonapeptyl.
Már a program elején elkezdtem a D vitamint, C vitamint, Ladeevit-et, Folsav-at.
Amit a legfontosabbnak tartottak az új helyen és így én is, hogy NEM SZABAD FEKÜDNI!
Transzfer napján pihiztem, de a következő nap már sétáltunk egy jó nagyot, aztán itthon voltam, de sűrűn sétáltam, felálltam, NEM FEKÜDTEM! Meggyőződésem, hogy kell a mozgás a vérkeringés miatt :)
Nagyon várom a holnapi vérvételt!

Mert ilyet még nem látott a világ ET+12 hCG eredmény

112 mIU/ML
Popi terhes :):):)

Nem részletezem, B-t hívtam, nagyon örült, elcsuklott a hangja, mondta, hogy nagyon szeret.
Én is nagyon szeretem :) és én is örülök, de azért óvatosságra intettem, mert én már csak ilyen vagyok, ilyen lettem 8 év alatt, míg vártuk ezt a hírt.

Terhes vagyok!
Hihetetlen, de igaz!
Atya ég, 8 év után és mindazok után, amin átmentünk! Mikor már elvesztettem a hitem, mikor már azt gondoltam, velünk nem történhet csoda, akkor megtörténik!

ET+12 teszt

Vérvétel eredmény várható időpontja: dél körül!
9 óra van! Addig megzakkanok :)

Kicsit korán indult a mai nap.
Hajnali kettő körül már fent voltam, de erősen igyekeztem visszaaludni, mert tudtam, hogy fél 5-kor kelnem kell. Először hőt mértem, 37,1. Aztán pisiltem egy tesztelőset, aztán 4:45-kor keltettem B-t és az orra alá dugtam a tesztet. Szegénynek szoknia kellett a kislámpa fényét, de azt mondta megérte, hogy felkeltettem :) Aztán kiégettem a retináját, mert az orra előtt fényképeztem le, hogy meg tudjam majd mutatni.
B szerint félhomályban is látni, szerintem is sokkal egyértelműbb, mint a korábbiak. Ugyanebből a fajtából van még egy csíkom, azt majd vasárnap ellövöm, hogy tényleg legyen mivel összehasonlítani! Persze csak akkor, ha a mai vérvétel indokolja majd!
Szeretném!!!! Nagyon nagyon szeretném!!!!!
Mielőtt eljöttem, B átölelt, megsimogatta a hasam és azt mondta, hogy szeretlek benneteket!
Na megyek, mert mindjárt bőgök!

Győr 8. (5. lombik, 30.cn) ET+10 hCG vérvétel

Éjfél körül kimentem pisilni, utána nem tudtam elaludni. Kb. 4 körül talánmégis sikerült, aztán 5:30-kor csörgött az óra. Mértem hőt 37,1 volt. Csináltam tesztet is. Elég hamar jelentkezett az a haloványka, ami a képen látható. (élőben ismét erősebb a második csík) B. mikor meglátta, közölte, hogy "Te Schwanger vagy", hát jót mosolyogtam.

Győrben 7:30-kor megvolt a vérvétel. Egész jó kedvünk volt, kuncogtunk, meg nevetgéltünk, hogy velünk minden ok lesz. Aztán mikor 9-re visszamentünk, már nem éreztem azt a biztonságot. Sőt. A főnővér behívott. Mondta, hogy még ő sem tudja az eredményt, de azt szokták mondani, hogy akinek recept van a dossziéjában, az jót jelent. Kinyitotta. HCG 48. Puff neki. Mondta, hogy ez nem valami sok, de a progeszteronom az jó, mert 33. Újabb vérvétel hétfő reggel, addig is kell még a Clexane, és a Prontogest. Na itt lett egy kis bonyodalom, mert nem volt az Intézetben Prontogest, nekem pedig már csak 1 ampullám maradt, a futár azt mondta telefonon, hogy csak jövőhét csütörtökre tud szállítani. A főnővér nagyon rendes volt, próbált telefonálgatni, még a pesti Kaálit is felhívta, de nem tudott szerezni. Mi is telefonálgattunk, még Schwechat-i reptéren lévő gyógyszertárat is megkérdezte B. ismerőse, de sehol semmi. Aztán kaptam egy másik számot, ez egy másik futárszolgálat Pesten, ott azt mondták a telefonba, hogy segítenek, menjek. És tényleg! Már várt egy doboz :)
Kata is segít (köszönöm itt is!), mert van neki otthon, szóval a szurik meglesznek időben!
Úgy érzem úgy lehetek csak nyugodt, ha pénteken nézetek Pesten egy hCG-t, remélem nekiindul a növekedésnek!!!!
Hogy nekünk semmi nem megy egyszerűen :(

Talán majd holnap

Úgy képzeltem, hogy punkció után 14 nappal majd leugrik a két csík a tesztemről, szaladok be B-hez, keltegetem, hogy apuka lesz.
Nem ugrik, nem szaladok, nem keltegetem!
Ha akarom látom azt a második csíkot, ha nem akarom nem látom. Hőm 37,2.
Közben nekiállt érdekesen fájni a hasam, olyan, mintha a petefészkeim szeretnének távozni.
Minél többet nézem, annál jobban látom, de ennek egyértelműnek kellene lennie!
Nem egyértelmű!
Telefonról valamiért nem engedi feltenni a képet, majd gépről felrakom később.

Beértem az irodába.
Őszintén szólva, ahogy nézem, ezen a fényképen szerintem semmi nem látszik, élőben azért sokkal jobb volt a helyzet!

B. azt mondta, hogy ő látja a második csíkot és mivel ő még ilyet nem látott, szerinte ez jó! Azért édesen megkérdezte, hogy mikor kivettem a dobozból láttam-e rajta csíkot, mert ha nem, akkor ez most került oda :)
Egyszer volt egy szellemcsíkom valamikor régen.
Nagyon gáz ez a kép :(
A hangulatom is gáz :(
Úgy érzem, hogy még a hasam is visszaállt eredetibe, egyedül a hőm érdekes.
Bakker :(

Lehet, hogy mégis?

Habár nem teszteltem, azért stikában hőt mértem, mert gondoltam lehet, hogy majd megnyugtat amit látok és hát....mondjuk meg is nyugtat kicsit  :)
szombat 37,2 °C
vasárnap 37,1 °C
hétfő 37,15 °C
Úgy emlékszem azokból az időkből, mikor hőt mértem, hogy nem volt ilyen magas, főleg nem 3 napon keresztül, ráadásul ciklus végén. 28. cn van ma.

Ma 10:40-kor erős hányinger fogott el, ki is mentem a mosdóba, de aztán semmi.

B. látta rajtam tegnap is, hogy be vagyok fordulva. Azzal nyugtatott, hogy ő tudja, hogy minden rendben lesz és azzal a kérdéssel barátkozik, hogy apuka lesz. Nem mertem mondani semmit.

Erős késztetésem van, hogy tesztet vegyek :) de mit fogok csinálni, ha nem lesz két csíkom?

Na jó, rakok ide egy zebrát, hogy ráhangolódjak a több csíkra :)
Amennyiben sikerült, akkor vándorzebrává avatom és küldöm majd szerteszét :):):)

Kötekszem veletek és magammal :)

Tündérbogár virágszálak vagytok, ahogy biztattok, hogy jó jel a pattanás és a torokkaparás, DE

- Rájöttem, hogy hétfőn ültem egy kocsiban, ahol ment a légkondi és bár kértem, hogy kapcsolják ki, talán már későn volt. (AZ IS IGAZ, HOGY HA EZ HÉTFŐN VOLT, AKKOR MÁR KEDDEN KELLETT VOLNA ÉREZNEM ÉS ÉN IS HALLOTTAM MÁR MEGFÁZÁSOS TERHESSÉGI TÜNETRŐL)

- Pattanásaim voltak a kezelés elején, gondoltam, hogy a hormonoktól, de aztán elmúltak és most újra jöttek, így kalkuláltam ki, hogy meg fog jönni. (AZ IS IGAZ, HOGY NEM ILYEN PATTANÁSAIM SZOKTAK LENNI)

- A haspuffadás nagyjából abbamaradt. Azt olvastam, hogy a puffadás jó jel, de mivel már nem olyan....
(AZ IS IGAZ, HOGY A NACIMBA AZÉRT NEM ÉRZEM MAGAM KÉNYELMESEN, KI KELL GOMBOLNI ÉS A SZURKÁLÓDÁS AZÉRT MARADT)

A mellbimbóval történő üvegvágásra nem jelentkeztem még, de képes lennék rá :) viszont ez nem jel, hiszen a gyogyiktól van!

Tegnap este már prüszköltem is, így megittam 1 liter teát, ettem egy kis mézet, betekertem a torkom, felvettem a csíkos zoknim, betakaróztam jól és úgy döntöttem reggelre jobban leszek :) Kicsit még száraz volt a torkom reggel, de rányomtam egy kis mézet, aztán ma mézes negróval fogom kezelni!
Nyulacskának rakom fel a képet, hogy lássa, tényleg van ilyenem :)

A semmiről

Úgy gondoltam, hogy a sok semmiről nem írok, de aztán rájöttem, hogy írnom kell mindenről, mert nehéz a várakozás.
Tegnap elég brutálisan puffadt a hasam és hol a bal, hol a jobb oldalon szurkálódnak. Természetesen hazaérve rákerestem az alábbiak szerint: transzfer utáni puffadás, majd elolvastam ami szimpi volt, miszerint ez jó jel, a többi meg nem érdekelt. Még kutakodtam itt-ott a beágyazódás lehetséges időintervallumával kapcsolatban, de túl sokféle variációt találtam. Próbálgattam számolni, de aztán hagytam a fenébe. B. különben is le akar tiltani a net-ről, de hát a melóhelyen nem tud :)
Délután kaptam egy nagyon kedves telefont, az a lány hívott, akit korábban már említettem. A "mesternél" ismertük meg a párt és ők is lementek Győrbe és Ő IS TERHES :) Mint tudjuk én is PUPO :D
Ő is puffadt, nem is merte beadni magának a Gonapeptylt. Nálam az újra puffadás nemrég jelentkezett. Nagyon jól esett, hogy hívott és mondta, hogy a férjével sokat gondolnak ránk és drukkolnak, hogy sikerüljön. Egy másik régi ismerőssel skype-n beszéltem, nekik sem volt egyszerű menet a babaproject, de a végén spontán sikerült. Ő írta, hogy összeszorult a torka és könnyes lett a szeme, mikor írtam, hogy ketten vannak odabent és szerdán a vérvételkor minden kiderül. Azt mondta imádkozik értünk.
Ma reggel az ügyeleten másik nővér adta be a szurit, mint eddig. Kérdezte mihez kell, mondtam, hogy lombikprogramhoz. Azt mondta, hogy "adja Isten, hogy sikerüljön". Kérdezte, hogy mióta próbálkozunk, mondtam 8 éve. Hitelen olyan soknak tűnt, ahogy kimondtam. Megköszöntem a szurit, ő azt mondta egészségemre és kívánja, hogy sikerüljön. Ezek jóleső dolgok :)
Ma reggel ismét szembe jött egy kép a FB-n. Ismét ikrek és ismét fiúk :) Egy kedves barátunk húga fotózik és egy frissensült család képeit közölte.

Persze ma reggelre már nem volt akkora a hasam, mint tegnap, és ismét vannak pattanásaim, nem is gyengén, ami nálam a mensi jele, így persze egyből kattant az agyam, hogy akkor ennyi volt.

Na akkor egy kis számolás, csak hogy a földhözragadt énem jól érezze magát és legyen valami valós, kézzel is fogható ezzel a terhességgel kapcsolatban a hülye megérzéseimen és idióta lelki hullámzásaimon kívül :)
24. cn van ma. ET+4. Bár múlthét kedden volt a punkció és én úgy gondoltam, hogy akkor vasárnap már 6 napos embriókat kapok vissza, azt mondta a nővér, hogy a keddet azt nem kell számolni, így 5 naposak voltak a pötyikék. Ezek a tények :) semmi egyéb.
És még egy kérdés! Azt olvastuk a győri tájékoztatóban, hogy a punkciót követő 10 napban nem ajánlják a házas életet, ezt tartjuk is, de utána nem tudom, hogy merjük-e majd? Várjuk meg a vérvétel eredményét, aztán majd mondanak valamit erről?

Úgy ébredtem, hogy kapar a torkom, olyan, minta hideget ittam volna, de se hideg, se légkondi nem volt a közelemben. Még hiányozna most egy torokgyuszi!

Ennyit a sok semmiről :)

Egy képről

Bár megfogadtam, hogy nem írok minden nap, mert úgysem történik semmi és csak a hullámzó lelki és idegállapotomat tudnám ecsetelni, de most mégi írok, mert úgy korrekt, ha a pozitív dolgokat is leírom, nem csak a parás részeket!
A múltkor az a hülye film nagyon betalált, máris úgy éreztem nekem szól és levontam a legrosszabb következtetést. Jellemző!
Tegnap beszélgettem egy barátnőmmel, szerinte jó, ha beszélgetek a pöttyökkel, mondtam neki, hogy én a múltkor is beszélgettem és hogy jártam. Szerinte ajánljak fel jó dolgokat, hogy legyen kedvük maradni. Szívünk minden szeretetét adjuk most is, csak elég lesz :) egyéb opciót nem merek felajánlani, legfőképpen azt nem, hogy ha nem akarnak maradni, akkor azt is elfogadom. Barátnőm így mondta, de nem volt szimpi ez a rész! Bár mondjuk nem lenne más választásom, de csak ne mondjak ki ilyeneket, nem?
Mondta ő is, de próbáltam alkalmazni én is korábban, hogy kértem jelezzenek, hogy mi újság van odabent. Tegnap este is valami hasonlót próbáltam (az a gond, hogy nehezen tudok ellazulni, mert egyelőre több az izgalom bennem) illetve hajnalban, majd arra a fura didergésre, remegésre ébredtem mint a korábbi lombikokkor is. Van, hogy csak a hasamban érzem. Nem is tudom leírni, olyan, mintha fáznék, és hol itt, hol ott, de aztán az egész testemen végigfut valami. Persze lehet, hogy tényleg megizzadtam, aztán fáztam :) Mindegy is! Ma reggel a FB-n egy ikerbabás kép fogadott. Úgy döntöttem ezt az üzenetet küldték :) A képen két fiú van, akik Spanyolországban születtek és megszületésük után összefonták a kezüket, úgy pihiztek :)

Amennyiben 2 fiunk lesz, bajban leszünk a nevekkel, mert abból nekünk csak 1 van :D
Érdekes, mert barátnőm azt is mondta, hogy neveket is kérhetek tőlük, hogy ők mit választanának! Hááát lehet szükség lesz rá :D

Hogy én mekkora hülye vagyok

Megnéztünk egy filmet, amit  az előzetese alapján jónak találtunk. Helyes kis filmnek tűnt, Timothy Green különleges élete. Már pár perc múlva rossz érzés fogott el. Arról volt szó, hogy a párnak nem lehet saját gyereke és ki vannak borulva. Nem is tudom mennyi idő telt el, mire ki mertem mondani, hogy ez most nekem kicsit fura, hogy miért most nézzük. Aztán ment a film, kicsit megnyugodtam. A szülők cetlikre írták milyen gyerekük lenne, ha lehetne, majd egy dobozban elásták a kertben, ahonnan kinőtt egy gyermek. A gyereknek levelek nőttek a lábán. Mondtam B-nek, hogy írjunk cetliket, tegyük a hasamra, hogy nekünk onnan legyen. A filmben közben elkezdtek hullani a kisfiú levelei és el kellett mennie, mikor az utolsó is lehullott. A szülők sírtak és hogy én ne B előtt sírjak kimentem a fürdőbe, de alig bírtam visszafojtani a zokogást. Egyszerűen azt éreztem, hogy mi sosem kapjuk meg, hogy vér szerinti gyermekeink szülessenek. Éreztem, hogy nem jó, hogy visszafojtom a sírást, de csak sikerült, közben azonban megszakadt a szívem. Arcot mostam és arra jöttem vissza, hogy megérkezik a kislány, akit örökbefogadnak.
Bár magamba folytottam, talán valamekkora feszültség mégis felszabadult.
Bejöttünk a hálóba, még mindig zaklatottan, B látta rajtam, hogy nem vagyok jól (már a film közben is látta) Kicsit még könnyeztem. Azt mondta, hogy lemaradtam a lényegről, mert mikor a kisfiú elment, írt egy levelet, amiben az volt, hogy a szülők felkészültek arra, hogy szülők legyenek és hogy ne csak a szomorú részekre koncentráljak stb. Szóval megnyugodtam.
Aztán egy sorozatban egy nő rosszul lett és hányt. Mire gondoltam? Igen, arra, hogy biztos terhes!
Na jól van elteszem magam holnapra, mielőtt bekattanok.

Győr 7. (5. lombik 20. cn) ET és a másnap

Tegnap más pácienssel nem találkoztam az Intézetben. Olyan volt, mintha csak miattunk lennének ott. Megérkeztünk, máris hívott a biológus hölgy, hogy megmutassa az embriókat. B azt mondta hogy menjünk mert ŐK fent várnak minket :)
1 hólyagcsíra és 1 annál korábbi állapotú pötyit láttunk. A többiekről sajnos csak annyit tudtunk meg, hogy még nincsenek fagyasztható állapotban, holnap telefonálni kell. Ez kicsit elkeserített. Megnéztük őket és már mehettem is öltözni. A dokira kicsit várni kellett. Akkora már lassan 2 órája nem pisiltem, de egész jól bírtam. Végre megjött a doki, előkészített (kicsit alaposabbnak tűnt mint bármikor korábban) Transzfer előtt volt ultrahang, megtudtam, hogy a nyálkahártya 10,6 mm. Ennek örültem, majd megkaptam a 2 pötyit, csináltak egy uh-t ellenőrzésképpen, aztán már gurítottak is ki. A beültetettekről kaptam uh képet :) Pihiztem még, B ott lehetett, elolvastattak velünk pár oldal ajánlást transzfer utánra. Nem hozhattuk el, így azt tudom elmondani, ami megmaradt :)
A lényeg a közepes aktivitás! Nem jó feküdni! Ehhez képest alig bírtam tegnap délután ébren maradni, így feküdtem, de egy kicsit sétáltam is :)
Ma reggel telefonáltam, kiderült, hogy nem tudnak fagyasztani. Már tegnap is kattogtam rajta, hogy miért kérdezgette tőlem a dokim, hogy hová lett az a sok sejt a korábbi lombikok alkalmával, ha most ők sem tettek többet, mint vártak és nem fagyasztottak. Próbálok annak örülni és abban bízni, ami odabent van. A biológus szerint ők nagyon szépek.
Egyelőre nem érzem, hogy felhőtlen lenne az érzés, de remélem túllendülök hamar!

Holnaptól

Elhiszem, hogy holnaptól terhes leszek, ezért ma még vettem egy jó forró fürdőt.
Holnaptól zuhany!
Holnap szép ruhában megyek, mert ez az esemény igen is megérdemli.
Holnaptól terhes leszek.
Miért ne hihetném el, hogy nekünk is sikerülhet?
Sikerülni fog, mert holnaptól... :)
Holnaptól kezdődik a mi új családunk közös története.
Holnaptól büszke leszek arra, hogy a pocakomban vannak.
Holnap 9:30-tól!
Persze lesz egy kis csúszás, de az elmúlt 8 év után, az a pár perc már nem fog számítani!
Nagyon várom :)
...és még egy kis plusz: 
az esküvőnk is vasárnap volt és 19-én. Igaz, hogy szeptemberben, de ez most apróság :) ! Tegnap hívta fel erre a figyelmemet B :) Szóval minden stimmel ;)
Holnaptól terhes leszek! 
Vagy ezt már mondtam? :D

18. cn és az eddigiek

Nem vagyok valami profi táblázat gyártó, de azért összeírogattam, hogy mi volt, hogy volt eddig.
Nagyon frappánsan beszíneztem, ami már meg is történt :) Izgi, hogy még nem tudom mikor kell lemenni transzfer után a vérvételre, ezért csak péntekig írtam a sort, az lesz ET+12. Korai lesz?
A hüvelykrémet már egy nappal előbb el kellett volna kezdeni használni, de elfelejtettem, így csak másnap kezdtem el, viszont a felírt 4 adagot azért elhasználtam!
Nem tudom, hogy a Clexane-t meddig kell majd szúrni, de minden szúrás helye elég durván belilul a hasamon :( Nem szeretem!
A Prontogest miatt az ügyeleten szoktam kezdeni minden 2. reggel, mivel azt izomba kell szúrni és azt nem vállalom magamnak. Ma konkrétan csípőn szúrt a hölgy. Ott is van izmom? Vasárnap leviszem magammal Győrbe, hogy ott adják be.
Jön majd még a sorba egy szuri, a Gonapeptyl, ezt azt mondták, hogy transzferkor megkapom ott! Érdekes, hogy most kell ezt szúrni, de mindegy, én már semmin nem csodálkozom :)
Amint meglesz minden a táblázat alján is, reményeim szerint feltüntethetem a HCG értéket is, ami terhességképes lesz :) akkor majd újra felteszem.

Jól számolom, hogy 6 napos blaszto babákat kapok? Ilyen még sosem volt :) De még olyan sem, hogy a harmadik napra azon a kettő, max. három pöttyön kívül sikeredett volna bármi is. Se fagyiba, se pocakban maradósan.
Be vagyok ám sz@rva, hogy mit mondanak majd vasárnap. Sőt rettegek! Bár nagyon bízom és remélek még mindig, az a nyavalyás tutira szeretek menni énem, csak sustorog, hogy ne éljem bele magam.
B. csak annyira biztos magunkban, hogy névnapomra nem kaptam Nickelback koncertjegyet, amit azzal kommentált, hogy novemberben már 7 hónapos terhesen nem gondolja, hogy a dühöngőben a helyem :)

Íme:

Néhány, amit szeretek, de csak hangosan :)
 Nickelback -If Everyone Cared
Nickelback - How You Remind Me
Nickelback - Photograph
Nickelback - This Afternoon
stb
stb
stb

Eredmények Győrből

Gondoltam, a mai, korábban írt bejegyzéshez csatolom az infót, de aztán úgy éreztem ez mégiscsak megér egy saját, külön bejáratú bejegyzést :)
Fél óra telefonálgatás után sikeredett elérni egy embriológust! Tűkön ültem, mert a főnököm meg rám várt, hogy feladattal lásson el, én meg nem mentem, mert a telefonon lógtam. Megkaptam az embriológus közvetlen számát, de a sokadik sikertelen telefon után inkább újra próbálkoztam a központtal és egy kis ide-oda kapcsolgatás után felvette valaki, aki informált.
Kiderült, hogy nem 12 sejtem volt, hanem 11, de nekem ez a szám jobban is tetszik! Két egyforma ;)
Nagyon komolyan hallgattam a telefonban a hölgyet, nem is mertem megszólalni és kérdezni, minden elmondott szépen magától.
9 petesejtben mutatkozik szabályos megtermékenyülés, így beteszik őket egy spéci cuccba és rá sem néznek vasárnapig, amikor is a beültetés lesz! Megkérdezte a hölgy, hogy hányat szeretnék visszakapni, mondtam kettőt, megkérdezte kérek-e embriófagyasztás, mondtam igen, majd kérte a hölgy, hogy szombaton telefonáljak a pontos időpontért, mondtam rendben.
Felhívtam B-t, tetszett neki a szám (mármint nem az én szám, hanem a sejtjeink száma), aztán anyuékat informáltam. Apukám szerint, mivel ma van a névnapom, a 8 napba bele is fér ajándéknak a transzfer!

Most kezdtek örülni és vigyorogni.

Győr 6. (5. lombik 15.cn) Frász és frász

Minden simán indult (kivéve a kevés éjszakai alvást), leértünk 8-ra, szinte azonnal hívtak a műtőbe, gondoltam ez milyen jó, nem is kell várni, haladjunk, haladjunk, jöjjön a punkció! Átöltöztem, kijöttem hálóingben, gondolván, ha ennyire sietünk, akkor akár mehetünk is (átöltözéskor nagy zavaromban, már majdnem a lábzsákot húztam a fejemre, fel sem tűnt, hogy a fehér sityak oda volt készítve). Álldogálok a folyosón, kiküldenek a mosdóba, elmegyek a mosdóba, pedig nemrég voltam, legyen mindegy úgy, ahogy ők akarják.
Ismét ott állok a folyosón, mire közlik, hogy üljek vissza az öltözőbe. Várok és várok.
Jönnek értem, terelgetnek, komolyan érzem a sürgetést. Felcsücsülök. Megszólal egy hölgy, a lábam között épp takargatás közben, hogy "Ez nincs felvágva". MI NINCS FELVÁGVA? MIT AKAR Ő OTT FELVÁGNI? Kiderült, hogy az a takaró akármi alattam nincs középen felvágva, és mivel az egyik nővér épp tanítgatott ott valakit, el is mondja, hogy azért kell felvágni, mert amikor folyik a vér, akkor ne fröcsögjön szét. Köszi az infót! Lehet, hogy ezt nem akartam hallani? Jön a szokásos kérdés, van-e gyógyszerallergiám. Mondom a hölgynek, hogy én lennék az, akinek gyerekkorában beadtak valami szemcseppet és belobbant a szeme, akkor annyit mondtak anyukámnak, hogy jegyezze meg, atropin érzékeny vagyok. A hölgy emlékszik is, mondja, hogy "magának nemrég volt HSC-je", mondom igen, én lennék az, majd megkérdezi, hogy van-e gyógyszerallergiám!!!!!!!!! Ránézek kérdőn, szinte értetlenül. Észrevette, hogy le vagyok döbbenve a kérdése hallatán, úgyhogy gyorsan rávágja, hogy ezen kívül. A bizalom itt elveszett.
Nem szoktam fennakadni orvosi dolgokon, de a betanítós nővérke csak mesélt és mesélt a másiknak. Miért kell több kesztyű, milyen szerszám és eszköz ide-vagy oda stb stb stb.
Másik hölgy beköti az infúziót. Fáj. Kérdezem a hölgyet, lehet-e tenni valamit, hogy ne azzal a roppant erős hányingerrel ébredjek, mint a múltkor. Azt mondta, hogy nem ígér semmit, de ha a HSC után volt, hátha most nem lesz, mert ez egy másik műtét. Nem győzött meg, de jóindulata jeléül beadja a hányinger csillapítót, majd távozik.
Egyszer csak azt veszem észre, hogy percek óta nincs bent senki. A faliórára néztem, akkor láttam, hogy már igen csak elment az idő, kb. 10 perce egyedül fekszem, kezd kényelmetlen lenni. Lábam leszíjazva szerteszét, jobb kezem kifeszítve, tű benne, a saját szívhangom csipogását hallom, a kezem már fázik. Bal kezemet már begyűrték a hasamhoz, hogy ne kolbászoljon el műtét közben. Így fekszem és nem történik semmi. Felnéztem a plafonra, néztem a képet, amin a két kisgyerek puszilkodik és hirtelen azt éreztem, hogy én bizony nem is akarok gyereket. Nagyon fájt az érzés. Kiszolgáltatott volt a helyzet, azt hiszem kétségbeestem, hogy mit keresek én ott, mintha nem tudnám miért mentem. Még eltelt így 10 perc. Észrevettem, hogy valaki bejött. Kicsit megemeltem a fejem, egy doki volt, bemosakodott, de aztán csak a pakolászást hallottam, nem köszönt és nem szólt hozzám. Megint jött valaki, ismét egy férfi, ő sem szólt hozzám. Néha rápillantottam az órára, láttam hogy megy az idő és hogy már fél órája ott fekszem, ebben a roppant kényelmetlen helyzetben, körülöttem sehol senki. Egyszer csak meghallottam Kőrösi doki hangját. Konkrétan közölte, hogy akkor jó éjszakát, egy férfi azonnal nyomta be az altatót (őt sem ismertem, azt sem mondta fapapucs). Még arra emlékszem, hogy Kőrösi doki megkérdezte ezt a férfit, hogy hogyan lesz a fehér folyadékból színes álom. Ekkor 9 óra lehetett én pedig fél 10-kor már ébredtem is. Szerencsére hányinger mentesen, de semmiféle színes álomra nem emlékszem. Arra keltem, hogy a korábban említett férfi, aki beadta az altatót, valakivel nagyon beszélget telefonon. Szerintem a lánya érettségizhetett, mert sok volt a "drágám" és az "ügyes voltál", majd távozott, de a telefonját ott hagyta, úgyhogy a következő ébredésem a telefonra történt, ami nem volt halk! Úgy döntöttem megpróbálok ébren maradni, hogy lássák fent vagyok. Észre is vették, így beengedték B-t. Ő mondta, hogy 12 sejt lett. Örültem! Pár szót váltottunk, de mondtam neki, hogy úgy néz ki, nekem délig feküdni kell és hol ébren vagyok hol nem, úgyhogy menjen nyugodtan. Szegény csak ott állt felettem karba font kézzel. Sehol egy szék, sehol egy ember, aki széket adna neki, így kaptam egy puszit, majd távozott. Ismét ébredtem, akkor úgy tűnt, valami logisztikai központban vagyok, mert nagy volt a hangzavar, hatalmas dobozok puffantak és csúsztak a kövön. Megérkezett a szállítmány. Úgy gondoltam nekem ennyi elég is lesz az alvásból, úgysem tudok pihenni. Akkor már a 2. zacsi infúzió csöpögött. Jött a hölgy, kérdezi hogy vagyok, mondom jól, kérdezi átülnék-e a fotelbe...átülnék, de nem veszi ki a branűlt, ismét beköt valamit. Vártam, hogy lecsöpögjön, remélve, hogy hamarosan szabadulok. Mikor átültem a fotelbe, szólt a hölgy, hogy ehetek és ihatok. Volt az asztalon limonádé és pár hangya. A limonádénál maradtam. Az ennivaló ismét nem volt nálam. Hogy lett volna nálam? Egy zacsit kellett volna magamra kötni a kajámmal vagy hogy? Mindegy! Egyébként később megkaptam, hogy jó lett volna, ha eszem is, de mielőtt távoznék, töltsek ki egy papírt az embrió fagyasztásról, ott egyedül, bekötött tűvel a karomban, hogy hány évik kívánom, hogy megőrizzék.  MIVAAAAAAAN? Altatás után olvasni sem tudok, nemhogy döntést hozni. Mindegy, kitöltöttem, majd kimentem a mosdóba, hogy mindenki örüljön! Kértem vegye már ki a karomból azt a vackot. Először húzta a száját, hogy ha kiveszi és rosszul leszek, akkor már nem fog tudni segíteni. A múltkor nagyon rosszul voltam, mégsem segített semmi, úgyhogy úgy döntöttem vállalom a kockázatot. Felöltöztem és távoztam.
Fent megvártuk Kőrösi dokit, megbeszéltük, hogy mik a teendők, mikor kell telefonálni, mi várható.
Szúrni kell ezt-azt, bevenni ilyen-olyan gyógyszert. Kérdeztem, hogy mire lehet számítani? Azt mondta, hogy holnap meglátja hogy alakulnak a dolgok, ha olyan amilyen, akkor beteszik a WOW-ba, és rá sem néznek 5 napig.
Hazafelé lettem igazán rosszul, majdnem hánytam a kocsiban. Otthon nagyon nehezen mozogtam, ki akart szakadni a hasam. Feladat, hogy haskörfogatot és súlyt kell mérni 3-5 napig és ha 3 kg, vagy 3 cm növekedés lenne, azonnal telefonáljak a recepcióra, vagy ha nincs már munkaidő, akkor menjek a papírjaimmal az ügyeletre. Szép kilátások. Ma is nehézkes a mozgás, de kibírom!
Van még fél órám a telefonig. Kezdek izgulni!

Ma lesz a napja

0:22 még nem alszom. Már elfelejtettem milyen is ez. Milyen némán, nyugodtan fekve, normál pulzussal megfeszülni, nem aludni, csak várni a reggelt. Bevallom, mikor másnál olvastam, hogy punkcióra megy, hiába próbáltam átérezni nem ment, pedig nekem ez az ötödik lesz. Átéltem párszor, mégis milyen könnyedén vettem másokét. Hogy történhetett? Drukkoltam másokért, de elfelejtettem az érzést, milyen várni a reggelt. Hálás vagyok azokért a megjegyzésekért, amit az előző bejegyzéshez írtatok, mert hiszem, hogy valóban támogattok gondolatban!
Rita azt írta, hogy nem látszik rajtunk a küzdelem és mind szépek vagyunk, de nemrég jártam a fürdőben, belenéztem a tükörbe és láttam a maszk nélküli önmagam, láttam az elmúlt 8 év sikertelenségének ráncait, láttam, hogy most nem fog segíteni egy jól irányzott poén. Nem segít a humor. Most meztelen az arcom, most a saját szemembe nézek, most nincs hazugság. Félek. Próbálom könnyedén venni, de tudom, hogy nagy a tét. Ez most nem mindegy, hogy hogy lesz és nem csak a punkcióról beszélek.
Na, lassan azért összeszedem magam, vagy inkább jobb lenne szétesni, hogy elaludjak végre.
Azért elnyomok egy hajrá Szabó nénit, mert ez sokat segít :P
Popi! Szedd össze magad! Maholnap felnőtt nő vagy!