Írnom sírnom kell

Le kell írnom, mert fáj!
A múlt hetem úgy nézett ki, hogy hétfő, kedd normál munkaidő 8-16.
Szerda 6-kor már indultam, 15-re értem haza, majd 19:30-kor újra indultam és 22:30-ra értem haza, másnap 9-19-ig meló (ebben már volt erős fizikai, mert a kollégák nem haladtak és nem tudtam csak ott állni), aztán pénteken 8-tól már csörgött a telefonom, 12-re kellett beérnem, de csak szombat hajnali 4-re érkeztem haza ismét. Röviden kidolgoztam a belem, hogy végezzünk egy fontos melóval. Hajnalban már éreztem, hogy fáj a tüdőm, a hátam majd beszakad, köhögtem is, főnök is hallotta a telefonba, hogy szarul vagyok. Hazaérve sírógörcsöt kaptam és azt mondtam B-nek, hogy én ezt többet nem csinálom, mert rajtam kívül nem sokakat érdekelt, hogy ezzel a melóval, ha törik, ha szakad meg kell lenni. Vitatkozni kellett, meg anyázni, ami nem az én stílusom, közben meg ugyan azt csináltam mint ők, pedig nem az volt a dolgom, nekem csak felügyelni kellett volna. Mindenkit vissza kellett hívni a munkaterületére mert szartak bele, én javítottam utánuk. Szombat délután hívott a főnököm, addigra már nem volt hangom, viszont volt lázam :) B beszélt vele. Főnök megköszönte az odaadó munkám, majd sajnálattal konstatálta, hogy ennyire lerobbantam. Beérkeztem hétfőn (betegen) elmeséltem mi történt, megbeszéltük mi lesz, hogy lesz, de simán végigcsináltam a napot anélkül, hogy haza küldtek volna. Ma szintén bent vagyok, taknyom-nyálam egybe (nem tudok táppénzre menni, mert a bejelentett fizum után az lófüle, így a lombik előtt nem lehet, hogy nincs normál fizum, szabira pedig nem tudom mennyire lesz szükségem).
NA DE AMITŐL MAJDNEM FALNAK MENTEM:
Kedvenc kolléganő azon a pénteken, amikor orrvérzésig melóztam, nem dolgozott az irodában, mert szombat hajnalban ő is ment, de csak ellenőrizni (na jó nem akarom ezt annyira lenézni, mert én is megyek minden héten és bár nem kemény meló, qva fárasztó tud lenni). Mikor hétfőn megtudta, hogy én szombat hajnalig melóztam, lazán beszólt (főnökség előtt persze), hogy kezet foghattunk volna, mert ő is dolgozott!!! Annyit tudtam csak mondani, hogy nem lett volna időm kezet fogni!
Most kb egy órája kezdett érte aggódni az egyik főnök, hogy mért nem megy már haza, mert tegnap este papírokat kellett vinnie a kollégáknak (megjegyzem, már tegnap elmondta többször, hogy majd valamikor lecsúsztatja!!!!) és valamikor 23-körül ért csak haza, szóval menjen nyugodtan.
De hogy van az, hogy az én + tízen órámat semmibe veszik? Itt ülök betegen, de nekem senki nem mondja, hogy maradjak nyugodtan otthon holnap!? Ma is megemlítette a kedvenc, hogy ő akkor holnap később jön, mert csúsztat, erre csak "felnyögtem", hogy én is csúsztatnék. Főnök közölte, hogy ok, kúráljam ki  magam, majd úgy ment el, hogy akkor fél 8-ra vár reggel, mert akkor indulunk!
MI VAN????????????
Már megint ott tartunk, hogy lombik előtt, meló utálattal, nincs hová tovább lépni, mert kinek mondjam, hogy bocsi, igaz, hogy most kezdtem, de lombikozni megyek :)
Vicces leszek, mikor fizuemelést kérek és nem kapok, viszont az elvárások nem csökkennek! :(
Hogy kell visszavenni a lelkiismeretes melóból?

Szerte szana szét

Sok a meló, remélem meg lesz a gyümölcse, mert ha nem...........akkor nagyon mérges leszek és szomorú!
Még sosem kértem egyik munkahelyemen sem fizetés emelést, de most sajnos eljutottam ide. Sosem érdekelt, hogy ki mennyiért dolgozik, ezért nem is szándékozom összehasonlítani magam senkivel, remélem így is menni fog! Kora reggeltől, késő estig dolgozom. Hazaérek és csak beesek az ágyba. A héten már félkómásan panaszkodtam B-nek, hogy mi már nem is fogunk sex-elni!? Mire ő azt mondta, hogy épp most gondolt rá, mire én csak annyit kérdeztem, hogy ha nem zavarja, hogy én közben alszom.... :) De zavarhatja, mert nem volt semmi :)
Valahol jó is, hogy totál leterhel a meló, mert őszintén szólva, ha épp sikerül gondolkodni, akkor rájövök, hogy be vagyok tojva a negyedikei győri látogatástól. Ehhez tartozik, hogy a héten hívtak fel az orvosiból, hogy be kellene fizetnem 15.000.- Ft-ot, mert különben nem kapom meg a Hepa leleteimet. Na köszi, még jó, hogy azért mentem a háziorvoshoz, hogy ne kelljen fizetni!!! Utána fogok nézni, mert tudom, hogy megkaptam valamelyik Hepatitis leletemet, szóval nem tudom most mi van, de arra sincs időm és energiám, hogy kinyissam a leletes mappám :(
Örökbefogadósék hívtak, hogy elfelejtettem elküldeni a határozatunk másolatát és egy fényképet magunkról. Nem emlékszem, hogy olvastam volna bármelyikről is, hogy kell. Persze kép nincs rólunk normális, csak az esküvői, azt meg nem küldeném el! Még jó, hogy van fotós ismerősünk, így megkértük őket, de hogy mikor jutunk el oda, az talány!
Szét vagyok esve :(
Szívesen írnék még és olvasnék többet, de most csak ennyire tellett így össze-vissza.

Mandala

Próbálom röviden elmesélni, remélem sikerül! :)
Meghívtak januárban egy karácsonyi buliba :) Azért januárban, mert akkorra már senkinek nincsenek sürgős dolgai, így kényelmesen el lehet tölteni egy szombat délutánt. Abba az üzletbe hívtak, ahová gyöngyért és gyöngyfűzésre járok. Belépő egy saját készítésű apróság volt, amit tombolán sorsoltak ki. Most nem ecsetelem, de hátborzongató volt, hogy hogyan kerülhettek pont azok az ajándékok azokhoz az emberekhez, akiknek pl.: pont az volt a kedvenc színe, pont ment a ruhájához, de akadt olyan is, akinek "véletlenül" a vezetékneve is rajta volt az ajándékon. Na jó, ezt azért részletezem. A kisorsolt megajándékozott kibontotta a becsomagolt ajándékát. Benne volt egy dekorált dobozka. Az egyik dekoráció egy bélyeg volt és a bélyegen a felirat, a hölgy vezetékneve volt :) Az én ajándékomat sem véletlenül kaphatta az a hölgy, akinek nem sokkal az ajándék sorsolás előtt segítettem gyöngyöt választani, mert megtetszett neki a fülbevalóm (kiszedte a fülemből :) ). Én egy festett mandalát kaptam, amit hazavittem és fel is akasztottam egy olyan kép helyére, amit már rég le akartam cserélni. Nem igazán jó, a mérete oda, mert kicsi, de így kerülhet alá még valami. Most jön a fekete leves. Férjem utánanézett, hogy mégis mit aggatok ki ekkora lendülettel, mert hát nem is biztos, hogy a lakás azon pontját lesz jó, és egyébként sem tudta megmondani a hölgy, aki készítette, hogy milyen Mandala, így elindult a kutatás :) Ami nekem megmaradt, hogy valamiféle egyensúlyra utalt minden. Ez volt szombaton. Hétfő kaptam egy levelet egy volt barátnőmtől, akivel lassan 4 éve nem beszéltem és bocsánatot kért azért, ahogy viselkedett velem, bár azt is írta, hogy ami történt, arról még mindig ugyan az a véleménye. Totál le voltam döbbenve. Nekem nagyon sokat jelentett akkor az a barátság, mondhatni máig fájdalmas volt ahogy véget ért. Szinte ott folytattuk a levelezést, ahol abbahagytuk, majd egyszer csak az is szóba került, hogy találkozhatnánk. Kirázott a hideg. Nem tudtam, hogy miért éreztem magam furcsán, de ezt neki is megírtam, aztán sokat járt ez a fejemben, hogy mégis mitől félek. Sikerült megfogalmazni, kiírni magamból, amivel annyira nem értett egyet, de úgy éreztem, hogy ki kell állnom magamért és a végén sikerrel zártam az ügyet, szóval találkozni fogunk :)
EGYENSÚLYBA KERÜLTEM!!!! :)
Jöhet a baba!
Nem?
:)

2013-ban...

 történjen a történés, jöjjön, aminek jönnie kell :)