Egy képről

Bár megfogadtam, hogy nem írok minden nap, mert úgysem történik semmi és csak a hullámzó lelki és idegállapotomat tudnám ecsetelni, de most mégi írok, mert úgy korrekt, ha a pozitív dolgokat is leírom, nem csak a parás részeket!
A múltkor az a hülye film nagyon betalált, máris úgy éreztem nekem szól és levontam a legrosszabb következtetést. Jellemző!
Tegnap beszélgettem egy barátnőmmel, szerinte jó, ha beszélgetek a pöttyökkel, mondtam neki, hogy én a múltkor is beszélgettem és hogy jártam. Szerinte ajánljak fel jó dolgokat, hogy legyen kedvük maradni. Szívünk minden szeretetét adjuk most is, csak elég lesz :) egyéb opciót nem merek felajánlani, legfőképpen azt nem, hogy ha nem akarnak maradni, akkor azt is elfogadom. Barátnőm így mondta, de nem volt szimpi ez a rész! Bár mondjuk nem lenne más választásom, de csak ne mondjak ki ilyeneket, nem?
Mondta ő is, de próbáltam alkalmazni én is korábban, hogy kértem jelezzenek, hogy mi újság van odabent. Tegnap este is valami hasonlót próbáltam (az a gond, hogy nehezen tudok ellazulni, mert egyelőre több az izgalom bennem) illetve hajnalban, majd arra a fura didergésre, remegésre ébredtem mint a korábbi lombikokkor is. Van, hogy csak a hasamban érzem. Nem is tudom leírni, olyan, mintha fáznék, és hol itt, hol ott, de aztán az egész testemen végigfut valami. Persze lehet, hogy tényleg megizzadtam, aztán fáztam :) Mindegy is! Ma reggel a FB-n egy ikerbabás kép fogadott. Úgy döntöttem ezt az üzenetet küldték :) A képen két fiú van, akik Spanyolországban születtek és megszületésük után összefonták a kezüket, úgy pihiztek :)

Amennyiben 2 fiunk lesz, bajban leszünk a nevekkel, mert abból nekünk csak 1 van :D
Érdekes, mert barátnőm azt is mondta, hogy neveket is kérhetek tőlük, hogy ők mit választanának! Hááát lehet szükség lesz rá :D