Defektes lennék?

Azon gondolkodtam, miért is osztok meg olyan dolgokat mindenkivel (akiket nem ismerek), amiről mások hallgatnak, vagy csak bizonyos emberekkel, bizalmasukkal osztanak meg. Nem kellett olyan sokat agyalni, mert tudom a választ, csak ismét szembesítettem magam ezzel. Nincs bizalmasom, barátom, barátnőm, akiben 100%-ig megbíznék. Vannak barátaim, de nem lennék benne biztos, hogy "titokból jók". Én még azoknak a titkát is őrzöm, akik megbántottak és már nem vagyunk jóban, mert megkértek rá, de ez másik történet! Ajánlatot kaptam ma is arra, hogy szívesen meghallgat egy nagyon kedves ismerősom, talán barátomnak is mondanám, de nem mondtam el mitől nézek ki úgy, mint egy mosogatórongy :) ráadásul szerinte nagyon csinos vagyok (ami enyhén sántít, így 5-6 kg plusszal), de azt látta rajtam, hogy meg vagyok zuhanva. Annyit elmeséltem, hogy milyen fura, hogy B. mindig is olyan volt amilyen, így szerettem meg, fogadtam el, de azért hiányzik néha ez vagy az és úgy gondolom a többférjűség nem is lenne olyan rossz ötlet, csak ne kelljen együtt élnem minddel :) Azt is elmondtam, hogy mindazt, amit B-vel kapcsolatban ilyenkor érzek nem csalódásként élem meg, nem gondolom, hogy elszúrtam és nem kellett volna hozzámennem, csak elmélázok ilyeneken. Azért is meséltem el neki, mert ő olyan tökéletes lányt keres, aki szerintem nem létezik, vagy ha létezik, akkor esélyt sem ad neki, hogy megismerje, mert szinte ránézésre dönt, hogy kell, vagy nem. Mondtam neki, mikor én B-t megismertem, nem akartam tőle semmit, csak jól akartam érezni magam és ez lett belőle. Azt válaszolta, hogy látja rajtunk, hogy nagyon jó haverok vagyunk B-vel és hogy ez fura, mert nem azt látta rajtunk a múltkor, mikor együtt ment valahová a társaság, hogy mi házasok lennénk, hanem hogy jó barátok. Ez gáz? Egyébként emlékszem, hogy B. megcsókolt csak úgy, az asztalnál ülve és ezt a haverok talán nem csinálják, bár ilyet is láttam már ;) No mindegy!
Talán említettem már valamikor, hogy motoroztam, csak el kellett adni a motort. Azóta is minden szezonban szűkölök és forgatom a fejem, mikor motor hangot hallok. Egyesek szerint azért vettek fel a jelenlegi munkahelyemre, mert már épp elmenőben voltam, mikor kiderült, hogy motorozom és a főnököm is :) Barátok lettünk a főnökömmel és mint említettem, ő is és a baráti társasága is motoros és vannak olyan rendesek, hogy néha elvisznek minket magukkal. Nekem kicsit furi, hogy B. egy pasi mögött ül a motoron, de azért jól érezzük magunkat és mindig megbeszéljük, hogy újra vennünk kellene egy motort. Voltunk nemrég így motorozni és azt mondta valaki, hogy jó engem ilyenkor látni, mert teljesen átszellemülök és olyan kis hülye vagyok ilyenkor. Szerintem máskor is :) Ma kaptam egy olyan ajánlatot, hogy menjek motorozni, de csak ketten menjünk és a másik fél nem B. Felháborító, hogy elgondolkodtam rajta, hogy menjek? Tuti azért van ez, mert itt a tavasz és félek, hogy megöregszem és a barátaink mind fiatalabbak tőlünk és imponál, hogy egy fiatalabb fiú ilyet mond és nem jött össze a baba és most mennék a vakvilágnak. Olyan vagyok mint egy pasi, vagy csak a normák miatt elfogadhatatlan ahogy én gondolkodom és érzek?
Bár komolyan veszem a párkapcsolatokat, mégis talán másként, mint mások? Egyszer nagyon jól szórakoztam, mikor megkörnyékezte valaki a páromat. B. kizökkenthetetlennek tűnt, de kíváncsi voltam mi lesz :) Azt mondta az a lány, hogy bebizonyítja nekem, B. is olyan mint a többi pasi, mondtam neki, hogy hajrá! B. tűrt egy ideig, majd azt mondta a lánynak, hogy ő még nem ütött meg nőt, de ha nem fejezi be, kaphat egyet :) A többi lány, a bulin, már azon kiakadt, hogy engedtem ezt. De miért is ne? Én azóta sem neheztelek arra a lányra, megpróbálta, nem jött össze! B. járt többször is külföldön nélkülem. Úgy bocsátottam el, hogy azt csinál amit akar, csak ne hozzon haza semmilyen betegséget. Erre is azt mondták felhúzott szemöldökkel, hogy hogy mondhatok ilyet!? Fiatalon egyszer már voltam férjnél, a válás nagy pofon volt, mert akkor még nem is tudtam mi az az élet és mi az, hogy csalódás és mi az, hogy élvezet. Azóta igen is vállalom magam és az érzéseim, gondolataim. Több pasi barátom volt régen is és talán most is. Szívesen megosztanak velem bizalmas dolgokat lányokról, mert nem úgy gondolkodom, mint a legtöbb lány. Nem akadok ki, ha elmesélik, hogy több barátnőt tartanak a tűzben, elmesélik kivel mit, hol és mikor, de azt is elfogadják, ha nem vagyok velük egy véleményen. Na ezt eddig lányoktól nem nagyon kaptam meg. Volt olyan barátnőség, ami abban a pillanatban megszűnt, ahogy az a valaki nem azt hallotta, amit hallani akart. Bakker, de hát egy barátság, az pont ettől barátság, hogy rákoppinthatok a másik fejére, persze csak képletesen, ha úgy gondolom hülyeség amit csinál, nem?
Szerintem nem kell mintafeleségnek lenni, vagy kifelé ezt mutatni. Igen is vannak gyengeségeim és elfogadom, hogy B-nek is lehetnek, bár még sosem tapasztaltam, hogy neki lenne. Ő egy kőszikla :) Én igen is el tudok gyengülni és vállalom is, de csak magamnak tudom bevallani, ami azért nem is nagy gond :) és így tudom ezt megosztani, hogy megírom, pedig jó lenne ha nekem is lenne valaki, aki az orromra koppint, vagy elmondja, ha másként látja, vagy kicsit cinkosan velem mosolyog a hülyeségemen, most épp azon, hogy elmennék motorozni valakivel...
Tudom, hogy bizonyos témákban, mint a baba, van nekem tükröm, TI, akik olvastok és vagytok olyan rendesek, hogy írtok is :) Hol támogattok, hol felráztok, szóval nem vagyok telhetetlen, de most más a téma. Kényszerből más lett a téma. Eszembe sem jutna motorozáson gondolkodni, ha terhes lennék. De nem vagyok, max gond terhes.