Tegnap megvolt az első vizit a TEGYESZ-nél. Egy-két papírt kitöltöttek, aláírtunk, beszélgettünk. Megkaptuk azt a papírt is, amin x-elni kell, hogy milyen betegségeket tudunk, vagy bővebb tájékoztatás után fogunk, esetleg totál kizáró oknak tekintünk és nem fogunk elfogadni, leendő örökbebabánknál. B. vigyorgott, hogy a lúdtalp jöhet, mert akkor az apjára fog hasonlítani :) Hétfőn máris találkozunk a pszichológussal és beszélgetünk, tesztet töltünk kb. 2 órán keresztül. Telefonáltam a háziorvosnak, hogy fog kapni egy levelet, legyen szíves kitölteni és visszapostázni a TEGYESZ-nek. Azt mondta, ígéri, hogy kellő komolysággal fogja kezelni. Jó pofa egy manus :)
Szóval elkezdődött. Hullámokban tör rám a felismerés, hogy tényleg család leszünk egyszer. Van mikor nagy lendületet kapok, aztán van úgy is, hogy tartok tőle, hogy nem fogok tudni megfelelni. Nagyon fog hiányozni az a 9 hónap, amíg egy "normális" anya felkészül. Ok, mondhatnánk, hogy nekem van erre 3-4 évem, de azt mindannyian tudjuk, hogy ez nem ugyan az!
Nagyon szuper, h belevágtatok, hajrá!
VálaszTörlésAz embernek ilyenkor sok kérdése felmerül, ez természetes, de szerintem lassanként minden körvonalazódik, legalábbis én így képzelem!
Maximálisan megértelek, ezek a gondolatok szerintem mindenkiben megszületnek, akik örökbe fogadnak!Remélem mire oda juttok tudok tanácsot adni :-))
VálaszTörlés