A hét végén megnéztem a Titok című filmből egy nagyobb részt. Segített feltöltődni és adott egy kis lökést. Azóta reggelente mosolygósan ébredek, és az alábbi gondolatok sokaságával:
Hálás vagyok a szeretetnek, ami körülvesz, hálás vagyok az újabb szép napért, azért, hogy végre baba növekszik a pocakomban, hálás vagyok ezért az új életért. Hálás vagyok a férjemért, hogy vele lehetek, vele élhetek. Hálás vagyok, hogy megadatik, hogy boldog család lehessünk.
Kétségbeesettnek tűnhetek, ha egy film ilyenekre késztet, de hálás voltam, hogy feltöltött pozitív gondolatokkal és energiákkal, így most kicsit könnyebb a várakozás.
Bár ma reggel is még eszembe jutott a tegnap említett esetleges pénteki vérvétel :):):) A türelem nem erényem, ezért is nagyon nehéz, de már most tudom, hogy a baba meg fog tanítani, hogy kell ezt csinálni :) hogyan kell türelmesnek lenni!
Az igazsághoz tartozik, hogy néha beszökik egy-egy apróbb negatív gondolat a végkifejlettel kapcsolatban. Nem lennék őszinte magamhoz, ha ezt nem mondanám el! Próbálok erős lenni, felkészülni mindenre, amire szerintem egyébként nem lehet :) Nap közben is többször nagy levegőt veszek, próbálok nyugodt és kiegyensúlyozott maradni. Nincs semmi, ami most jobban érdekelne mint a baba.
B. kérdezte tegnap, hogy érzek-e már valamit, mondtam, hogy épp semmit. Nem kezdtem el neki ecsetelni ismét, hogy amit érzek, az a gyógyszerektől van, mint érzékeny mell, feszülgetős, szurkálgatós has, mert ezt már korábban mondtam neki. Úgy gondolom vagy nem emlékszik, mert nem figyelt mikor erről beszéltünk, vagy csak beszélgetni szeretett volna a babáról amit ilyen furán kezdett el és itt be is fejezett :)
Tegnap este egy jó nagy belenyilalás volt az alhasam kellős közepén, mintha méhen szúrtak volna, aztán ennyi.
Alszom még ötöt és mindenre fény derül :)
ezek szerint a pénteki vv-ről letettél? :)
VálaszTörlésIgen, úgy néz ki, most már kivárom a hétfő reggelt :) mert erős vagyok, kitartó és türelmes! Vagy legalább is nagyon igyekszem :):):)
VálaszTörlésértem :)
VálaszTörlés