CafeMom Tickers

2014. március 9., vasárnap

Csütörtököt mondok

Szégyen ide, vagy oda, de kezdem feladni ezt a cicizős ügyet. Tudom most van aki felhördül, hogy csak 3 hétig bírtam, de én most azt csinálom, hogy éjjel, ha kel, akkor csak cici van, annyi amennyi, aztán reggel cicivel kezdünk, de mérünk is és ha kell, akkor kap tápszert. Ez van nap közben is és este is.Van, hogy reggel összejön 100g cicizés, de van, hogy csak 90g, vagy csak 60g, vagy csak 40g.
Csütörtök estére eljutottam oda, hogy még kiabáltam is mert totál kiborultam, aztán nem győztem elnézést kérni a gyerektől, ráadásul egyedül voltam, mert B. konferencián volt. Egész jól sikerült a fürdetés is egyedül, csak a vége felé sírt, de már akkor éreztem, hogy ezt egyedül nem tudnám csinálni és minden tiszteletem az ikres családoké, anyukáké!!!!!!!!!!!!!!
Amiért már nincs lelkiismeret furdalásom, az az, hogy enni adok a babának, amennyi tőlem telik, a többit hozzáadom. Nem tudom miért van, hogy nem eszik, csak cumizik a cicimen. Fejni próbálok, hát több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel.
Akkor csütörtökön is ez volt a menet, amit azóta is csinál: cicire teszem, eszik, aztán totál beájul. Nem tudom felébreszteni. Beájultan beteszem az ágyába és onnantól úgy csinál, mint aki épp kipihenten ébredt. Ha nem tudom ébreszteni, akkor büfiztetem, a vállamra teszem, nem ébred, leteszem a hátára, nem ébred. Csütörtök este a közel 1 órányi mizéria után (ébresztgetés, jobb cici, bal cici váltogatás, büfiztetés stb.) megmértem és ott borultam ki, mert csak 40g-ot evett. Az rohadt kevés, legfőképp azért mert előtte min. 3 órája evett és bár akkor nem mértem, de tudtam, hogy akkor sem sokat. Ébresztenem kell, mert ha nem teszem, max 4x eszik egy nap és ilyen semmilyen mennyiségeket. Amikor nagy nehezen magához tér, átteszem a másik cicire, erre jön fél óra cumizás. Egy korty nem megy le! Megmérem, hátha rosszul hallom, hogy nem eszik, erre egy nagy nullát mutat a mérleg, de ő ilyenkor már nem álmos. Visszateszem cicire, mert majd megveszik úgy kapkodja a fejét és tátog, de csak nyúz (fájt nagyon) és nem eszik semmit (az a legújabb, hogy elhúzza a fejét, miközben nem engedi el a bimbóm, szóval csak húúúúúz és nyúúúúúz) Lehet, hogy türelmetlen vagyok, de sajnos ez van, nem tudok tovább várni és hagyni, mint fél óra. Volt már olyan korábban többször, hogy 1 órán keresztül ezt csináltuk, nem lett jobb akkor sem, később sem. Mostanában nap közben, ha nem alszik, cicire teszem, mert nem nyugszik meg sehogy, de nem eszik, pedig annyira rákap, mintha nem evett volna 1 hete. Hagyom, gondolván, ez is serkenti a tejtermelést, de ettől még nem eszik jobban. Próbáltam már, hogy elvettem tőle a cicit és próbáltam másként rátenni, hátha rossz a technika, de akkor mindig rossznak kellene lennie, és nem tudna 40-60-90 grammokat megenni (legalább is, mikor kedve van)
Csütörtökön a cicizés után betettem az ágyába (40g után), ekkor persze elkezdett ordítani. Kimentem a konyhába, elkészítettem a tápszer, majd simán benyomott 60g-ot és mint aki jól végezte dolgát, aludt egész éjjel, még enni sem kelt fel. Kiborultan, 23 óra körül elaludtam, majd reggel 6-kor riadtam, hogy nem kelt fel a gyerek éjjel. (1x már csinált hasonlót, akkor nem aludt egész nap és éjjel bepótolta).
Reggel 7 körül megszoptattam és a mérleg, a két cici után 150g-ot mutatott. Gondolom hiányzott neki az éjjeli kaja. 10-kor is evett, de szinte semmit, csak az egyik ciciből szopizott, majd totál beájult. Nem keltegettem, hagytam had aludjon a karomban, aztán valahogy csak sikerült bevariálni az ágyába. 13 órakor keltettem, ismét nem mértem, nem tudom mennyit evett. B. hazaért és ő próbálta altatni a mellkasán. Elugrottam a könyvtárba, talán 40 percet voltam távol. B. mondta, hogy nem igazán aludt el, csak pihenget. 16 óra körül B. lerakta, mert totál elzsibbadt, Geri meg ébredezett, gondoltuk, akkor jöhet is a kaja. Cicizett 30g-ot az egyikből, aztán megint jött a nyúzás. Áttettem a másikra, onnan egész jól kezdett enni, majd bealudt. Vártam kicsit, hátha ébred, de nem tette, így óvatosan betettem az ágyába. Azonnal felébredt és nem nyugodott. B közölte, hogy megméri, mert elfelejtettük szopi után. Összesen 70g lett a végeredmény, de ő csak forgatta a fejét, nem volt jó a cumi, tolta az öklét a szájába, tátogott stb. Bekevertünk 40g tápszert. Megette.
Ez van.

12 megjegyzés:

  1. Popi en igazan nem ertek hozza de szerintem tok jo hogy eszik a tapszerbol es attol lathatoan jol lakik. Szerintem tok jol csinalod ne kinozd magad.

    VálaszTörlés
  2. Amit leírtal, egy az egyben az, ami velünk történt, igaz 15 éve. :) DE, egyáltalán nem kell ezzel kínoznod magad, nem követsz el bűnt, ne tegyél szemrehányást magadnak. Így alakult. Van akinek minden további nélkül simán megy, van akinek nem. Hidd el, hogy nincs akkora jelentősége, mint amennyire harsogják mindenhonnan. Lehet emiatt sokan megköveznek, de engem nem érdekelt akkor sem, és most sem. Attól még ugyanolyan egészséges felnőtt lesz az a baba, és te ugyanolyan szuper anyu maradsz így is. Fel a fejjel.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, talán már bele/megnyugodtam. Már csak azt kell kitalálnom, hogy legyen ő nyugodt, míg elkészítem a tápszert!

    VálaszTörlés
  4. Én is ezt szoktam mondani-hiába halljuk mindenhonnan, hogy így anyatej, úgy...-hogy a mi korosztályunk is felnőtt tápszeren-konkrétan én is!-és akkor mi van? A gyerkőc nem halhat éhen!

    VálaszTörlés
  5. Szia Popi! Szerintem is felesleges aggódni emiatt, bár az elsőnél még én is aggódtam, most a második két éves, már nagyon nem is emlékszem a szoptatásra... tápszereztünk mi is a nagynál 4 a kicsinél 2 hós kortól kellet kiegészíteni, én pedig fejtem 6 hós korukig. Tápszerhez én előre kimérem a port, megmelegítem a vizet és akkor csak össze kell önteni, kb. fél perc. Kitartás :-) ügyes vagy!!

    VálaszTörlés
  6. Szia Popi, Az első fiamnál teljesen ugyanez volt a helyzet. Ha volt kedve evett, ha nem csak lógott rajtam, és 30-40 g-okat mutatott a mérleg. Zgyanígy pótolni kellett. Egészséges 3 éves. A második fiam tökéletes technikával és kedvvel szopott, a kórházi szoptatási tanácsadó párás tekintettel nézte. Most, 1 éves korában választotta el magát. Amit mondani szeretnék, hogy a második sikeres szoptatási periódus után sem tudnám az elsővel másképpen csinálni, mert te mindent jól csinálsz!

    VálaszTörlés
  7. Szia Popi, mi - ikrekkel - bekevertük a tápszert előre (ipari mennyiségben, turmixgéppel), így mindig volt előre kaja, nem kellett zokogva várniuk, lehetett repetázni is. Elvileg mindig frissen kell csinálni, de a hűtőben a világon semmi baja nem lesz és te is nyugodtabb leszel, hogy éjjel, "vakon" is gyorsan tudsz enni adni a gyereknek.

    VálaszTörlés
  8. Szia Popi! Molly nagyon profi, nekünk ugyanezt mondta a gyermekorvos, semmi baja nem lesz a tápszernek. Nagyon ügyesen csinálod, és persze Geri is! Üdv.

    VálaszTörlés
  9. Popi, én ugyan nem vagyok anyuka, csak a Hugimat látom, aki nem szoptathat (gyógyszereket szed), így tápszert kap a baba. Semmi baja, szépen fejlődik, szereti, és tök kényelmes.
    A két gyermekes (ősanya)barátnőm, erre mindig azt mondja: óh, ne sajnálja, hogy nem szoptathat...
    Persze tudom én, egy anyukának biztos nehéz ez. De hidd el, ő a táptól is ugyanúgy szépen fog fejlődni ;)

    VálaszTörlés
  10. én a mai eszemmel nem adnám fel 2-3 hetes korban a szopit, pedig tényleg nehéz volt nekünk is. én hiszem, hogy számít, hogy anyatej vagy tápi, de utólag már nem ostorozom magam.
    a tápszerezés pedig minden, csak nem kényelmes... esetleg gondold át még egyszer.
    amúgy én is gyakran előre bekevertem a tápit (főleg éjszaka), de akkor is melegíteni kell, mivel előtte hűtőben volt, szóval a babának akkor is várnia kell. de az enyém is túlélte :D

    VálaszTörlés
  11. Nem győzöm megköszönni, hogy elolvastok és még írtok is :)

    Molly! Komolyan írtam, hogy elismerésem az ikreseknek. Korábban úgy gondoltam nekünk is ikreink lesznek, most azért nem tudom mit csinálnék! Talán nem lenne ennyi időm gondolkodni :D

    Szilva! Nem mondtam, hogy abbahagyom, csak feladtam azt a próbálkozást, hogy csak anyatejet kap. Ha fél órája nyúz és nem eszik, akkor kérdés nélkül készül a tápszer. Sőt ha úgy kezdi és lelkesen folytatja, hogy nem eszik, akkor van, hogy nem is várom ki a fél órát. Egyébként nagyon össze-vissza eszik ciciből. Éjjel csak cici van, nem tudom mennyit eszik olyankor, ma reggel 110g, de dél körül már csak 40, aztán 50.

    VálaszTörlés
  12. Szia Popi!
    Annak idején (most fél éves a picur) hasonló gondokkal küzdöttem a szoptatás terén. A kisfiam sokszor játszotta azt, hogy a mellemen csak cumizott evés helyett, aztán meg szépen elfáradt benne. Nekem még a kórházi védőnő adott tanácsot, ami bevált, persze biztos nem szentírás, de egy próbát megérhet :) Szóval nekem azt tanácsolta a védőnő (lll hívők csukják be a fülüket), hogy tanítsam meg a babának, hogy a mellen töltött idő első sorban evés, csak aztán jön a szórakozás. Figyeljem szopizás közben, és amint evés helyett cumizásra vált, azonnal vegyem le a mellről, nem elég csak ráijeszteni, hogy elveszem a cicit, le kell venni, ha sír vagy az éhség jeleit mutatja, mehet vissza. Pótlást nem adtam. Pár napig (talán egy hétig? nem emlékszem már) csináltuk így (éjjel nem, mert ő is én is kómásak voltunk, de nem is kellett), és bele is jött a dologba, elkezdett szépen enni :) Amúgy a méricskélés nem ér semmit szerintem, legfeljebb informálódni, de inkább csak idegességforrás... Én akkor adtam fel, mikor egymás utáni két este volt, hogy evett 190-et két mellből, aztán 30-at két mellből, és ugyanolyan nyugodtan és ugyanannyi ideig aludt mindkét éjjel... Bízz a babában, én arra szoktam gondolni, hogy én sem eszek minden nap egyformán, miért tenne így ő? Szerintem erős bennük az életösztön, nem fogja hagyni éhezni magát :)
    A kicsi nálunk is teljesen szopifixált volt (nem feltétlenül az evés kellett neki, csak a szopómozgás), a cumi nálunk nagyon bevált különben, a kicsi megnyugodott és sokkal ügyesebben evett később (megerősödtek az arcizmai? nem tudom), a leszoktatáson még ráérek aggódni,nem igaz?
    Nem muszáj amúgy kipróbálni ezt a módszert, csak gondoltam leírom, hogy más is járt hasonló cipőben. Egyébként meg tökmindegy, mennyi anyatejet eszik, csomó babát ismerek, aki vegyes vagy tisztán tápszeres volt, és az immunrendszerét egy felnőtt is megirigyelhetné :)
    Bocsi, hosszú lett... üdv:
    egy zugolvasó

    ui: nekem szinte "mintababám" volt, kiszámítható napirendet alakított ki magának szinte első perctől, a fenti szopizós dologtól eltekintve nagyon könnyű volt vele, az első hetekben mégis sokat sírtam és kétségbe voltam esve és tudatlan sz...ranyának éreztem magam, és igen, hiányzott a spontán és önálló életem is... mi is sokat vártunk a babára, hosszú évek, műtétek, inszemek, lombikok után jött spontán, egyáltalán nem értettem magam, sőt szégyelltem, hogy így érzek... de aztán elmúlt, szépen lassan. Most ez gyér vigasz, az anyaság igenis nehéz, de egyszer csak jobb és könnyebb lesz, belejössz és megjön az önbizalmad, úgy tűnik, ez már csak egy ilyen műfaj :)

    VálaszTörlés

Látogatók

olvasók innen-onnan