Ez most nem arról fog szólni, hogy itt mindenki hülye csak én vagyon Napoleon, ez csak arról szól, ahogy Est is megjósolta, hogy talán helyrebillent odabent valami :) Már nem vagyok kétségbeesve, de sosem fogom letagadni, hogy voltak nagyon nehéz heteim, amikor nem voltam benne biztos, hogy nekem találták ki az anyaságot!
Mindenki találkozott már azzal, hogy "ha sapka van rajta akkor azért, ha nincs akkor azért" szól meg valaki. Szinte minden héten több dolog is történik, többen több oldalról "támadnak" de ez egyre inkább megerősít abban, hogy bármit is csinálok, azt nagy valószínűséggel jól csinálom. Nem akarok másnak látszani, nem akarok hazudni magamnak. Nem szeretném szebbnek, jobbnak, ügyesebbnek feltüntetni magam, mint amilyen vagyok. Azt adom, nyújtom a gyerekemnek, a családomnak ami tőlem telik. Van egy habitusom, ami így közel a 40-hez, már nem nagyon fog megváltozni. Már nem várom el a gyerektől, hogy higgadt, türelmes és mindig nyugodt legyen, hiszen én sem vagyok az és nem is leszek, bár miatta és érte több türelmet gyakorlok, több-kevesebb sikerrel :) Láttam egy anyukát a tornán, aki valami földöntúli nyugalommal és egy lajhár lassúságával kötötte magára a hordozókendőjét, addig a babája édesdeden feküdt a kanapén, várta, hogy anyukája elkészüljön. Ez nálunk nem így néz ki! DE EZ NEM BAJ! Még egy pár hónapja zavart volna ez, szinte akartam, hogy én is ilyen legyek "belassultan higgadt", de ezt lehetetlen kivitelezni :) Lesznek olyan dolgok, amiket én majd megteszek a gyerekkel, de mások nem és lesz olyan is, ami másoknak kőbe vésett törvény, nekünk azonban nem jön be és nem csináljuk. Elegem van abból, hogy azt mondják mit szabad és nem szabad. Kitalálják milyen lesz a gyerekem, ha ezt, vagy azt csinálom vele. Már előre vázolják az életét! Miért? Miért mondják, hogy ilyen, vagy épp olyan lesz? Ha sokat kendőben hordozom, akkor majd nem fogom tudni letenni. Ez valami tudományos kutatás eredménye? Ha hagyom sírni és nem veszem fel azonnal, akkor elveszti bennem a bizalmát. Engem anyukám sosem hagyott még csak nyekkenni sem, mert a nagyszülőkkel laktak és nem szabadott a papát zavarni, de anyu és köztem, sosem volt meg az a bizalom amire én mindig is vágytam. Stb., stb., stb. Geri, ha felveszem, nem igazán tud megölelni, nem tud még kapaszkodni. Vélemények: Akkor most még nem szeret? Vagy épp annyira megbízik bennem, hogy tudja fogom és nem kell kapaszkodni? Ideológiákat mindenhez tudnak gyártani, de egyik sem állja meg a helyét! Simán hipotón a baba és lógatja a karját, kicsavarva. Egyébként már egyre többet tud ölelni :)
Vendégségben voltunk, már úgy érkeztünk, hogy Geri aludt és a szokásos 30 perc alvás után ébredt. Ottlétünk alatt, a következő kaja előtt még aludt 30 percet. Mikor ébredt, egy 2 gyerekes anyuka (7 és 3 éves gyerekek), elég fura arckifejezéssel megkérdezte, hogy mennyit aludt a gyerek. Mondom fél órát. Mire ő, az nem kevés? Bár nem emlékszik mennyit kellene aludnia egy ilyen idős gyereknek!!!!! Akkor minek szólsz bele b.meg??????????? Rákérdez, hogy a fogzás miatt alszik-e éjszaka. Mondom igen. Az ő gyereke sem kelt ezért. Majd közli, hogy másért volt fent. NEM KÉRDEZTEM MEG MIÉRT!
Valóban mindenkinek ez a fixa ideája, hogy alszik-e a gyerek éjszaka! Ma a gyógyszertárban ismét megkérdezte a hölgy az alvós kérdést (már 1 hónappal ezelőtt is ezt kérdezte), majd mikor mondtam, hogy enni már nagyon rég óta nem kel fel, csak cumiért, akkor közölte a gyerekkel, hogy az anyukája nem is tudja milyen szerencsés!!!!!! KÖSZI, VISZLÁÁÁÁÁT!
Geri kicsit meg volt fázva. Szörcsögött az orra, de még hőemelkedése se volt, jól is aludt. Prüszkölt és köhögött is kicsit. Voltunk dokinál oltáson, jeleztem neki, meghallgatta a tüdejét, belenézett a torkába és közölte, hogy békés. Ennyi! Mi egyébként is kezeltük ezt itthon. Most nem is ez a lényeg! Felhívott az egyik barátunk (fiú), kérdezte mi újság a gyerekkel. Mondom neki, hogy kicsit megfázott. Erre mit mond? Anyukaaa, ilyen időben megfázott a gyerek? Rosszul csinálsz valamit anyukaaa! Mondtam neki, hogy köszi! Baromi jól esett :( Nem is mentegetőztem, hogy Geri könnyen beizzad (kiderült, hogy ez is a hipotónia miatt van) és nehéz jól felöltöztetni. Egy rövid ujjú bodyba is beizzad, könnyen megfújja a szél, hiába van meleg stb. Szóval már a pasik is jobban tudják! Amennyiben szóvá tettem volna, tuti azt mondja, hogy csak viccelt, de nem úgy hangzott. MINDEGY!
Aztán persze após is próbálkozott. Korábban csak annyit mondtam nekik, hogy hagyni kell a gyereket néha egyedül is játszani és nem kell mindig felkapkodni. Itt voltak nálunk, gyerek a kezemben, anyósom aranyosan magyaráz neki, erre após megszólal. Nem szabad játszani a gyerekkel! MIVAN? Ezt még 1x elsütötte, akkor sem reagáltam, de szóltam a férjemnek, hogy legközelebb legyen szíves ő helyretenni ezt, mert lehet, hogy az én hangsúlyom nem lesz túl kedves.
És mivel ma történt egy nagyon kedves dolog is, elmesélem.
Egy idősebb hölgy jött szembe az utcán. Mondta, hogy biztos átmentem volna az út másik oldalára, ha tudom előre, hogy találkozni fogunk, mert ő most jól meg fogja nézni a gyereket. Mondtam neki, hogy ne mondjon már ilyet. Geri hatalmasakat mosolygott rá, beszélgettek. Megkérdezte a néni, hogy tudom-e micsoda boldogságot okoztunk neki, hogy találkozott velünk. No ekkor már könnyeztem :) aztán mindenki ment a dolgára. Most már tényleg mindenen bőgni fogok?

Teljesen egyetértek veled, hatalmasak az ellentmondások a gyereknevelés területén. Én már nem is foglalkozok az okostojásokkal, rég megtanultam, hogy csak az anyai ösztöneimre kell hallgatni.
VálaszTörlésJajj, de cuki lehetett a nenis jelenet. Katasztrofa ami a tanacs osztogatas teren zajlik, eszmeletlen fusztralo lehet, gondolom meg szarabb, mint amikor a teherbeeses temakoreben osztottak az eszt... Amerikaban mar van egy mozgalom, majd ha szembejon elkuldom, ami arrol szol, hogy mindenkeppen jo anya vagy ha egyutt aslzotok a gyerekkel, ha nem, ha szoptatod, ha tapszert kap, ha hordozkendos, ha babakocsis etc. bocs stb. Es hogy fogadjuk el egymast es probaljuk meg visszafogni magunkat. Marmint ez Rad nem vonatkozik, csak azokra akik allandoan belepofaznak es meg akkor is kitalalnak valami faszsagot, ha tul. keppen valamennyire egyetertenek, vagy veluk is ugy volt csak hogy beszolhassanak... Elkepeszto!!! Puszi!
VálaszTörlésIgazad van Csigusz! Pl sosem mondtam, hogy ÉN csinálom jól, de hogy nézne már az ki, hogy egy kezdő anyukának azt mondja egy több gyerekes, hogy ügyes vagy :) Valószínűbb, hogy rögtön mindenben "okosabb" akar lenni és inkább beszól :)
VálaszTörlésAndi! Még nem tudom milyen az anyai ösztönöm, de nincs másom :) Ezt tudom nyújtani, na meg a tésztát :D
:) :)
VálaszTörlésDe édesek az ilyen jelenetek!... :)
VálaszTörlésIgenis, JÓ ANYA vagy, és pont.
Te vagy az anyja, Te tudod a legjobban mi kell a gyerekednek!!! Erre már én is rájöttem a sok okos tanácstól... Pl a kislányom maga alszik el. Egyszerűen, ha fáradt, le kell rakni (mert különben üvölt), és saját magát elaltatja. Erre megkaptam már, hogy emiatt nem lesz majd mély kötődés a gyerekkel, mert nincs sokat kézben... Egyszerűen a lányom ilyen, és én pont így szeretem, ahogy van! Minden rezdülését ismerem, tudom, hogy mikor mi jó neki. És igenis Te tudod a legjobban nevelni a fiadat, neki TE VAGY A LEGJOBB ANYA!!!! És ezt tartsd szem előtt és tojjál mindenki másra :D
VálaszTörlésÁtérzem... tegyél rá. Vár ezt is könnyebb mondani, mint csinálni, nekem például nagyon nem megy mostanában :-(
VálaszTörlésHát.. lehet hogy én leszek a népszerűtlen, de én is megkérdezem a kisbabás ismerősöktől milyen az alvás, nem azért mert ez a fixációm, de ha nem alszik az ember, az sztem a legrosszabb. És kaptam hasznos tanácsot én is alvás témában, mikor már semmi nem vált be és a végkimerülés szélén voltunk (babahinta rulez). E mellett viszont a 'te vagy az anyja (emiatt), tökéletesen csinálod úgyis' szerintem egy csapda, nem rád gondolok konkrétan, de pl. egy mély depresszióban/ kimerülve az ember nem feltétlenül a legjobbat adja a gyereknek, csak azért mert ő az anyja. Egyébként a gyerekbántalmazókat sem menteném fel ezzel a címszóval, hogy ők az anyjuk, nyilván a legjobbat adják úgyis.. Judit
VálaszTörlésMondjuk az utolsó gondolatot kicsit magyarázom: én az első gyerekemnél kértem segítséget ismerősöktől, főleg mondjuk tanácsot, mikor már végképp ki voltam merülve + depressziósan egyedül, és mindenki ezzel a dumával nyugtatott, hogy te vagy az anyja, neki te vagy a legjobb.. nem volt igazuk. Mert ilyen alapon tényleg gyerekbántalmazó anya nem létezik? J.
VálaszTörlésJudit! Konkrétan nincs gond azzal, ha úgy kapok tanácsot, hogy kérek, vagy esetleg beszélgetés közben az adott gyerek témában véleményt formál valaki. Ez utóbbi akkor sem gond, ha nem értek egyet, legfőképp azért, mert mindenkinek más tapasztalatai lehetnek.
VálaszTörlés