Nos az a nagy büdös túrós helyzet van, hogy rájöttem, még pár évig biztos nem fogom feladni a babáért való küzdelmet, mert képtelen vagyok rá, bár az is igaz, hogy már nem tölti ki ez a küzdelem a mindennapjaimat. Pénteken 37 éves leszek és talán még reális az, hogy pár évem van erre a küzdelemre, aztán magától értetődik, hogy feladom, mert negyven akárhány évesen már nem vállalnám, hiszen fel is kell nevelni azt a gyereket, de csak a küzdelmet fogom feladni. Az mindig is fájni fog, ha nem lesz saját babánk, de erről a fájdalomról gondolom, hogy talán enyhül majd. Egyszer majd észreveszem, hogy elmúlt pár hónap, aztán talán egy év is és már nem várom, hogy talán most...
Nem megyünk lombikra, mert nincs rá pénzünk, de amit ezen kívül lehet, azt azért megteszünk.
Írtam a dokinak, így 3 hónap krémezés elteltével, hogy a ciklusaim nem igazán változnak, rövidek és maszatolok előtte és utána is. A krémezés időtartamát csökkentette 12-26. nap közöttre és javasolta a Barátcserje kapszulát, amit tegnap beszereztem. Ajánlottak egy talpmasszírozó lányt, kértem időpontot, aztán meglátjuk.
Születésnapjaim előtt be szoktam fordulni, hogy már megint elment egy év és öregszem, de most nincs ilyen.
Csendes lesbenállást folytatok :)
Szeretnék munkahelyet váltani, mert egyetlen kolléganőm szinte már minden napra talál valamit, amivel felhúzza az agyam, én meg vagyok olyan kis hülye, hogy fel is húzom magam (ennek változtatásán dolgozom - szúúúúszáááá) valamint komolyabb agymunkát igénylő feladatokra vágyom, de nagyon nem ugrálhatok, meg kell várni, míg adódik egy komoly lehetőség (mondjuk mehetnék utána nagyobb lendülettel is!)
Párom beszélgetett a munkahelyén a főnökével a mostanság kialakult csoda helyzetről, mármint ami anyagilag érint minket. Főnöke kissé ledöbbent, hogy mennyiből élünk (mintha nem tudná mennyi pénzt ad!) és miket kell kifizetnünk. B. mondta neki, hogy ha nem lesz változás (mármint a jelenlegi munkahelyén) akkor neki lépnie kell, mondjuk külföldre, mire közölte a főnöke, hogy nem akarja őt elengedni, de hogy tesz-e ezért valamit, mondjuk megadja-e a rég ígért fizetés emelést és a vele járó pozíciót, az kérdéses.
Nehezen viselem a létbizonytalanságot, miközben érzem, hogy új tervekre, távlatokra lenne szükség, hogy ne csak a baba legyen a cél illetve a mindennapok túlélése. Anyagilag nem is tudom hogy lenne, ha baba lenne. Mások is megoldják, talán mi is meg tudnánk. Talán felelőtlenül gondolkodunk, hogy a mostanában kialakult helyzet ellenére is babát szeretnénk?
Mindenhez ez a rohadt pénz kell?
Többet szeretnék a gyöngyökkel foglalkozni - pénz kell hozzá!
El szeretnénk menni néha kikapcsolódni, akár 2 napra is valahová - pénz kell hozzá!
Lenne még 3 támogatott lombik lehetőségünk - pénz kell hozzá!
Nem tudom mit adhatnék mást mindezekért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése