Új év. Új év? Új év!

Hát elteltek az "ünnepek".
Nem mondanám, hogy boldogan, de végül is zökkenőmentesen telt. Karácsony előtt (dec. 23-án) megjött a mensim 24 napra, úgy látszik nekem ez a krém nem sokat javít a helyzeten. Vagy nálam a rövid ciklus lenne a normális???? Férjemmel teljesen visszazökkentünk a régi kerékvágásba, illetve házaséletbe :)
Érdekes, hogy az utóbbi időben én hiába kerülöm a baba témát társaságban és igyekszem még szóba sem hozni, nem gondolni rá, a barátaink azonban egyre többet foglalkoznak ezzel, így én is kénytelen vagyok. Lehet, hogy azt hiszik velem csak erről lehet dumálni? Van aki azért beszél róla, mert még nincs baba és szeretne, van, aki azért mert már van és drukkolnak nekünk. Így teltek az ünnepek is, de legalább nem sírtam se karácsonykor, se szilveszterkor (pedig szoktam!).
Nem mondanám, hogy hatalmas lendülettel vágok neki az új évnek, sőt, inkább csak azon vagyok, hogy teljenek a napok, aztán majd lesz valahogy.

Sodródni szeretnék, gondolván, hogy így egyszerűbb lesz majd az élet, miközben néha azért elhiszem, hogy befolyásolhatom majd a sorsom. Ha egy kicsit előre merek tekinteni, akkor látom, hogy komoly döntéseket kell majd meghoznom/meghoznunk idén és csak remélni tudom, hogy a döntések pozitív irányba mozdítanak majd minket az élet minden területén.
Még én is meglepődöm, de egész pozitív vagyok, nem? :)
Igaziból azért vagyok most pozitív, mert így hárítok, valójában pedig félek attól, amit sosem gondoltam volna, hogy lassan eljön az idő és el kell majd fogadni a tényt, hogy gyermek nélküli életünk lesz. Elfogadni? Ez szerintem mindig egy fájó pont lesz, így elfogadni sem fogom tudni. Mint ahogy "Pocilakónak" írtam, szerintem max halványul majd az érzés és talán lesz olyan hónap, hogy nem jut eszembe, vagy kevesebbszer mint korábban.
De azért jól vagyok ;)