Egy teljesen jogosnak tűnő kérdés merült fel bennem!
Az nem úgy szokott lenni, hogy ha valakinek valami gondja van a kis lelkével, akkor változásra van szüksége és elmegy fodrászhoz és csináltat valamit a frizurájával? Nekem miért is volt ekkora változásra szükségem?
Mi van velem? És ha mindig is ki akartam próbálni, hogy hogyan állna a sötétebb haj, akkor most miért nyüszítek, hogy nem jó! Tudtam, hogy nem lesz jó :) szóval valahol máshol van a kutya elesve :)
Nagy lendülettel vágtam neki az újfajta életemnek, miszerint mindent csak könnyedén, figyelve arra, hogy valóban mit is szeretnék. Sötétbarnás-vöröses hajat!?
Elárulom, hogy nem erre vágytam!
Úgy érzem rákoppintottak az orromra :) hiszen a kevesebb, mindig több! Ez szokott lenni a legfőbb mottóm! Most akkor mi történt?
Túlzásba vittem. :(
Már nem először (itt nem csak a hajfestésre gondolok)
De azért úgy érzem nincs gond, megérdemeltem!
Tanulni kellett megint valamit!
Miközben változásra van szükség, meg kell tudni maradni önmagunk!
És ha én egyszer szőke vagyok, akkor azt tessék elfogadni!
akkor egy szőke nős vicc, mert ez jár nekem:
Bemegy a szőke nő, a lottózóba
-hello, ez milyen játék?
-öt számot kell eltalálni!
-aha, és milyen messziről?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése