Rákérdeztem a páromra, hogy mi legyen velünk mostanában baba ügyben, gondolkodott-e ezen!?
Azt mondta, hogy próbáljunk meg pénzt összerakni a következő lombikra, mert ha már letelik a próbaidőm a melóhelyen akkor megpróbálhatnánk újra.
Megkérdeztem, hogy szerinte mi legyen az örökbefogadással, azt mondta, hogy az a várakozási idő, a 4 év nagyon sok neki is, így azt inkább hagyjuk. Kicsit megkönnyebbültem mikor ezt mondta, mert eddig csak kerülgettük a témát, hogy jó is lenne, meg nem is, de nem indultunk el sem az egyik, sem a másik irányba, viszont ezt semmiféleképpen nem akartam a saját akaratommal terelgetni. Valahogy úgy éreztem, ehhez most ő kell és én elfogadom bármit is mondjon.
Bizakodom és valahol mélyen hiszem is, hogy lesznek saját gyerekeink, csak győzzük kivárni ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése