Otthon, édes otthon

Folytatom a kórház sztorit, de csak röviden, mert épp kezdem magam túltenni az ott történteken.
Ott hagytam abba, hogy vasárnap jön majd a dokim, mert ügyeletes. Jött is, a reggeli vizit után beszéltem vele. A reggeli viziten az egyik doki az ágyam mellett állva (vérvétel és minden egyéb vizsgálat nélkül) úgy döntött, hogy mivel vérzek (minimálisan szivárgok valahonnan), megemeli az utrogestan adagomat 1x3-ról, 3x2-re. Ezek után maradt ott a dokim és rákérdeztem, hogy most ez így jó lesz-e. Azt mondta támogassuk a terhességet, emeljük meg az adagot és majd jön még és csinál ultrahangot. Meg is nézett, igaz, hogy csak este 10-kor és már nem látott hematomát sem, így csak annyit mondott, hogy fekvést ajánl. Másnap mikor rákérdeztem, hogy nem lehet-e, hogy az utro felmarta a hüvelyfalát és onnan jön ez a valami, akkor azt mondta, hogy az nem csinál ilyet. Én nem így hallottam, de nem tudtam mit tenni, inkább legyen a megemelt adag.
A hétfői viziten már arról volt szó, hogy áttérünk a tablettás antibiotikumra és kedden hazamehetek. Nem részletezném, a nővér idiótaságát, nekem kellett utánajárni, hogy kapjak gyógyszert, nekem kellett erősködnöm, hogy végre beadják a saját progi injekciómat és a zárójelentéskor is műsorozott egy sort.
Hétfőn még elküldtek egy ultrahangra, de nem a folyosón lévőbe, hanem leküldtek az orvosi rendelőbe, ahová az utcáról járnak be. Vártam a folyosón, majd 15 percen bugyi nélkül a vizsgálóban, mert a doki a szomszédban beszélgetett. Míg várakoztam és nézelődtem, azt vettem észre, hogy NINCS FÜGGÖNY :) no sebaj! Jött a doki, akinek az asszisztense felolvasta miért vagyok ott, hány hetes terhes vagyok. Ezt tőlem is megkérdezte. Mondom 9. Kérdezi, mikor volt az utolsó menszesz első napja. Mondom mikor, erre elkezd számolni és közli, hogy 10 hetes terhes vagyok. Mondom neki, hogy a nőgyógyászom mondta a 9-et, erre elkezdett velem vitatkozni, hogy ez matematika, ez nem annyira bonyolult....aztán elkezdte, hogy nem is érte, hogy mit keresek ott, elmeséltem újra, amit már az asszisztens felolvasott neki, de már akkor elfordítottam a fejem és monoton felelgettem, így kicsit talán észrevette magát, mert hangnemet váltott, majd megmérte a babát és közölte, hogy a méret alapján valóban 9 hetes. Tényleg? Minő meglepetés!!! Tiszta ideg voltam mikor kijöttem. De ott bent volt egy pillanat, amit nagyon élveztem, mikor felém fordította a monitort és babóca keze lába izgett mozgott és 25 mm volt a mérete! :)
Aztán már csak várni kellett, hogy másnap legyen.
Kedden 11 után valamivel "szabadultam", de úgy éreztem, hogy mintha 1 hónapot lettem volna bent. Akkora már kővé összeállt a nyakam és 2 napja fájt ettől a fejem, derekam, de már nem akartam semmit csak hazajönni. Hétfőn már az uh után nem véreztem, de ezt nem is kérdezte senki! Beültem a kocsiba és zokogásban törtem ki. Szegény B. nagyon megijedt, kérdezgette mi történt. Mondtam neki, hogy nagyon megviselt ez a pár nap :(
Itthon 2 nap saját ágyban fekvés után a nyakam, fejem helyreállt, tegnap már hőemelkedésem sem volt.
A védőnőt csak 2x mondtam le, szegény szerintem nem hiszi, hogy miken mentem keresztül, mert kérte, hogy hozzam a zárójelentéseim hétfőn :)
Ja, egyébként tegnap visszamentem az urológiára kontrollra, ahol a papíromra már csak a bal oldali vesében pangás láthatót írták és diagznózisként, a húgyúti fertőzés nem meghatározott helyen szerepel, miközben a vizeletem totál negatív! Mondta a doki, ha belázasodnék, menjek vissza. Jaj de vicces! Mondom a dokinak, hogy a múltkor is ide jöttem vissza és hogy jártam? Visszaküldtek a nőgyógyászatra! Erre azt mondta, hogy nem baj, menjek az urológiára! MINEK, KÖNYÖRGÖM???? Aztán azt is mondta, hogy 2 hét múlva kontrollra vár! Na lassan csak túl leszek ezen. Most itthon fekszem és pihenek. Tegnap reggelre is volt a betétemen valami rózsaszínes valami, aztán azóta sem.
Ma vagyok 10 hetes terhes :)