CafeMom Tickers

2012. április 13., péntek

Webgyerek?

Kb. 3 hete, hogy az örökbefogadásról újra beszéltünk. Akkor B. említette, hogy van egy régi ismerőse, aki emlékei szerint valamilyen gyermekotthonban dolgozik/dolgozott, ahonnan (ha jól emlékszik) örökbe is fogadtak gyerekeket. Megbeszéltük, hogy megpróbálja telefonon elérni, hátha első kézből pontosabb infókhoz lehet jutni. Kíváncsi voltam mikor telefonál B., mert hajlamos elodázni a dolgokat. Az örökbefogadós beszélgetés után másnap egyből kinyomtattam mindenféle papírt, mutattam B-nek, hogy miket találtam, majd letettem a konyhapultra és vártam. Azt  hiszem egy hét elteltével rákérdeztem B-re, hogy olvasta-e egyáltalán mert még mindig ugyan ott hevertek a papírok. Mondta, hogy persze! Kérdeztem, hogy miért nem szólt, vagy miért nem említette, vagy most mi van? Legalább füstjeleket adjon, hogy még érdekli a téma, vagy valami :) aztán rákérdeztem a telefonra is. Persze ő még nem telefonált. Még az első beszélgetés alkalmával, mikor megemlítette ezt az ismerőst, mondtam neki, hogy örülnék, ha tényleg ő is intézne valamit, hogy ne érezzem azt megint én megyek utána valaminek ő meg majd eljön az általam megszervezett időpontokra stb. Múlt héten megtört a csend ez ügyben. Hazajött és mondta, hogy végre elérte az ismerőse anyukáját, aki megadta a régi ismerős új elérhetőségét. Az anyukával is kitárgyalták a témát mert talán régebben ő is ilyen helyen dolgozott. Tegnap kaptam az újabb infókat. Elérte az ismerőst! Az ismerős ígérte, hogy összeszed minden elérhetőséget, (amit a net-ről én is meg tudnék), szerez hozzá nevet is, szóval kicsit talán személyesebb, könnyebb lesz elindítani az örökbefogadást. Mondta, hogy gyakran előfordul, hogy az örökbefogadás elindítása után megnyugszanak a párok és összejön a spontán baba. Na ezt mintha már hallottam volna máskor is. Először az átjárhatósági után mondták, hogy egyből össze fog jönni, aztán az első meddőségi központba való bejelentkezéskor, aztán az első lombik előtt, majd után, de mint tudjuk, ez nálunk nem működött, így most sem hiszek benne, sőt van bennem egy fura érzés, hogy meg kellene előzni az örökbefogadást egy saját babával, szóval köszi szépen, jól vagyok :)
Azt is mondta, hogy nem gondolja, hogy 4 évet kellene várni és javasolta, hogy írjuk össze az esetleges kérdéseinket, igényeinket a babával kapcsolatban. Mondta azt is, hogy van akinek még olyan igénye is van, hogy milyen legyen a haja és szeme színe és hogy a legtöbben valóban újszülöttet szeretnének. Az ő véleménye is az, hogy talán egy újszülött örökbefogadása lehet a legjobb ilyen helyzetben. Érdekes, hogy valaki meg szeretné határozni, hogy milyen legyen leendő gyermeke szeme és haja színe mikor egy újszülöttet fogad örökbe, de akkor ki tudja megmondani milyen lesz? Én vörös hajjal születtem (családban nincs vörös haj) aztán kiszőkültem és úgy maradtam :) Anyukám kék szemű, apukámé barna, apuét örököltem. Egy újszülött mindig kék szemű, nem? Na mindegy, egy kicsit hangosan gondolkodtunk ezen, hogy hát én hiába szeretném, hogy magas legyen leendő gyermekünk, mint B., lehet, hogy az én "mélységem" örökölné és akkor vajon csalódott lennék? Kicsit tényleg fura, hogy úgy gondolják néhányan, hogy ez egy webshop és beikszelhetem, hogy milyen legyen a baba. Ezzel az erővel azt is bejelölhetném, milyen felnőtté váljon, milyen erősségei és gyengéi legyenek? Mindemellett persze vannak olyan dolgok, amiket én is szeretnék, vagy épp nem szeretnék, ha már választani lehet, mint a bőre színe. Ez egy nagyon fura és kényes téma, de most úgy gondolom, hogy maga az örökbefogadás sem egyszerű, az pedig csak plusz nehezítés lenne, ha nem fehér bőrű babánk lenne, bár B. szerint lehetne néger babánk, mert akkor egyértelmű lenne és nem kérdéses, hogy örökbefogadtuk :) Viccet félretéve, a bőr szín az egyetlen amiben mégis "igényem" merült fel. Az is fura, hogy be lehetne jelölni, hogy fiút, vagy lányt szeretnénk. Egy spontán babánál sem jelölhetek, de most erre lenne lehetőség! Választanék? B. véleménye az volt, hogy ha újszülött, akkor mindegy a neme, de ha 1-2 éves gyerekről beszélünk, akkor ő inkább lányra gondolt. Akkor most választunk, vagy sem? B. valójában lányt szeretne? Én mindig fiús anyukának képzeltem magam, miközben tudtam, ha egyszer terhes leszek totál mindegy lesz a baba neme, csak egészséges legyen! Én egyke vagyok, mindig is vágytam testvérre, sőt idősebb testvérre, sőt jó lett volna, ha van egy védelmező bátyám :) Akkor most fiút szeretnék? Megválaszthatnám, hogy legyen egy fiam, majd később egy lányom? De hát ez az én vágyam, álmom volt, nem leendő gyermekemé! Már most olyan lennék, amilyen sosem akartam lenni? Zenéljen a gyerek, mert nekem nem volt rá lehetőségem? NEM NEM NEM!!!
Most ismét ott tartok, hogy saját babát szeretnék, hogy mindezeket nem kelljen átgondolnom, átélnem és döntenem.

6 megjegyzés:

  1. de, Popi, ezt pontosan az: kívánságműsor.
    és pont azért, mert nem a vérszerinti gyereketekről van szó.
    ha eljuttok odáig, a tanfolyamon nagyon sokat fogtok erről beszélni - mivel ég és föld a 2 helyzet.
    (ezt a gyermekotthonos ismerősös sztorit nem nagyon értem, tegyeszt, gyámügyet nem tudtok megkerülni - legalábbis ha jót akartok,, nem teszitek :))

    VálaszTörlés
  2. Senkit nem akarunk megkerülni!!! Az ismerős úgy szeretne segíteni, hogy pl. ahhoz az intézményhez, ahová tartozunk, ad egy nevet, kit hívjunk fel és az a valaki majd segít, hogy mit, mikor, merre.

    VálaszTörlés
  3. lakcím szerint vagytok adott ügyintézőhöz osztva - legalábbis itt Bp-en.
    hívtátok már a tegyeszt egyébként?

    VálaszTörlés
  4. Nem hívtuk a tegyeszt, mert B-nek fontos volt, hogy először az ismerősével beszéljen és az is, hogy tőle kapjon nevet, telefonszámot, akitől informálódhat. Gondolom megbeszélik majd, hogy merre tovább és mire számíthatunk, aztán ha azt mondja, hogy nem hozzá tartozunk azzal sem lesz gond! Ha B-nek így jó, akkor így lesz :)

    VálaszTörlés

Látogatók

olvasók innen-onnan