Múlthét elején szólt a főnököm, hogy elég cudar állapotok vannak gazdaságilag (ezt eddig is tudtuk) és hát az én munkaköröm az, ami új, mert úgy gondolta, hogy erre a cégnek szüksége van, de mégsem úgy működik, ahogy ő elképzelte. Hozzátette, hogy tudja, nem az én hibám, hogy nincs annyi új szerződésünk, mert hát másoknál is elég rossz a helyzet. Megkérdezte, mi lenne, ha több munkát vállalnék más részen? Kérdeztem mire gondol? Ő arra gondolt, hogy hetente 2x mehetnék éjszaka ellenőrizni és nap közben is többször kellene menni. Mondtam neki, hogy a nappallal nincs gond, de a + éjszakán azért gondolkodnom kellene. Én kis hülye, azt hittem, hogy talán 1 év elteltével (ami februárban jár le) lehetséges lesz valamicske emelés, de most azt látom, hogy ugyanennyi pénzért (ami kevesebb így is, mint az előző melóhelyen volt) többet kellene dolgozni. Megbeszéltük otthon, hogy a nappali több munkát nem bánom, az mehet, de az éjszakát nem vállalom. 5 napból 2 éjszaka nem fér bele, még úgy sem, ha pl másnap nem kellene dolgozni, mert attól még nem vagyok B-vel, hogy nap közben nézem otthon a 4 falat. Ami nagyon nehézzé teszi ezt a helyzetet, hogy idő közben nagyon jól összebarátkoztam a főnökömmel és a húgával, mert vannak közös barátaink, szóval majdnem egy társaság lettünk és észrevettem, hogy a barátságot jobban féltem, mint a melóhelyemet. Összeszedtem minden bátorságom és elmondtam másnap, hogy nem tudom vállalni a + éjszakát és ha úgy gondolja, hogy ezen múlik az állásom, akkor keresek mást, ha nem ezen múlik, akkor teszem a dolgom továbbra is. Na innen jöttek azok a dolgok, amiken csak később buktam ki, mikor már át tudtam gondolni az ügyet. Azt mondta, hogy jelenleg a cégnél az én munkaköröm fél embert kíván, ezért próbál + feladatot adni és hogy ez egy bizalmi állás, szóval nincs kedve most betanítani újra senkit, és keresgélni új embert, meg most működnek is azok a dolgok, amiket a fő feladatomon kívül csinálok, szóval maradjak.
Akkor vesézzük ki a hallottakat!!!
Az előző helyemen 3 ember helyett dolgoztam, most csak fél embernek számítok! Nem mondta, hogy meg van elégedve azzal, amit egyébként csinálok, csak hogy nincs kedve mást betanítani. Korábbi munkahelyemen önállóan dolgoztam és hoztam döntéseke, de most úgy látszik, ha nem vagyok olyan, mint a kolléganőm, aki még azt is elmeséli, hogy mikor melyik lábával lépett, akkor nem vagyok senki és nem csinálok semmit. Kolléganő saját bevallása szerint nem igazán vállal felelősséget, inkább megkérdezi a főnököt! Mivel feladataim közé tartozik, hogy a főnök válláról levegyek terheket és én leveszem, de nem kiabálom szét, akkor nem is csinálom jól, amit csinálok!?
Csütörtök reggel kissé megcsúsztam az idővel, mert 8:20-ra értem be. Ez eddig nem jelentett gondot senkinek, hiszen mindenki akkor jön, meg megy, ahogy a munkája igényli. Én általában még a kolléganőm előtt beérek minden nap, ami 8:00 körüli időt jelent és általában 16:00-ig vagyok, ha másként nem alakul, ő is jön, amikor jön, de én általában előtte szoktam beérni. EZ ENGEM EDDIG SEM ÉRDEKELT ÉS EZUTÁN SEM FOG! Mindig is utáltam, ha valaki azzal foglalkozik, amihez nincs köze, azt meg még annál is jobban, ha azzal kérkedik, hogy mennyit dolgozik. Én is voltam már 18:30-ig a munkahelyem, mégsem tud róla senki. Munka volt, hát munka volt. Úgy gondolom, mivel a kolléganőnek nem én vagyok a főnöke, így nekem semmi közöm ahhoz, hogy mikor mit csinál, vagy nem csinál! Szóval beértem 8:20-ra, főnök már bent volt. Viccesen mondja, hogy most akart hívni, hogy hol vagyok, mondtam neki, hogy megcsúsztam kicsit (egyébként a kolléganő is a szobában volt). Tovább viccelődik a főnök, hogy a kolléganő mondta, hogy 8:30-9:00 körül járok be, mire visszavicceltem, hogy az nem is én vagyok, hanem a kolléganő! Kolléganő mondja, hogy ő azt mondta, hogy időben járok be.
MÁSNAP kolléganő megjegyezte, hogy nagyon rosszul esett neki, amit mondtam, hogy ő későn jár dolgozni. Néztem rá, mint a hülye, hogy mi van? Mondtam neki, hogy félreértett valamit, mert én csak a főnök viccére reagáltam, de ha az én válaszomat komolyan vette, akkor azon miért nem sértődött meg, hogy a főnök azt állította, hogy ő az, aki jelezte, hogy én későn járok be!?
Most gondolom irigyli mindenki a problémámat :) de totál kiakadtam, hogy még ő sem hagy békén. Nem hogy több lesz a melóm (amit egyébként annyira nem bánok), de még be is kever, ugyanis elindult egy folyam, és nem bírta abbahagyni. Elkezdte, hogy ő mennyit dolgozik és hogy este is felveszi a telefont - kérdeztem tőle, hogy én nem veszem fel, mire mondja, hogy de, te is, DE Ő ha kell hét végén is megy - kérdeztem tőle, hogy én nem megyek, mire mondja, hogy de, te is, DEEEEEEE ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ, DE Ő, DE Ő. Úgy hogy remek péntekem volt. A kutya egyébként ott lehet elásva, hogy csütörtökön vázolta a főnök, hogy nekem többet kell majd menni nap közben, és ő kevesebbet mászkál majd. Ezt persze csak nekem mondta, én meg jeleztem neki, hogy ha menni akar, akkor majd megy, mert ezt mi ketten meg tudjuk beszélni, de ő minden vacakért felhívja a főnököt, legfőképp azért, hogy elmesélje mit csinál, vagy mit fog, szóval hogy elmondja ő már megint mennyit fog dolgozni. NAGYON SAJNÁLOM, DE ÉN NEM TUDOK ILYEN LENNI!!! Más munkahely után kellene néznem :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése