Vergődés

Azt konkrétan nem mondanám, hogy feladtam, de valami nagyon hasonlót érzek baba ügyben. A 12. kezelésen voltunk múlthét csütörtökön. Rákérdeztem hogy állunk, azt a választ kaptam, hogy jól! Aztán megint azzal jött, hogy nekem kell érezni. Ok bakker én érzem, hogy szurkál, de azért ennél többet várnék. Lassan 2 lombik árát hagyjuk ott, és csak kedves mosoly van, na meg az, hogy magának kell éreznie és ez is csak akkor, ha rákérdezek. Idegesítő ez az egész.
Tegnapi gondolataim a következők körül mozogtak:
- Tuti ez a kezelés is olyan lesz, hogy mindenkinek használ, csak nekem nem!
- Meddig fogjuk csinálni, hogy oda hordjuk a pénzünket, a csekkekre meg lassan nem jut? Azt mondta a fickó, hogy kell 2-3 hónap, de volt aki 7 hónapig járt és sikeres lett! Most tényleg el fogunk költeni közel fél millát a semmire?
- Akkor most elcsesztünk egy csomó pénzt, lombikra már nincs és csak az idő ment vele. Totál kiborultam, mikor megláttam az államon 2 sötétebb, erősebb szőrszálat. Megöregedtem, kifutottam az időből, nekem annyi. Kicsit nyugtattam magam, hogy mivel totál szöszi vagyok, ezen nem kell kiborulni, biztos csak nagyobb a kontraszt és más nem is látja. Nem sok sikerrel jártam!
- Elég sűrűn keresztnevekről beszélgetünk, de tartok tőle, hogy soha nem ejtem majd ki a számon azokat a neveket. Vicces, hogy korábban nem tudtunk igaziból lány nevet választani, most pedig van 4 :), igaz fiú névből már csak 1, de ez B. miatt van, mert más nem tetszik neki :)
- Eddig, ha belegondoltam milyen is lesz majd a gyerekszoba, miket és hogy fogunk majd csinálni, akkor láttam magam előtt, de most már nem látom. Annyi még marad, ha látok egy szép, barna hajú kislányt, akkor eszembe jut, hogy a lányok az apjukra szoktak hasonlítani, szóval nekünk is ilyen szép kislányunk lenne, merthogy az apja magas, barna hajú, helyes kis orra van, nem úgy mint nekem, aztán meg fáj a szívem, hogy talán nekünk sosem lesz...
- Miért van az, hogy másoknak tényleg elég mindenre max. 3 hónap? Igyon teát, gyereke lesz - 3 hónap- gyereke lett. Egyen ilyet, meg olyat és gyereke lesz - 3 hónap - ott a baba. Talpmasszázs, Aloa vera szedés, tea ivás, méhpempő evés és még sorolhatnám. Annyi embernek segített, olyanoknak is, akiknek egyébként voltak szervi bajai, akkor nekünk miért nem segít soha semmi?
- 58 kg vagyok és kétségbeesett. Az én magasságomnál az ennyi kiló, aki már szült gyereket. Nekem nem így kellene kinéznem. Kitör a frász, ha arra gondolok, hogy még csak csinos sem leszek, gyerekem sem lesz és mindjárt 40 éves vagyok. Ok, csak 37 és csak januárban, de az már mindjárt itt van!

Egy két pozitív dolgot össze kellene gyűjtenem, mert befordulok menten! Láttam a múltkor, hogy lehet kapni leszarom tablettát, no abból kellene venni egy raklappal. Bár lehet anélkül is menne, hogy nem kattogtatom az agyam marhaságokon!?
- A hátam pattanásos még mindig, de nem kenegetem se mézzel, se reggeli pisivel és most írhatnám, hogy leszarom az egészet, de ez most kellőképpen félreérthető lenne :):):):)
- Már az a gatya is feszül rajtam, amit eddig azért nem hordtam, mert lógott a fenekemen, de most felveszem és leszarom, hogy feszül!
- A hajammal nincs mostanság gondom :)
- Vettem 6 db pólót, 1 inget, valamint 1 szandált 5.000 Ft-ért :)
- Tegnap fogytam 60 dkg-t :)

Rájöttem ám, hogy mit csinálok! Előre próbálom magam letaglózni, hogy tuti most sem sikerült és ne akkor zuhanjak meg, mikor megjön! Annyira szánalmas vagyok, hogy ezen már megint csak vigyorogni lehet.
A magamon való vigyorgás sokat segít :) Még jó, hogy egyedül vagyok az irodában és így szép csendesen átvigyoroghatom a nap nagy részét :)