Az első láz

Mivel Geri nagyon hamar, akár 1 réteg ruhában is megizzad és félek, hogy megfázik, úgy gondoltam, hogy a C vitamint adom neki, reggel és este. Tegnap előtt mégis kicsit tortyogott és olyan szörcsögősen vett levegőt az orrán és a száján is, így megemeltem a C vitamin adagot, valamint aznap este már használtuk az orrspray-t és az orrszívót. Másnapra, vagyis tegnap reggelre már tisztábban vett levegőt, de este ismét hallottam, hogy nem megszokott a levegővétel, kicsit hangosabb mint szokott, így B. bement hozzá, de mondta, hogy minden ok, csak rajta fekszik az alvórongyin és talán attól ilyen fura a hang. Később én is benéztem. Mikor én mentem, már kicsit keresztben feküdt, így gondoltam megigazítom. Hozzáértem és forró volt a keze. Először azt gondoltam, hogy talán csak melege van, mert a vastagabb zsákban aludt, de mivel lentebb engedtem az ágyat, szóltam B-nek, hogy jöjjön, hajoljon be, mert én nem érem el a gyerek homlokát a számmal, kézzel meg annyira nem érzem. Megpuszilta a homlokát és mondta, hogy neki elég forrónak tűnik. Mivel ekkora már kicsit fent volt, megfordítottam a hátára. Kedvesen mosolygott, úgy örült, mintha reggel lenne. Csak a kis sólámpát kapcsoltuk fel, hogy azért ne élje bele magát, hogy máris indul a nap, mert még csak 22 óra volt. Mikor kinyitottam a hálózsákját, éreztem, hogy mindene forró. Popsiban mértünk 39,3-at. Kapott Germicid kúpot, mert az volt itthon még az oltások miatt. Visszafordítottam, remélve, hogy visszaalszik, de nem sikerült neki. B. kérdezte, hogy vigyük-e az ügyeletre, de érdekes módon nem pánikoltam be, mondtam, hogy csak lázas, várjunk és hagyjuk kicsit. Megágyaztam a szobájában magamnak és odaültem a kiságyhoz. B jött, hogy a láz miatt jó lenne, ha inna és hozott is gyümilevet, de nem akart inni. Fura volt, hogy korábban ő megijedt hiszen azonnal orvoshoz akarta vinni, mégis józanul tudott gondolkodni, míg én csak magamhoz tudtam ölelni és próbálni altatni, de egyéb épkézláb dolog nem jutott eszembe. Keresgélt a net-en és jött a következő ötlettel, hogy duplájára hígított tápszert adjunk neki, az is jó folyadékbevitelne. Ez már könnyebben csúszott, meg is nyugodott a kezemben. Betettem az ágyába, de sokat forgolódott. B mondta, hogy hoz Nurofen kúpot, mert azt mindenki dicséri, legyen itthon, biztos ami biztos. Míg nem volt itthon én csak kézzel nézegettem mennyire meleg még, nem nagyon éreztem változást. B hazaérve mondta, hogy felhívta út közben az ügyeletet is. Mondták, hogy mindent jól csináltunk eddig, itassuk továbbra is, ha fent van és mérjünk lázat, mert, ha 40 fokra menne, akkor fizikailag is hűteni kell. Én itt már kezdtem kicsit kétségbe esni, hogy azt egy ekkora babánál mégis hogy? Vizes lepedő! Rettegtem, hogy ideáig eljuthatunk. Egész jól bealudt és már a levegővétel is teljesen csendes volt, de 0:30-kor úgy döntöttem, hogy nem hihetek csak a kezemnek, így szép finoman megfordítom, talán fel sem ébred, kibontom a pelust és gyorsan megmérem a hőjét. Már a megfordításkor felébredt és keservesen sírni kezdett csukott szemmel. Próbáltam a lehető leggyorsabban csinálni mindent, de nagyon sírt. 37,4-et mértem, ez megnyugtatott, de hiába csomagoltam vissza, ő egyre keservesebben sírt. Kivettem a kiságyból, ringattam, de csak sírt és sírt. Mikor visszatettem az ágyába, hogy hátha ott, alvó pozícióban, hason kinyúlva újra megnyugszik, már annyira sajnáltam, hogy zokogni kezdtem. Jött B, mondta, hogy menjek, próbáljak megnyugodni, megpróbálja ő altatni. Sikerrel is járt pár percen belül. Visszacuccoltam a hálóba és lelkiismeret furdalástól szenvedve feküdtem le. Mondtam B-nek, hogy annyira sajnáltam, hogy felébresztettem és hogy ilyen keservesen sírt és már megint kiakadtam magamtól, hogy ez ennyire megviselt, hiszen már olyan jól megy minden, de ha neki valami ennyire fáj, akkor az nekem is nagyon. Próbált nyugtatni, hogy ezt kellett csinálni, meg kellett mérni a lázát és nyugodjak meg, hiszen lentebb ment és már alszik. 5 óra körül ébredt meg, átmentem hozzá, próbáltam nyugtatni, de pár perc múlva kiderült számomra, hogy nem sír, hanem inkább olyan játékosan kiabál, élvezi a saját hangját, így otthagytam és hamar vissza is aludt. 7:15-kor kelt újra, 7:30-kor mértem hőt, 38,4 volt, majd evés és játék után peluscsere kellett, mert bekakilt, így 8:30-kor megint megmértem, 38,3. Nagyon fáradtnak tűnt, a szemein látszott, hogy nincs valami jól, de a játszószőnyegen azonnal kúszni kezdett és játszani. 9:30-kor tettem vissza aludni, már 2 és fél órája alszik. Néztem, keze, feje nem forró. Korábban a fogát is néztem, hátha attól lázasodott be, de újabb fogakat nem érzek. Azt mondták éjjel az ügyeleten, hogy lehet vírustól is, ha ilyen hamar, egyszer csak lázas lett. Nem tudom mi ez, de bízom az alvás segítő erejében, hiszen ha betegek vagyunk mi is fekszünk és pihenünk, viszont ő, ha ébren van nem bújik hozzám, nem fekszik nyugton, vagy csücsül a hintájában, hanem izeg-mozog és játszik. Remélem azt is, hogy jól tettük, hogy azonnal kapott kúpot. Egyszer mondta valaki, hogy a babáknál a lázcsillapítást csak magas láz esetén szabad elkezdeni, hogy dolgozzon az immunrendszer, hiszen a láz a védekezés. Nem tudom mi lehet az a hőfok, amíg várni kell, jelenleg csak azt tudom, hogy van mihez viszonyítani. A legutóbbi mérés volt 38,3. Mikor felébred mérek megint és remélem ennél kevesebbet.
Amennyiben többet mérnék, akkor hívom a dokit.