Már tegnap azon filóztam, hogy is fogom elintézni én ezt a soron kívüli vérvételt, mert ha nem muszáj, nem szeretek ilyen bekopogós, mindenki előtt bemenőset csinálni. Gondolkodtam, hogy láttam-e olyan gombot a sorszám osztón, hogy sürgős ellátás vagy ilyesmi, de csak az rémlett, hogy terheseknek, gyerekesek van külön gombjuk, ezért úgy döntöttem reggel, hogy majd azt megnyomom, így sorszám szerint hívnak majd, a többiek, meg nem háboroghatnak. Mire beértem, jött valami lendület, így meg sem álltam a gomb nyomkodásnál, hanem beálltam az elé az ablak elé, ahol a beutalókat adják be. Természetesen máris tobzódtak mögöttem, hogy sorszám szerint ők jönnek, nem én, de nem foglalkoztam vele. Egyből megismertek (ami azért kicsit gáz :) ) és mondták, hogy melyik ajtón menjek be, keressem Ágit. Már mentem is, megálltam a szoba közepén és Ágit kerestem. Közölték, hogy nincs ott, menjek ide, meg oda. Jeleztem, hogy én lennék az, akinek ismét elcseszték a vérvételét és pótolni kellene, de nem nagyon érdekelte őket. Végre egy nő megmondta, hogy Ágit hol találom és ő majd leveszi a vért. Folyosóra ki, másik folyosóra át, megtaláltam az ajtót, azonnal kopogtam. Épp kijött egy pocakos lány én meg már mentem is be. Rémlett, mintha valaki állt volna mellettem, gondolom szegény be szeretett volna menni, mert ő jött volna, de ezt most kérem szépen mindenki bukta!!!! Ágika köszönte szépen, hogy vittem másolatot a beutalóból, mert épp arra gondolt, hogy azt még neki le kellene másolni és ő legalább elnézést is kért többször. Azt, hogy mikor lesz lelet, persze nem tudja megmondani, de majd telefonáljak 1 hét múlva.
Úgy lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése